Mielőtt bárki megijedne, fontos leszögezni: a Kárpát-medencében katasztrófális méretű földrengések nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Az epicentrum környékén komoly károkat okozó földmozgások azonban a történelem során többször előfordultak és a jövőben sem zárhatók ki – írja honlapján a Geo Risk Földrengéskutató Intézet.
Az első földmozgást még a római korban jegyezték le Szombathely környékéről Kr.u. 456. szeptember 7-én. Keletkezési helyét nem sikerült pontosan rekonstruálni, de valószínűleg Szombathelytől 35 kilométerre északnyugatra tehető. A rengés idejére és erejére Szent Severius életrajzából következtetnek a tudósok: „Még csak néhány napja élt a városban, amikor az Asturis pusztulása miatt tartott háromnapos ájtatosság utolsó estéjén szokatlan hevességű földrengés rázta meg a helységet, olyan erejű hogy a falak között tanyázó rugi katonaság körében pánik tört ki. Félelmükben kitódultak a városkapun, és azt hívén, ellenség tört rájuk, a sötétben még egymást is kaszabolták”.
A földmozgás Szombathelyen valószínűleg nem volt katasztrófális, mert sem a városban, sem a környékén nem találtak erre utaló nyomokat. Szombathelyet, az ókori Savariát a hun Attila hadai 454-ben foglalták el, ami után a város fokozatosan pusztult, az emberek a régi városfalakhoz ragasztott kunyhókban laktak. A rengés pusztítása ilyen körülmények között már nem volt látványos. A szakemberek ma úgy gondolják, a rengés magnitúdója 6,1, intenzitása pedig IX-es volt.
Szent István és Mátyás király (wikipedia.hu)
Ebben az évben a Kárpát-medence történetében új korszak kezdődött: a kelet-római császár szövetsége zálogaként az osztrogótoknak adta Pannóniát. Az újabb gót betelepülésekkel a területen megszűnt a római jelenlét minden érzékelhető nyoma.
6,1 és IX
A földrengések erejét két módon mérik. Az egyik az úgynevezett magnitúdós skála, közismert nevén a Richter-skála, ami a geofizika eszközeivel a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg. Értelemszerűen ennek a skálának nincs végső értéke, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.
A másik a rengés intenzitását szemlélteti egy 12 fokú skálán, ahol az 1-es erősség például még az emberek számára nem is érzékelhető, a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak és így tovább, míg a 12-es fokozat már a totális pusztulás. Ez a mérés nem egzakt, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén és az epicentrumtól való távolságon is múlik.
Királyok halálát jelezte
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a Kárpát-medence népvándorlások terepévé vált, az írásbeliség egy időre visszaszorult. Mégis ismerünk egy 5,5 magnitúdójú, VIII-as intenzitású földmozgásról 984-ből „valahol Magyarországon”. (Az egyszerűség kedvéért, nem igazán tudományosan a továbbiakban magnitúdó/intenzitás megjelölést használjuk). Szent István királyunk halálának napján, 1038. augusztus 15-én egy ugyancsak 5,5/VIII-as földrengést jegyeztek fel, bár pontos helyét ennek sem ismerjük.
Az Árpád-házi királyok idején még három komolyabb földrengésről van tudomásunk, az utolsót 1287. június 23-án történt, mindegyik 5,5/VIII-as volt. Károly Róbert hosszú harcok után nyitotta meg a „vegyesházi” királyok sorát, hosszú évtizedekig ült a magyar trónon. 1342. júliu16-án érte a halál, abban az évben, amikor ismét egy erősebb, 4,9/VII-es erősségű földrengés pattant ki. Ennek helyét és idejét sajnos megint csak nem ismerjük: „valahol Magyarországon”.
Károly Róbert (wikipedia.hu)
Egy nemzedéknyi nyugalom után 1380-ban mordult meg erősebben a föld a Kárpát-medencében. Lassan már gyanús, hogy ez Károly Róbert felesége, azaz Nagy Lajos királyunk édesanyja halálának (december 29.) éve. Ha ez már soknak tűnik, kissé lazíthatunk a következő, 1410-es 5,5/VIII-as földrengéssel, amihez tiszta lelkiismerettel sorsforduló – mai tudásunk szerint – nem társítható. Egészen 1444. augusztus 4-ig, amikor Szegeden mozdult meg a föld ugyanilyen erővel.
Ezen a napon I. Ulászló király és Hunyadi János esküt tett a pápa követe előtt, hogy folytatják hadjáratukat a török ellen. Előzményként annyi, hogy Hunyadi épp egy hónapja kötött tízéves fegyverszünetet II. Murád szultánnal. A folytatás pedig a magyar sereg súlyos vereségét, és a király életét követelte a várnai csatában november 10-én. Némileg csökken a dolog misztikuma, ha megjegyezzük: Ulászló Szegeden találkozott a pápai követtel a földrengés napján. Vélhetően az összes írástudó értelmiségi – aki képes volt a természeti jelenséget megörökíteni -, ugyancsak a városban tartózkodott a földrengés napján.
Egy perc dicsőség
A következő feljegyzett rengés 41 év múlva jelentkezett, napra pontosan akkor, amikor Mátyás király öt hónapos ostrom után győztesként vonult be „Bécsnek büszke várába”. Történt ez 1485. június 1-jén, és a csodával határos egybeesések itt véget is érnek. Talán a reneszánsz térhódításával visszaszorult a középkor hite, amely minden természeti esemény mögött isteni akaratot sejtett. Talán szélesebb körben elterjedt a műveltség, és már nem csak egyes jeles esemény kapcsán jegyezték le a világ történéseit. A legvalószínűbb azonban az, hogy egyszerűen elfogytak a véletlenek…
Ha azonban folytatjuk az összesen 32 „jelentős károkat okozó magyarországi földrengés” és a történeti kronológia összehasonlítását, még 300 évig görgethetjük a rendhagyó történelmi gondolatsort.
1513. november 29-én újabb erős földrengés rázta meg Nyugat-Magyarországot. Ez az év lázas készülődéssel telt a török ellen, megmozdult a keresztény világ. Bakócz Tamás esztergomi érseket teljhatalmú közép- és kelet-európai legátussá nevezte ki X. Leó pápa, feladata a török elleni keresztes had megszervezése volt. Az egyházfő emellett kiközösítés és örök kárhozat terhe mellett szólította fel a keresztény világot Magyarország megsegítésére.
Ország pusztulásának hírnöke
Két évvel a mohácsi csata után mozdult meg ismét a föld, a rengés helyét és erejét nem sikerült pontosan megállapítani. Ebben az évben, 1528-ban, egészen pontosan január 27-én ismerte el I. Szulejmán szultán Szapolyai Jánost független magyar királynak. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a szultán döntése komolyan hozzájárult Magyarország több mint 150 évig tartó megosztottságához.
A következő, 5,6/VIII-as földmozgást 1556. január 24-én jegyezték fel Nyugat –Magyarországon. Ekkor hunyt el Tinódi Lantos Sebestyén, halálát január végére, egyese helyeken január 30-ára teszik. Zrínyi Miklós ebben az évben már Szigetvár védelmére készült, és Nádasdy Tamással még fényes győzelmeket arattak a török felett. Öt évvel később, február 12-én az 1556-ossal megegyező erejű földrengés rázta meg Pestet és Budát.
A föld mintha megélénkült volna a XVI. század végére: 1580-ban, 1585-ben, 1586-ban, 1599-ben és 1601-ben is erős rengésekről számolnak be a dokumentumok. Ezek közül az 1586-os év Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király halála miatt érdekes, 1599-ben pedig a havasalföldi Mihály vajdának sikerül – jelentős székely segítséggel és politikai ármánykodással – egy évre elfoglalnia Erdély trónját. E napot a román történészek aranyba foglalták, és mint a három román vajdaság – igen, Havaselve és Moldva mellett Erdélyt is annak tekintik – első egyesüléseként emlegetik.
A legpusztítóbb földrengés
Az 1763-as komáromi földrengés Karl Friedel korabeli festményén (forrás: Georisk)
Miután 1615 januárjában is nagyot mordult a föld, egy darabig csend volt – vagy csak a források hallgatnak. Százötven évvel később viszont elemi erővel figyelmeztetett erejére: 1763. június 28-án az írott történelem máig legnagyobb és legpusztítóbb magyarországi földrengése pattant ki Komáromban: a város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült. A 6,3 magnitúdójú és IX-es intenzitású földmozgás a Duna bal partján okozta a legnagyobb károkat.
A rengés erősségéhez képest kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli építkezési módszerekben keresendő: fűzfaágakat vertek le félméterenként, amit vesszővel fűztek össze és betapasztottak, ráadásul a kémények is lefelé szélesedtek. A város térségében később is, körülbelül 20 évente ismét rengések pattantak ki, de 1850 után az aktivitás lecsökkent. A Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület egyébként szeizmikusan az ország egyik legaktívabb része.
