Élet-Stílus

25 órás munkanap

A recesszióból kilábalóban lévő vállalatok nem annyira a spó­rolás, mint inkább megbízható, gördülékeny működtetés miatt választanak egyes informatikai igényeik kielégítésére külső partnercéget.

Jót élcelődött a minap a The Wall Street Journal egyik szerzője a Microsoft és az indiai Infosys kiszervezési megállapodásán. Eszerint, ha a Washington állambeli cég munkatársai nehezen boldogulnak valamelyik Excel táblához kapcsolódó munkájukkal, akkor nem a szomszéd szobába mennek, ahol esetleg olyasvalaki dolgozik, aki személyesen részt vett az Excel program fejlesztésében. Helyette inkább több mint tízezer kilométerre, Indiába telefonálnak, és az ottani ügyfélszolgálati munkatárs segítségét kérik.

25 órás munkanap 1

A poén elég esetlen, már csak azért is, mert kellően profi óriásvállalatoknál a fejlesztőknek semmi közük az ügyféltámogatáshoz, ráadásul az Infosys szolgáltatásai is messze túlmutatnak a telefonos távgyógyításon. Azt viszont jól szemlélteti, hogy az informatikai kihelyezés (outsourcing) sokak szemében mennyire kevéssé körülhatárolt fogalom. A BellResearch március végén közzétett kutatásából kiderül, hogy a magyarországi vállalkozásoknál is ugyanaz a helyzet, mint a WSJ szerkesztőségében. A tíz vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégek üzleti-stratégiai vezetői közül csak minden második gondolja úgy, hogy pontosan tudja, mit takar az outsourcing. Sok szolgáltatást a gazdasági döntéshozók nem tekintenek kihelyezésnek, néhány tevékenységet pedig már régen kiszerveztek, vagy soha nem is hoztak létre házon belül – mutat rá Sugár Mihály, a kutatócég vezető tanácsadója.

Olcsóbb lett a kiszervezés

Érdemben nem emelkedett a hazai piacon az IT erőforrás-kihelyezések
száma, ezzel szemben nőtt a szerződéskötések átfutásának ideje, és
csökkentek a szolgáltatási díjak – mutat rá a Navigator Informatika Zrt.
vezérigazgatója. Juhász Lajos már az év második felében változásokat
vár, ahogy a vállalatok a stabilabb gazdasági környezetben jobban
elfogadják és alkalmazzák az innovatív megoldásokat. Példaként a
magasabb szintű szellemi tanácsadást és konzultációs szolgáltatásokat
említi, de a megtakarítás mellett fontos az outsourcing más előnyeit –
információbiztonság, üzembiztonság, transzparencia, kiszámíthatóság – is
figyelembe venni.

Itthon még jellemző, hogy nem a cégek kérnek ajánlatot a
szolgáltatóktól, hanem az utóbbiak nyomulnak, ezzel együtt sokkal
érettebb a piac, mint pár éve – véli Ormosi Viktor, a HP Enterprise
Services outsourcing üzletág-igazgatója. Korábban a szolgáltatást
igénylő cégek nem terítették ki lapjaikat, hogy belső üzemeltetésben mi
mennyibe került, manapság azonban részletesen megadják saját
költségeiket, és ahhoz képest kérnek megtakarítást. Ezzel együtt
továbbra is fontos a megalapozott üzleti terv: a belső szervezetnek nem
mindig áll érdekében a kihelyezés, és nem feltétlenül tudja felmérni
annak üzleti előnyeit a cég egészére nézve, így a döntést meghozó felső
vezetésnek érdemes megfontolnia külső tanácsadók bevonását.

KUTATÓK VERSUS IRODISTÁK.
A takarékosság jegyében elterjedt a standardizálás, aminek ugyancsak megvan a maga hátulütője. Képzeljük el, hogy egy technológiai vállalat kutatás-fejlesztési és gyártó részlegei hasonló szolgáltatási szinten kapnak informatikai támogatást. Az előbbi esetében felesleges lehet a folytonos rendelkezésre állás, ami viszont alapkövetelmény az utóbbinál; ezzel szemben a K+F részleg nélkülözni fogja például azokat a csúcshardvereket, amelyeket a termékek fejlesztéséhez és teszteléséhez használna.

Újabban már a szolgáltatásként kínált szoftverek (software-as-a-service – SaaS) és a számítási felhő (cloud computing) modellek is alapvetően befolyásolják az informatikai kihelyezések piacát.

A kifejezetten outsourcing területre szakosodott Horses for Sources kutatócég szerint egy darabig még a munkaerő-adásvétel dominálja az outsourcing-piacot, azonban a versenyképes szolgáltatóknak egyre több és színvonalasabb konzultációs munkát kell végezniük – vagyis rákényszerülnek, hogy megtanuljanak eligazodni az ügyfelek működési területén.
A hazai cégek többsége, bár a kihelyezéstől nyilvánvalóan előnyt remél, nem méri a tényleges megtérülést – olvasható a BellResearch hivatkozott kutatásában. A kiszervezéssel kapcsolatos üzleti várakozások megalapozottságát kétségessé teszi, hogy a kihelyezők közel kétharmada egyáltalán nem készít megtérülési számításokat a döntés előtt. A vállalatok többsége nem méri fel – talán nem is képes erre –, hogy egy adott üzleti folyamat milyen típusú és mekkora kiadásokat igényel. Jellemzően csak a bérköltségeket és annak járulékos terheit szokták összegezni, így a kiszervezéssel kapcsolatos várakozások értelemszerűen negatívak lesznek. Bár a kihelyezők háromnegyedének fő motivációja a megtakarítás, végül pont ez az, amit a költségelemzésre nem vállalkozó többség nem tud monitorozni.

UTÁNA SEM SZÁMOLNAK.
Sikerességi indikátorokat is csak kevesen alkalmaznak, ennek híján a siker ismérve a problémamentesség. A kihelyezési döntéshozatal és a szolgáltató kiválasztásának elsődleges szempontja tehát végül mégsem a legalacsonyabb ár – holott az elsődleges motívum a költségcsökkentés –, hanem a döntéssel együtt járó kockázatok minimalizálása lesz. Emiatt a legfontosabb kritériumok a rendelkezésre állás, a megfelelő partnerkapcsolat, a referenciák és a felajánlott árgaranciák. A kihelyezők túlnyomó többsége elégedett, ezért utólag a megtakarításokat is így vagy úgy, de kimutatják…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik