GERMANY, OSNABRUECK - APRIL 25: University Osnabrueck. Lecture hall with students during a lecture. (Photo by Ulrich Baumgarten via Getty Images)
Élet-Stílus

“Eladtam mindent és kiköltöztem” – özönlenek külföldre a magyar diákok

Rónyai Júlia
Rónyai Júlia

újságíró. 2016. 09. 01. 09:51

A felmérések szerint egyre több magyar dönt a külföldi továbbtanulás mellett. Van egyetem, ahol még a menza is ingyenes, míg más országban 3 milliót is elkérnek a képzésért. Diákokat kérdeztünk a tapasztalataikról.
Korábban a témában:

Hogy jelenleg hányan végzik az egyetemet külföldön, arról itthon nem állnak rendelkezésünkre pontos információk, tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól és az Oktatási Hivataltól is, akik csak a magyar intézményekre vonatkozóan tárolnak adatokat.

Megnéztük tehát a nemzetközileg vezetett statisztikákat: az Unesco Institute of Statistics 2014-es adatokkal rendelkezik a kint tanuló magyarokról, amelyek szerint

  • abban az évben a listát Ausztria vezette, több mint 1700 fővel,
  • szorosan mögötte Németország és Anglia.
  • Dánia már jóval kevesebb, körülbelül 800 fővel állt a negyedik helyen,
  • utána az Egyesült Államok és Franciaország.
  • Összesítve pedig 8515 magyar tanult külföldi felsőoktatási intézményekben, ami körülbelül az itthoni tanulók 2 százalékát tette ki.

Hogyan módosult ez a szám azóta?

Ha hihetünk a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) idén júliusban közreadott elemzésének, ami a legerősebb itthoni gimnáziumok diákjainak terveit vizsgálta,

idén a tanulók 7 százaléka jelentkezik külföldi felsőoktatási intézménybe.

Az országos szám pedig ennél is több lehet, hiszen a kutatás csak a legjobb intézményekre vonatkozott.

Dániában még nekünk fizetnek érte

A dán egyetemeken rengeteg az angol nyelvű képzés: összesen 1300 különböző szak közül választhatunk, ezekből 700 diplomát is ad. Nem csak, hogy ingyenes az oktatás, a Koppenhágai Egyetemen emellett például a menzai étkezés is térítésmentes a diákoknak.

Még ösztöndíjjal is támogatják a jelentkezőket – EU-s állampolgárként a magyaroknak is jár a 220 ezer forint körüli összeg, ám ennek fejében minimum havi 43 órát le kell dolgozni.

A megélhetés költségei meredekebbek, mint Magyarországon: körülbelül havi két-háromszázezerből lehet kényelmesen élni. A jó hír azonban, hogy ennek előteremtésére már a diákmunka is alkalmas lehet, hiszen sokszor az erre kapott fizetés is a magyar bérek kétszerese.

Lacinak már volt egy diplomája nemzetközi kapcsolatokból, amikor két éve Koppenhága mellett döntött:

Egy évig dolgoztam, majd gondoltam egyet, eladtam minden ingóságom és kiköltöztem.

Online felvételizett a kiválasztott divatmarketing szakra, a Copenhagen School of Design and Business (Koppenhágai Design- és Vállalkozási Iskola) egyik kampuszán. Néhány hét múlva jött a levél, hogy fel is vették.

Az elején nem volt könnyű, nem voltak itt ismerőseim, de ma már sok barátom van itt, az iskolának hála. Dánia 40 éve a világ egyik legboldogabb országaként van számon tartva, nem véletlenül. A diákok 18 éves korukban kapnak ösztöndíjat, ha továbbtanulnak, ebből az albérlet költségeit lehet fedezni.

Ennek ugyanakkor megvan a hátulütője is: a nagy érdeklődés miatt albérlethiánnyal küzdenek az egyetemisták, hosszú sorok kígyóznak bármilyen meghirdetett lakás előtt, a kollégiumokra pedig egy-másfél év is lehet a várólista,

ezért olyan diák is van, aki sátorozik, lakókocsiban vagy a híd alatt alszik.

Két éve például az elsőévesek harmada kezdte otthontalanul a tanulmányait.

Lacinak szerencséje volt:

Ismerősön keresztül öt nap alatt találtam szállást, de sok osztálytársam lakott hetekig hostelben.

HORSENS, DENMARK - MARCH 27:  Students greet Prince Charles, Prince of Wales and Camilla, Duchess of Cornwall as they visit Via University on March 27, 2012 in Horsens, Denmark. Camilla, Duchess of Cornwall and Prince Charles are on the last day of a Diamond Jubilee Tour that has taken in Norway, Sweden and Denmark.  (Photo by Chris Jackson - Pool/Getty Images)
Fotó: Europress

Berlinbe menj, ha szeretsz prezentálni

Németországban nem egységes a felsőoktatás rendszere, a 15 tartomány mindegyikében külön szabályok vannak érvényben. Más-más időpontokban vannak például a tanítási szünetek. Így legalább nincs akkora tumultus az autópályán a félév végén, mondja Marco, aki médiainformatikus szakon tanul Berlinben egy technikai főiskolán.

A tandíj tekintetében is különböznek a szabályok. Van, ahol ingyenes a képzés, máshol fizetős, ám így sem horribilis összeg: Berlinben például jellemzően 300 euróba (93 ezer forintba) kerül egy félév, amibe a közlekedési bérlet is beletartozik.

Vannak persze drágább szakok is, ha például orvosnak tanul az ember, de a legtöbb szak egységesen 300 euró, a pszichológustól a gépészmérnökig. A felvételinél leginkább az érettségi jegyeid átlagát nézik, ezért könnyebb bejutni egyetemre, és – az alacsony tandíjnak is hála – sokan mennek át egyik szakról a másikra. Ami nagyon tetszik, hogy a magolás helyett rengeteget kell előadni, 40 perces prezentációt is kellett már tartanom. Ez nagyon jól fejleszti a kommunikációs készséget és az önálló gondolkodást is.

(GERMANY OUT) Universitaetsbibliothek TU Berlin, Volkswagenbibliothek, Innenansicht  (Photo by INTRO /  Kuzia/ullstein bild via Getty Images)
Fotó: Getty Images

Horrorisztikus árakkal vár minket Anglia

Néhány évvel ezelőtt még ideális célpont volt az Egyesült Királyság, habár a diploma ára már akkor is 3 ezer font (több mint 1 millió forint) körül mozgott. A tanulás költségeit azonban teljes mértékben fedezte, ma is fedezi a diákhitel, ráadásul nagyon előnyös feltételekkel:

  • csak akkor kell elkezdeni törleszteni, ha az ember már elhelyezkedett,
  • sőt, ha már egy megadott bevételi határ fölött keres,
  • valamint egy hónapban egyszerre csupán annak az összegnek a 9 százalékát vonják le, amivel a bevételi határ fölött kerestünk.

Ami az elmúlt évekhez képest változott, az nem a diákhitelrendszer, hanem a felsőoktatás ára. 2010-ben 9 ezer fontra (több mint 3 millió forintra) emelkedett a tandíj, a kormány pedig további emelést tervez. Így nekünk is jobb átgondolni, belevágunk-e a képzésbe.

További gond, hogy a hétköznapi kiadásokra már nem áll hitel a rendelkezésünkre, így mindenféleképp dolgozni kell az egyetem mellett – hacsak nem tettünk félre milliókat erre a célra, mondja Kinga, aki a londoni Westminster Egyetemen (University of Westminster) végzett, nemzetközi kapcsolatok szakon.

És akkor még nem is beszéltünk a csillagos égig növekvő lakás- és szobaárakról, teszi hozzá.

Ha újrakezdeném, most már mindenképp vidéki városba mennék tanulni, hogy spórolhassak. Persze, megvannak az előnyei is az angol egyetemnek: kisebb óraszámban oktatnak, nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni, otthoni munkára és felkészülésre, így pedig könnyebb beosztani az időnket. Úgy gondolom, feleannyit sem tömnek itt az ember fejébe, mint egy magyar egyetemen: a nemzetközi kapcsolatok szakon nem érdekli őket a lexikális tudás, sokkal inkább a vita, az önálló gondolkodásra való képesség. És a legjobb, hogy nincs szóbeli vizsga sem! Rengeteg barátra is sikerült szert tenni az évek során, akik a Föld minden pontjáról érkeztek Londonba, az új kapcsolatok által pedig az ember értékrendje is sokat változik.

OXFORD, ENGLAND - OCTOBER 08:  Students peruse the books in Blackwell bookshop as Oxford University commences its academic year on October 8, 2009 in Oxford, England. Oxford University has a student population in excess of 20,000 taken from over 140 countries around the world. The University is made up of 38 independent, self-governing colleges, three of which: University College, Balliol College, and Merton College, were established by the 13th century. According to the QS/Times Higher Education rankings, Oxford has slipped down the international league table from fourth to a joint fifth place with Imperial College London.   (Photo by Oli Scarff/Getty Images)
Fotó: Getty Images/Oli Scarff

Borsod után Dél-Afrika

Nem kalandvágyból és nem is célirányosan választottam ezt az egyetemet. Az induláskor mindenki aggódott értem. Keveset tudunk Afrikáról, az is nagyon sztereotip, pláne egy Borsod megyei faluban, ahonnan én jövök, mondja Alexandra, aki jelenleg Erasmus Mundus ösztöndíjjal a Fokvárosi Egyetemen (University of Cape Town) tanul.

Az elsődleges szempont számára az volt, hogy jól megtanuljon franciául. Több európai ösztöndíj után került a dél-afrikai egyetemre, Igazság és átalakítás (Justice and transformation) szakra, ami Dél-Afrika történelmével és jelenlegi helyzetével foglalkozik.

Az egyéves képzés közel 1 millió forint, ezt azonban az ösztöndíj fedezi. Szerencsére, mert a lány azt mondja, a képzés mellett nem lehet dolgozni:

Folyamatos a vita kis csoportokban, nagyon intenzív, nehéz szóhoz jutni. Van olyan óra, amire felkészülésül 5-7 cikket is el kell olvasnunk. Mivel 11 hivatalos nyelv van az országban, a diákoknak külön központ áll a rendelkezésére, ahol esszéíráshoz kaphatnak segítséget.

Az intézményesített rasszizmus, az apartheid után 22 évvel vagyunk – mondja -, és ez összefonódik azzal, hogy milyen az oktatás. Az apartheid maradványai fenntartják a rassz alapú szegregációt, aminek idején az egyetem még kifejezetten “fehér” intézmény volt.

Olykor harctérré válik az egyetem: képégetés, buszgyújtogatás, erőszakos megnyilvánulások vannak a környékén.

Itt még a taxisofőr is a bejáratig kísér, nincs olyan, mint otthon, hogy részegen hazasétálsz. Íratlan szabály, hogy este 7 után nem megyünk utcára, mert kirabolhatnak. Ezért különösen fontos a bizalom. Az emberek öleléssel köszöntik egymást. Minden utcának van saját közösségi csoportja, ha valami gyanús, rögtön reagálnak.

[UNVERIFIED CONTENT] The University of Cape Town is a public research university located in Cape Town in the Western Cape province of South Africa.
Fotó: Getty Images

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind