A Perseidák első megfigyelése i. sz. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű, 109P/Swift-Tuttle üstökösből származnak, amelyet szintén láttak az ókori Kínából i. e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla – írja honlapján a Magyar Csillagászati Egyesület.
Szent Lőrinc könnyei
A VIII.-XI. században jegyezték fel a raj visszatérő jelentkezését, később azonban csak szórványosan említik. A modern nyugati tudomány számára Adolphe Quetelet (1796-1874) belga asztronómus fedezte fel újra a rajt 1835-ben. Az áramlat 1839-ben óránként 160 meteort adó maximumot produkált. A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás 1993-ban és 1994-ben 300-500 meteort adott óránként, ami a Swift-Tuttle legutóbbi, 1992-es napközelségének volt köszönhető. A szülőüstökös közelében ugyanis sűrűbb a porfelhő, mint attól távol.
Azóta mérsékeltebb, de még így is nagyon látványos maximumok vannak, bár 2008-ban egy nappal a hivatalos maximum után egy nagyobb kitörés örvendeztette meg a kitartó észlelőket.
Pont teliholdra esik
Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatók Perseida-meteorok, bár ekkor még kis számban. A fényes meteorok aránya augusztus 8-a körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor 12-13-án jelentkezik, amikor a porfelhő legsűrűbb részén halad át a Föld.
programok a csillagvizsgálóban
A kedvezőtlen körülmények ellenére az óbudai Polaris Csillagvizsgáló augusztus 12-én péntek este 10 órától várja az érdeklődőket egy kis Perseida-nézésre. A programot előadások színesítik – az érdeklődők egyebek közt hallhatnak az augusztus 5-i fényes tűzgömbről, valamint a meteorok mellett távcsöves nézelődésre is lehetőség nyílik.
“Az idén sajnos nincs szerencsénk, ugyanis a Perseidák maximuma pontosan a telihold napjára esik, így a fényesen világító égi kísérőnk a meteorok nagy részét letörli majd az égről. Csak a fényesebb rajtagok lesznek láthatók, amelyekből szerencsére Perseidák idején elég sok van, így mindenképpen érdemes pár órát a szabad ég alatt tölteni, különösen a hajnali, esetünkben a szombat és esetleg a vasárnap hajnali órákban” – emeli ki az MCSE honlapja.
Nem kell távcső
A meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak jönni, de nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint déli és északi irányba nézve láthatók a legszebb rajtagokat.
“A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra, meg egy jó hálózsákra. De sose a zenitet, a fejünk feletti pontot bámuljuk, inkább valahova félúton a zenit és a horizont közé, úgy 45 fok magasra nézzünk. Mivel a fényes Hold délen világít, északi irányba forduljunk, ott láthatjuk a legtöbb perseidát. Így este jobb kéz felől, hajnalban pedig jobbra fentről érkeznek a Perseida-meteorok, a más irányból jövők másik rajhoz tartoznak” – olvasható az MCSE honlapján.
