Élet-Stílus

New Yorkban áll a Dohány utcai zsinagóga majdnem pontos mása

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 01. 21. 16:57

New York (és egyben az Egyesült Államok egyik) legidősebb, folyamatos használatban lévő zsinagógája, a Lexington sugárút és az 55. utca sarkán álló Central Synagogue előtt sétálva egy pillanatra a budapesti Zsidónegyedben érezhetjük magunkat.

A Németországból a tengerentúlra emigrált Henry Fernbach, az Egyesült Államok első prominens zsidó építésze által tervezett, mór stílusú zsinagógát két new york-i német zsidó közösség építtette. Díszítményei és formái miatt már építésekor támadták a közösség tagjai, hiszen túldíszítettsége a környék lakóinak szemében irigységet szülhet, vagy épp megnehezítheti asszimilációra való törekvésüket.

Szerencsére ebben nem volt igazuk, hiszen az épület immár száznegyvennégy éve ad otthont a szép számú, 2300 családból álló zsidó közösségnek.

A több, mint hetven színben pompázó üvegablakok és festett falak ugyan közelítenek az eredeti állapothoz, a belső átalakítások és a legutóbbi felújítás során, 1998 augusztusában pusztított tűz nyomán azonban mégis számottevő a különbség az 1872-es, valamint az aktuális állapot között.

A Central Synagoue az 1998-as tűz után
És most

Ennek ellenére természetesen továbbra is látszanak az egyértelmű hasonlóságok a magyar zsinagógákkal, így Európa legnagyobbjával, a Dohány utcaival, melyet szintén egy német építész, Ludwig Förster tervezett.

Balra New York, jobbra Budapest

Förster a bécsi akadémián tanított, és nem kívánta felügyelni a teljes munkát, így az építést barátja, a többek közt a Várkert Bazárt, és más jelentős Ybl-tervek megvalósítását is segítő Wechselmann Ignác vezette, a belső szentélyért pedig a magyar romantika zsenije, a Pesti Vigadót is megálmodó Feszl Frigyes felelt. Az óriási épület mindössze öt év alatt, 1854-1859 között készült el.

A Dohány utcai zsinagóga belső tere

Az elkészült épület szépségével és méreteivel és egy csapásra népszerűvé vált az európai zsidóság körében. Híre valószínűleg már csak ekkor jutott el az Amerikába 1855-ben emigráló Henry Fernbachhoz, de az sem kizárt, hogy a berlini Bauakademie diákjaként már az építés kezdetekor, vagy épp a pályázatok eredményeinek kihirdetésekor eljutottak hozzá a tervek, mint követendő példák.

via Central Synagogue, Wikimedia Commons, Christopher Dina

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind