This photo taken on August 25, 2016 shows Philippine Supreme Court Chief Justice Lourdes Sereno gesturing during a press conference in Manila.
Chief justice Sereno criticised on August 8, President Duterte's public shaming of seven lower court judges for alleged involvement in the narcotics trade, adding that one of the judges was murdered eight years ago. / AFP PHOTO / TED ALJIBE
Élet-Stílus

Szűz Mária miatt nézik le a sötétebb bőrű ázsiaiakat

Molnár Dávid
Molnár Dávid

újságíró. 2016. 08. 30. 15:50

"- Ön a Fülöp-szigetekről származik? - Igen. - Ó, azt hittem, koreai! - Köszönöm!". Ezzel a párbeszéddel kezdődik a Fusion cikke, ami tökéletesen össze is foglalja azt, hogy az ázsiai országokban bizonyos rétegeknek mennyire fontos az, hogy mennyire sötét vagy éppen világos az illető bőrszíne.

Nem egyedi eset

A történet főszereplője nincs egyedül: bár nemcsak rajtuk, de leginkább az ázsiai nőkön hatalmas a nyomás amiatt, hogy minél világosabb legyen a bőrük. Akinek ez nem adatik meg, annak krémek százai állnak rendelkezésére, így talán nem is annyira meglepő a tény, hogy a bőrfehérítés mára évi tízmilliárd dolláros, azaz 2750 milliárd forintos iparággá nőtte ki magát.

Összehasonlításképpen: Magyarország éves költségvetése ennek csupán ötszöröse.

Mindez azonban nem csupán a szépségről szól: a mindennapokban is számít a bőrszín. Elég mondjuk az előítéletre vagy éppen a társadalmi státusztokra gondolni – az ezekkel kapcsolatos személyes történeteket pedig egyetlen egyszerű Google-kereséssel meg lehet találni. A Fülöp-szigeteken élők ebből nagyobb szeletet kapnak, ugyanis az ő bőrük eredendően sötétebb, mint más kelet-ázsiai népeké. Ennek fényében nem meglepő a mondás, amit filippínó és latin közösségekben gyakran használnak, és ami Donald Trump előretörésével kicsit új értelmet nyert:

A filippínók Ázsia mexikóijai.

És még csak nem is újdonság

A spanyol gyarmatosítok fülöp-szigeteki leszármazottjai is már Szűz Máriát tekintették fő inspirációnak, és úgy akartak kinézni, mint a katolikus templomokban abban az időben elhelyezett szentek szobrai. Ennél korábbról is léteznek azonban világos bőrrel kapcsolatos történetek: a japán gésákat idéző binukot – gyakran tehetős családból származó – lányokat szépségük miatt választották ki egész fiatal korukban, majd óvták a naptól, és egy függőágyban nevelték, hogy a lábuk ne érje a talajt. Emiatt a bőrszínük sem változott, és mivel a fehérséget magasabb társadalmi helyzettel azonosították, a világosabb bőrű bevándorlók olyan kiváltságokat kaptak, amilyeneket a sötétebb társaik nem.

Blue moment 😎🌊 #beach #VSCO #vscocam #startburning #philippines #sea

MCD 🔽Margilyn Campos Distor (@marj.unicahija_) által közzétett fénykép, 2016. Aug 30., 05:03 PDT

A nemzetközi ázsiai hierarchiában a filippínók még a magas munkanélküliségi és inflációs ráta, és a jövedelemegyenlőtlenség miatt is legalul szerepelnek. Gyakran előfordul az is, hogy ha valaki emigrál, a befogadó országban nem talál munkát, mert ott nem fogadják el a képesítéseit. Éppen ezért sok doktor ápolóként dolgozik, ugyanis nemcsak pénz-, de időigényes is az, hogy átképezzék magukat: igaz, az így kapott fizetésük még mindig magasabb, mintha a Fülöp-szigeteken dolgoznának eredeti szakmájukban.

Az országon belül is van széthúzás: ennek szintén a bőrszín az oka, ugyanis az aetáknak még az átlagosnál is sötétebb a bőrük, emiatt a helyiek általában kiközösítik őket.

A Dél-Koreában tanárként dolgozó, egyébként filippínó-amerikai Sierra Adkinst egy kollégája figyelmeztette, hogy jobb, ha nem beszél származásáról, ugyanis a filippínók legtöbbször csak bébiszitterként vagy prostituáltként helyezkednek el az országban.

A filippínó nőket másodrangúként kezelik, és úgy gondolják, hogy nem képesek arra, hogy a szupergazdag gyerekeket tanítsák

– írta egy 2013-as blogposztban. Adkins négy hónap után hagyta ott Koreát.

Mukha kang katulong

Azaz magyarul “úgy néz ki, mint a személyzet”. Ezt a mondást használják arra a Fülöp-szigeteken, aki lebarnult – az ugyanis általában a ház körül kétkezi munkát végzőket érintette. Szingapúrban egy kabaré fut The Noose néven, a főszereplőnek, Leticia Bongninónak pedig a jellegzetes, sokszor ismételt mondata az, hogy „A nevem Leticia, és bejárónő vagyok.” A sztereotip szerep nem merül ki ennyiben: tört angolt beszél, bangladesi barátja van, aki csak egyetlen szót tud ismételgetni, az igent. Külseje rendezetlen, hajában pedig gyerekeknek készült csatot hord.

Ha a sorozatba nem is nézünk bele, az alábbi, Bongninónak dedikált Twitter-fiókból kiderül, milyennek is állítják be a nőt. Ebben a tweetben például arról ír, hogy a hátizsák helyett most plusz töltőt kell cipelnie azért, hogy a gyerekek nyugodtan játszhassanak a Pokémon Góval.

A cikk eleji párbeszéd főszereplőjének lánya elmondta: bár eddig csak hümmögött, amikor azt mondták, nem is úgy néz ki, mintha filippínó lenne, ezentúl azt válaszolja majd,

Pedig az vagyok!

Via

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.