Élet-Stílus

Összefüggést találtak az internetes álbölcsességek és az intelligencia között

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2015. 12. 03. 08:25

A Coelho-idézetek és az összeesküvés-elméletek keresztútján elsüllyedt világítótorony helye tátong.

Egy kanadai kutatócsoport arra jutott, hogy azok, akik vevők a mélynek és intellektuálisnak tűnő, de valójában semmit nem jelentő idézetekre (ún. bullshit), azok kevésbé szeretnek gondolkodni, kevésbé intelligensek, ugyanakkor sokkal jobban foglalkoztatják őket az összeesküvés-elméletek, a paranormális jelenségek és az alternatív gyógyászat.

Az ontariói University of Waterloo több száz alanyt vizsgált tanulmányában, melyben pontosan kétszázszor szerepel a „bullshit” szó. Hogy mi is a bullshit, azt nem olyan könnyű definiálni, de a kutatók minden tőlük telhetőt megtettek. Vegyük ezt a mondatot:

A rejtett értelem elvont szépséggé alakul.

Noha úgy tűnik, mintha ez valamiféle életbölcsesség lenne, de tulajdonképpen nem más, mint néhány hívószó egymás után dobálva, ami kiad egy mondatszerkezetnek tekinthető valamit. A kutatáshoz egy internetes oldalt használtak, ami automatikusan állítja elő az ehhez hasonló mondatokat előre betáplált szavakból. Például ilyeneket:

Az átalakulás és a vágy keresztútján állunk.

A tesztalanyokat arra kérték, hogy osztályozzák egy ötös skálán, mennyire találják mélyértelműnek ezeket a mondatokat. A résztvevők több mint negyede átlagosan hármasra vagy ennél jobbra osztályozta a gép által szavakból véletlenszerűen összedobált „bölcsességeket”.

A második tesztben Deepak Chopra író Twitter-bejegyzéseit osztályoztatták a résztvevőkkel. A new age népszerű alakja többek közt ilyeneket szokott mondani:

Az olyan isteni érzések, mint a szeretet, könyörület, öröm és nyugalom, nem függenek a külső körülményektől. Ezek lelki tulajdonságaink.

Ez hasonló eredményeket hozott, mint az előző teszt. Végül kontrollként olyan egyértelmű dolgokat osztályoztattak a résztvevőkkel, mint hogy „az újszülött babák állandó odafigyelést igényelnek”, vagy olyan szólásokat, mint hogy „az ázott ember nem fél az esőtől”.

A tesztek mellett felmérték a résztvevők személyiségjegyeit, azt is, hogy ők hogy látják magukat és a környezetük hogyan látja őket.

A kutatók rávilágítottak arra is, hogy a kommunikációs csatornák – különösen az internet – bővülésével az emberek minden eddiginél jobban ki vannak téve az ilyen álbölcsességek özönének. Az Independent cikke szerint fontos, hogy képesek legyünk felismerni a bölcsen hangzó hülyeségeket, mert így elkerülhetjük, hogy irracionálissá váljon a gondolkodásunk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.