Nem kevesebb, mint 200 ezer forintot kóstálnak a legdrágább tenyésztői cicák – derült ki a Lurdy-házban tartott ROYAL CANIN Nemzetközi Macskakiállításon, ahol a közönség is szavazhatott a legszebb állatokra. A két napos hétvégi rendezvényen kész macskamennyországba csöppent a látogató: több száz cicát nézhettünk végig a ketrecekben, akik közt szép számmal akadtak ritka és különleges fajták képviselői is, míg a másik teremben külföldi zsűri szemlézte a benevezett állatokat.
Legtöbbet a nálunk is közkedvelt, nagy termetű Maine-Coonokból láthatunk. Sokan úgy tartják a bojtos fülű macskákról, hogy felmenőik közt nem csak a hiúz és a norvég erdei macska, de a mosómedve is megtalálható. A termetes jószágok ősei először a telepesekkel kerültek át Amerikába, hosszú szőrük tette őket elég szívóssá, hogy kibírják a hajóutat.
A fejedelmi méretű Caligula 9 kilót nyom:
Egy Maine-Coon kölyök ára 120 ezer forint körül mozog, tenyésztők számára ennek többszöröse is lehet. Olcsóbban fajtatiszta macskához nemigen juthatunk, az árat pedig emelheti a vérvonal is, hiszen a díjnyertes szülők kölykei még drágábban kelnek el.
Ám mielőtt még macskatenyésztőnek állnánk, nem árt tudni, hogy a cicák fenntartási költsége is legalább ilyen magas. Károly, Caligula gazdája például 12 Maine-Coon büszke tulajdonosa. A legjobb minőségű táppal eteti őket, sokszor például kacsahús, kacsaszív is eléjük kerül, így már a macskakaja költsége is havi 80-100 ezer forintra rúg. Épp ezért
vélekedik.
Olyan, mint a folyékony selyem,
– jellemzi gazdája a mesterségesen kitenyésztett bengáli macskát. Első megálmodóinak célja volt, hogy vadmacska küllemű házi macska szülessen, a csillámló szőrű szépségek pedig eleget tesznek a feltételnek. Származásuk dacára kifejezetten bújósak, dorombolósak a luxusállatok, akiknek már csak a Gucci felirat hiányzik a bundájáról:
Igazi unikumnak számít az American curl, amiből jelenleg 10 példány él Magyarországon. A hol kunkori-, hol görbefülűnek fordított macskafajta színe bármilyen lehet, itt épp hófehér kölykökkel találkozhatunk, akiket potom 120 ezer forintért vihetnénk haza.
nem tudni, miért született ilyen érdekesen kerek füllel a Shulamith-nak keresztelt kaliforniai illetőségű kóbor macska, mindenesetre elnyerte befogadói tetszését, majd a genetikusok érdeklődését is. Utódjai elterjedtek a világon – igaz, igencsak korlátozott számban.
Komoly kihívás a tenyésztőknek, hogy tegyék minél ellenállóbbá a szfinx macskák bőrét. Talán nem meglepő, hogy a csupasz állatok nagyon tudnak fázni.
de jól esik nekik a melegítőpárna is. Kifejezetten okos, ráadásul engedelmes fajta a szfinx, arra is beidomítható, hogy a labdát visszahozza. A kanadai származású kopasz cicák természetesen alakultak ki, a házi macska egy ritka fajtájának tekintjük őket.
Íme,
a munchkin. A csintalan, játékos természetű fajta tömzsi kis lábaival akár vicces kedvű tenyésztők kreációja is lehetne, pedig a természetben is előfordul. Náluk már tényleg csak egy fajta lehet bájosabb:
A brit rövid szőrű, ami perzsa macska felmenőinek köszönheti jellegzetes buci fejét. Kiváló alvótársak, nyugodt, csendes szobacica természetük részeként akár napi 16 órát is szundikálnak. A tejért nem rajonganak, imádják viszont a tojást, sajtot, túrót – mondja a tenyésztő.
A szépségnél is fontosabb szempont a fajtatisztaság. A külföldi bírók alapos elemzésnek vetették alá a résztvevők állát, orrát, fülét, szem- és bundaszínét. Fontos a saját tenyésztői tapasztalat, de nem főállásban foglalkoznak ezzel – meséli az önkéntes állatorvostan-hallgatók egyike, akik többek közt a gazdáknak való fordításban segédkeztek a mostani kiállításon.
Nem csak fajta szerint versengtek a macskák. Keresték a rövid, hosszú- és félhosszú szőrű kategória legjobbját, külön szerepelt a 3-6 és 6-10 hónapos korosztály, de az ivartalanított állatok is. Az értékelés többlépcsős: először a kategóriák győzteseit mutatták be a “Best in show” során, ezután került ki közülük mindkét nap a leg-leg-legebb cica.
Így lett vasárnap szépe Roger, a ragdoll: