A Nielsen piackutató vállalat a világ 51 országában mérte fel a fogyasztók boldogságérzetét és elégedettségét. A felmérés azt mutatja, hogy a magyarok kirívóan elégedetlenek országuk kormányával, gazdasági körülményeivel, valamint saját személyes pénzügyi helyzetükkel. Mindhárom tényezőnél nálunk legalacsonyabb az európai országok között az elégedettségi mutató.
Amikor a kutatók a boldogságérzet mértékére voltak kíváncsiak, akkor érzéseiket legalacsonyabbra a cseh válaszadók értékelték, majd Európában visszafelé a magyarok, portugálok, németek és olaszok következnek. Legboldogabbnak a finnek, dánok, norvégok és svájciak mondják magukat. A boldogságérzet európai átlagos mutatója 6,2, míg a cseheké csak 5,4, a magyaroké és a portugáloké egyaránt 5,6 volt. Az élen álló finnek indexe 7,3. A hat hónap múlva várható boldogságukat a magyarok viszont optimistán ítélik meg.
Nem érjük el céljainkat
Annál a kérdésnél, hogy mennyire sikerült elérnie azt, amit az életben akart, a magyarok bizonyultak földrészünkön a legelégedetlenebbeknek. Közvetlenül előttünk, nem sokkal magasabb mutatókkal a franciák, csehek, britek és görögök állnak. Legjobban bejöttek az életről a dánok elképzelései, valamint a norvégoké, finneké, litvánoké és hollandoké.
A Nielsen elemezte az anyagi helyzet és a boldogságérzet összefüggéseit is. Újra bizonyítást nyert, hogy az anyagi jólét nem feltétlenül teszi boldoggá az embereket. Az egy főre jutó magas vásárlóerejű országok közül Svájcban, Kanadában és Új-Zélandon magas a boldogságérzet mutatója. Viszont alacsonyabb többek között Norvégiában, az USA-ban, Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban vagy Spanyolországban.
A pénz nem boldogít
Ahol egy főre az átlagosnál alacsonyabb vásárlóerő jut, szintén eltér a boldogságérzet. „Viszonylag szegény és viszonylag boldog” országok Európán kívül találhatók, főleg Latin-Amerikában és Ázsiában. Ilyen például India, Indonézia vagy Thaiföld, illetve Argentína, Brazília és Mexikó. Magyarország abba a csoportba tartozik, ahol alacsony az egy főre jutó vásárlóerő is, és a boldogság mutatója is. Ugyanez jellemző a lengyelekre, a balti országok lakóira, portugálokra, oroszokra és törökökre.
A magyarok az emberi kapcsolataikkal, a munkahelyi főnökükkel a bolthálózat által nyújtott vásárlási lehetőségekkel, valamint saját személyes vallási hitükkel, illetve szellemi meggyőződésükkel is elégedettek. A szexuális életünkkel szintén az európai átlagot meghaladó mértékben vagyunk elégedettek, e téren szembetűnő a nők érzékelhetően pozitívabb véleménye, mint a férfiaké.
