Élet-Stílus

Sokszemközt

admin
admin

2008. 11. 24. 08:00

Aktuális kérdéseket, akut problémákat válogattunk össze. A felkért alanyoktól egyszerre vártunk el tárgyilagosságot, jövőbelátást, adtunk esélyt panaszkodni és dicsekedni.

Kérdések:
1. Lesznek-e leépítések a globális pénzügyi válság nyomán az IT/Telekom-szektorban?
2. Melyik ma a legígéretesebb fejlesztési irány?
3. Mit tart a legnagyobb tévhitnek a ma uralkodó trendekből?

4. Tovább tágul-e a szakadék a szakma és az ügyfelek hozzáértése között? (Mennyire edukálható a piac?)
5. Mit vizionál? A telefonunkkal fogunk majd számítógépezni, vagy a számítógépünkkel telefonálni?



Stewart Oldroyd, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója:
1. A pénzügyi válság minden szektort érinteni fog, de mivel leginkább az IT/Telekom tartozik az emberek, vállalatok, kormányzatok mindennapi tevékenységeihez, ez az ágazat fogja a legkevésbé megsínyleni a nehezebb időket. Áldozatok persze lesznek, elsőként a kisebb méretű cégeknél számítok leépítésekre.

2. A jövőben azon megoldásokra lesz növekvő igény, amelyek különböző informatikai rendszereket kapcsolnak össze – ez a platformfüggetlenség irányába hajtja a különböző fejlesztési területeket. Emellett a pénzügyi válság is kedvez az úgynevezett ASP-modell szerinti informatikának, mivel nincs szükség jelentősebb beruházásra a felhasználó részéről.

3. A green IT (zöldinformatika) megközelítését. Az egyre többet hangoztatott környezetkímélő informatikát nagyon sokan környezetszennyező módon hirdetik. Véleményem szerint itt is a CSR gondolatát érdemes követni: elsőként jót és helyesen kell cselekedni, utána mondhatjuk magunkról, hogy így tettünk. De azért ne vágjunk ki egy erdőt, hogy az abból készült marketing-szóróanyagokon hirdessük, hogy ültettünk egy fát.

4. Nem, éppen ellenkezőleg. Ahogy az ügyfelek is egyre inkább kezdik megérteni a szakma nyelvét, úgy közelít az IT a stratégiai döntések zökkenőmentes végrehajtásához.

5. A következő időszak slágerterméke az „okostelefon” lesz. Már most is hivatalos levelezésem mintegy 10%-át a telefonomról intézem.

Ifj. Faur Kálmán vezérigazgató-helyettes, LIBRA Szoftver Zrt.:
1. A nehézségeknek értelemszerűen a teljes ellátási láncban tovább kell gyűrűzniük, ezáltal a pénzügyi szolgáltatók informatikai beszállítói sem lehetnek kivételek. Hogy ez mennyire lesz súlyos, azt nehéz előre megjósolni.

2. A ,,mass customizationt” említeném, ami nálunk annyit jelenthet, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben testre szabható, az adott ügyfél egyedi igényeit kiszolgáló megoldásokat tudjunk kínálni.

3. Szerintem minden cégnek pontosan kell felmérnie, hogy megfelelő erőforrásokkal és üzleti modellel rendelkezik-e ahhoz, hogy egy új trendet kiaknázzon. Jó példa erre a kis- és középvállalatok körüli felhajtás. Az utóbbi években számos informatikai szállító fordult a kkv-célcsoport felé, de számukra valódi megoldást csak egy részük képes úgy kínálni, hogy mind a szállítónak, mind az ügyfélnek megérje.

4. Minden iparágban addig érhető el az átlagosnál nagyobb haszon, ameddig képes megújulni és újdonságot kínálni. Ez automatikusan szakadékot generál az ügyfelek és a szakma között, de ez végső soron a szakma üzleti érdeke, hiszen így tud értéknövelt szolgáltatásokat kínálni és nyereséget termelni.
5. Mindkettőnek megvannak a méretből fakadó korlátai, ami miatt nem életszerű, hogy egyik eszköz teljesen kiváltsa a másikat, de ez szerintem nem is valós igény.


Zsembery György, az Invitel értékesítési és marketing- vezérigazgató-helyettese:
1. Igen, lesznek azoknál a cégeknél, amelyek vagy csak az új megrendelésekből élnek és/vagy nem tették meg már korábban azokat a hatékonyságnövelő lépéseket (lapos szervezet, tiszta stratégia és folyamatok, arra vonatkozóan, mit tartok meg házon belül, és miben működöm együtt partnerekkel), amelyekkel tovább lehet eredményesen működni ilyen viharok közepette is.

2. Semmiféleképpen nem lehet egy vagy néhány „technológiáról” beszélni, itt mind ígéretes. Hanem inkább azon eszközökről és üzleti modellekről, amelyek lehetővé teszik, hogy különböző ügyfélcsoportok/felhasználók ki tudják még jobban használni, illetve előnyükre fordítani a szélessávú internet adta lehetőségeket – mindig, mindenütt a szükséges szolgáltatási mutatókkal. A lakossági ügyfeleknél ez első sorban a multimédia-fogyasztás kiszolgálásában rejlik, míg a vállalatok esetében az üzleti folyamatokhoz való folyamatos kapcsolódás kiaknázásában.

3. Hogy a vállalatok egy kézből akarják megvenni a teljes és összes infokommunikációs (IT/Telekom) szolgáltatási igényüket. A kép jóval árnyaltabb, és nem csak a célpiac szolgál rá az edukációra.

4. Könnyen lehet azt válaszolni, hogy ügyfélcsoportja válogatja. Azonban, ha az egész piacra nézek rá, akkor – nem az ügyfelek saját maguk serénysége miatt feltétlenül, hanem több kényszerítő vagy terelő feltétel miatt – azt mondom, hogy kénytelen edukálódni. Azaz alapvetően nem számítok a szakadék tágulására.

5. Egyiket sem (vagy inkább a másodikhoz közelebbit). Olyan eszközök jönnek, amelyek új értelmezésbe helyezik az eddigi szolgáltatásokat, és egészen másként is fogjuk őket használni, mint most egy „telefont” vagy „számítógépet”. Legjobb példa erre az Apple által marketingelt (de valójában több mint 80 százalékban más gyártók/szolgáltatók termékét magában foglaló) iPhone, amelyet vicc lenne telefonnak hívni…

Élő András ügyvezető igazgató, D-Link (Magyarország) Kft.:
1. Ahogy ez a korábbi években is tapasztalható volt, a kisebb méretű pénzügyi visszaesések hatása, így minden bizonnyal a jelen visszaesés is eredményezni fog leépítéseket!

2. Teoretikusan megközelítve a kérdést, az űrkutatás a legígéretesebb fejlesztési irány, na meg a hibrid autók, a napkollektorok, egyáltalán minden alternatív energiatermelés és -felhasználás. Az informatikában legalább ennyire fontos a környezetvédelmi szempontok mentén történő fejlesztés. A D-Link egyik zászlóshajója a Green Ethernet-technológia, amely minden bizonnyal a hálózati eszközök terén rövidesen 100%-ban nemcsak opció, hanem követelmény lesz.

3. Az integráltság végtelen voltába vetett hitet. Nem hiszem, hogy egy eszközzel kellene akarnunk megoldani egymástól elkülönülő feladatokat!

4. Nem hiszem, hogy tovább tágulna a szakadék, hiszen ahogy az informatikai eszközök használata a mindennapjaink részévé vált, az ezek használatához szükséges tudást is mind többen és többen elsajátítják. Ugyanakkor tény az, hogy a speciális – a mindennapi felhasználás során fel nem merülő szükségleteket kielégíteni célzott – szakértelem nem elvárható, és nem is kell, hogy minden ügyfélnél meglegyen. Ahogy az informatikai piac fejlődik, a termékek szintjén, legyen szó HW- vagy SW-termékekről, a hozzájuk szükséges szolgáltatások piaca ugyanúgy fejlődik. Ma már e kettő – a termék és a szolgáltatás – elválaszthatatlanok egymástól.

5. Nem vagyok a túlintegráltság híve. Az azonban mindenképp előnyös, hogy a mobiltelefonunkon tudunk internetezni, és a számítógépünkön tudunk telefonálni, de ezen technológiák összeolvasztásának kifinomultabb formát kell öltenie. Nagyon nagy gátja mindennek az, hogy a technológiákhoz kötődő felhasználói szokások nem egyformák, ahogyan a felhasználók pszichés hozzáállása sem a technológia fejlődésével egy ütemben változik (fejlődik). A két felhasználói terület összeolvadása azonban már régen elkezdődött, és nem is fog megállni.

Simó György, a Magyar Telekom új üzleti területek és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese:
1. Természetesen ma nagyon nehéz megjósolni, hogy a pénzügyi válság utórezgései hogyan és milyen mélyen érintik az egyes szektorokat. Azt gondolom, hogy a telekomszektor relatív gyorsan fog magához térni a válság utáni sokkból. Ez különösen igaz a lakossági szektorra, ahol a telefónia, az internetezés és a televíziózás a nem nélkülözhető szolgáltatások közé tartozik. Érzékenyebben hathat a válság a gazdasági és az üzleti szférára, leginkább a kis- és középvállalkozások piacáért aggódom.

2. Annyi van, hogy nehéz felsorolni, de hadd emeljek ki néhány dolgot. A televíziózásban az internetalapú terjesztéssel új korszak kezdődik, a HD-minőség, az on-demand televíziós szolgáltatások, valamint a személyes műsorkészítések – mint amiből a YouTube is nagyra nőtt – televíziózásban való megjelenése alapvető változásokat hoz. A mobilinternet terjedésével a mobilkészülékek képességei meghatványozódnak: fizetési megoldások, helymeghatározás, mobiltévé – hogy csak a 3 legígéretesebb irányt említsem. Az internet alapszerkezete és a vállalati szolgáltatások piaca is változóban van, úgy tűnik, hogy a sávszélesség-növekedéssel végre tényleg eljött az ideje a hálózati alapú megoldások terjedésének.

3. Ez nagyon jó kérdés. Például az egyik súlyos tévhit az, hogy nincsen szükség 15 megánál nagyobb sávszélességre a közeli jövőben. Meg vagyok győződve arról, hogy sávszélesség-robbanás előtt állunk. Ezért is ruház be a Magyar Telekom a jövőben milliárdokat optikai hálózatfejlesztésbe.

4. Akár a tévhiteknél is említhettem volna, hogy még mindig azt hisszük, Magyarország információs társadalmi fejlettsége azon múlik, hogyan sikerül a digitális szakadékot is zárni, 2-3 millió alig érdeklődő embert az internetre kapcsolni. Mindeközben a világ az elmúlt tíz évben az internetalkalmazások új korszakába lépett. Tudomásul kell venni, hogy ha nem a nemzetközi trendekkel párhuzamosan fejlesztjük az alkalmazások, az internet és a tartalom architektúráját, akkor tartósan bebetonozzuk magunkat a lemaradó országok sorába.

5. Is-is. Már a mai okostelefonok is egy 10 évvel ezelőtti számítógép ismereteivel rendelkeznek. És már a mai számítógépekkel is lehet telefonálni. Ehhez nem kell „vizionáriusnak” lenni. A három képernyő – a televízió, a mobiltelefon és a számítógép képernyője – közötti adatátvitel gyakorlatilag észrevétlenné válik az elkövetkező 10 év alatt.

Teasdale Harold területi igazgató, Symantec-képviselet
1. Kiszámíthatatlan a válság pontos, szektorális hatása, nehezen prognosztizálható a hossza és kiterjedése. Egész biztos ugyanakkor, hogy globális gazdasági lassulás várható, ami mindenkit érint.

2. A vállalati szegmensben a szoftvervirtualizációt látjuk a legerősebb tendenciának. Nem utolsósorban azért is, mert a virtualizáció az energia- és egyéb költségek optimalizálásában is jelentős segítséget nyújt, és az informatikai szektor egyébként is elkötelezte magát a „zöld” informatikai irány mellett. Ezenkívül jelentős mértékben tapasztaljuk a vállalatoknál a magas rendelkezésre állású eszközök adatvédelmének felértékelődését. A lakossági szegmensben pedig a felhasználót hétköznapi emberként, nem rendszergazdaként kezelő szoftverek felé tartó fejlesztéseket emelném ki.

3. Két nagy tévhittel küzdünk meg nap mint nap: az egyik, hogy a vírusvédelem minőségének egyetlen kritériuma a vírusvédő szoftver gyorsasága – még a hamis riasztások és a kisebb hatékonyság árán is. Ez olyan ugyanis, mintha csak azt várnánk el a lakásajtónk zárjától, hogy gyorsan bezárható legyen, de azt nem, hogy betörésbiztos is maradjon emellett. A mindenkit elöntő levélszemét elleni védekezésben pedig az az uralkodó tévhit, hogy minél több spamet talál a szoftver, annál jobb, annak ellenére is, ha ezek nagy része hamis riasztás.

4. A vállalati ügyfeleinknél picit nagyobb szükség lenne talán a biztonságtudatosság megteremtésére, ám tudásuk alapvetően nem hiányos. A lakossági szegmensben pedig már nagyon sokan tudják, mi a vírusvédelem, a levélszemét, és a szaporodó adathalász és csaló támadások kapcsán az új fogalmak is hamar ismertté válnak majd.

5. Két nagy tendencia versenyez e kérdéskörben egymással: a mobilitás iránti fokozódó igény, illetve a specializálódás minden területen. Ezért, őszintén megmondva, nem tudom megjósolni, melyik vízió lesz a befutó, én is kíváncsian várom a fejleményeket.


Theodore Reiker üzletfejlesztési menedzser, 3D BRIGADE Zrt.
1. Sajnos a válasz nem elméleti. A számítógépes- és videojáték-ipart, hasonlóan a filmiparhoz, a szakmai elemzők ellenállónak (recession-proof) hitték, a valóság azonban az, hogy még a szektor kulcsszereplőit is komolyan érintette a válság. A kereslet azonban – szerencsére – töretlen, a leépítések pedig a beszállítói piacot erősítik.

2. Személy szerint a humán interfészek fejlesztésében látom a jövőt. Az utóbbi időben ezen a területen több áttörés is volt; de több mint egy évtizede várjuk például a tökéletesen megbízható, szofisztikált hangfelismerést.

3. A technológiai konvergencia bizonyos ponton túl egészségtelen és felesleges. Persze, remek dolog, hogy a készülékem mindentudó – de állandóan ott a kétkedés, hogy valóban szükségem van-e az adott funkcióra, vagy hogy tényleg jól és megfelelően tudja-e a készülékem, amit tud – és meddig „naprakész” ez a tudás. Ahogy annak idején gyanús volt a VHS-lejátszóval egybeépített televízió, aminek se a lejátszórésze, se maga a tévérésze nem volt igazán versenyképes, ugyanolyan gyanús ma minden második „mindentudó” asztali és zsebketyere.

4. Az biztos, hogy a túlzottan sok funkció összezavarja az egyszerű vásárlót. Ezen a piacon is az egyszerű üzenetek az áthatóbbak: tessék, itt az iPod, zenét lehet hallgatni vele útközben, pompás.

5. Utóbbi, pontosabban az egyik számítógépünkkel fogunk telefonálni. Ahhoz, hogy ez a kérdés értelmet kapjon, feltételeznünk kell, hogy a „telefonunk” elsődleges funkciója a telekommunikáció marad. Egy zsebre vágható számítógépnek ennél azért lényegesen több és prioritását tekintve legalább ilyen fontosságú funkciót kell sikerrel ellátnia. A tudás zsugorítható, a kényelmi szempontok azonban teret – emberi léptéket – követelnek mindennek.

Homola Szabolcs Country Manager, NESS FMC
1. Én inkább költségcsökkentésről beszélnék. A globális pénzügyi válság következményeként a megrendelők részéről kisebb büdzsé áll majd rendelkezésre a szolgáltatások igénybevételére, ezért természetes piaci reakció a szolgáltatók részéről, hogy alkalmazkodva az igényekhez ők is csökkentik költségeiket. Persze számos esetben a költségracionalizáció foglalkoztatáscsökkentéssel is járhat.

2. Minden vállalatnál – iparágtól függetlenül – a túlélés egyik alapkérdése, hogyan tudják működési költségeiket csökkenteni, és ezt a célt hogyan tudja az informatika a leghatékonyabban támogatni. Nekünk mint tanácsadó és informatikai cégeknek, ehhez kell továbbfejlesztenünk szolgáltatásportfóliónkat.

3. Ezt előre nem tudhatjuk.

4. Pont fordítva látom. Úgy tapasztalom, hogy ügyfeleink az elmúlt 15 évben elvégzett fejlesztések és projektek során egyre több üzleti és technológiai tudást halmoztak fel, eközben kialakították belső képzési folyamataikat. Ennek logikus következménye, hogy a külső szállítókkal szemben pedig egyre magasabbra teszik a lécet.

5. Mindkét eszköznek megvan és megmarad a maga létjogosultsága. A telefon folyamatosan átveszi az egyszerűbb, mindennapjainkban használt funkciókat a számítógépektől, különösen, amelyeket a fiatalabb generáció részesít előnyben. Ugyanakkor a számítógépeknek megmarad a stabil helyük hosszú távon is a vállalati alkalmazások területén.


Dr. Majorosi Emese sajtó- és információs igazgató, Pannon
1. Az IT/Telekom-szektor egészéről nem tudunk nyilatkozni, de elmondhatjuk, hogy cégünknél leépítéseket nem tervezünk, a változó gazdasági körülményekre a költségek racionalizálásával reagálunk.

2. Meglátásunk szerint a legígéretesebb fejlesztési irány a mobilkommunikációs iparágban ma a SIM-kártyák ipari alkalmazása. Ma Magyarországon 11,6 millió SIM-kártya van, amelyek egyre növekvő hányada már nem mobiltelefonokban, hanem ipari alkalmazásokban működik – riasztórendszerekben, távfelügyeleti rendszerekben, mobil kártyaelfogadó terminálokban, és még sorolhatnánk. A mobiltávközlés következő lépése az ember-ember közötti kommunikáció után tehát a gépek kommunikációja lesz.

3. A mobilkommunikációs iparban kifejezett tévhitek nem léteznek. Előfordul, hogy egy alkalmazás, szolgáltatás kezdetben nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, de a piac fejlődésével előbb-utóbb keresetté és népszerűvé válik. Elég, ha csak a korábban drágának és lassúnak mondott mobilinternetre gondolunk, amely ma már egyre több felhasználónak nyújtja a szabad internetezés élményét.

4. A modern technológia fejlődésével előtérbe kerülnek a komplex, összetett megoldások. A Pannon célja, hogy egyszerűen és könnyen érthető szolgáltatásokat nyújtson ügyfeleinek – és ezeket hasonló formában is kommunikálja.

5. A jelenlegi tendenciák alapján egyértelműnek látszik, hogy a telefonunkkal fogunk számítógépezni. Ma már szinte mindenkinek van telefonja, ami a beszélgetésen, sms-ezésen túl egyre több célra használható, legyen az e-mail-hozzáférés, internetezés, fényképezés, tartalom-hozzáférés, letöltések, tévézés, zenehallgatás, vagy akár áruk, szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése, pénzösszegek átutalása. A Pannon nemrégiben jelentette be, hogy MobilFizetés néven új szolgáltatást indít, amely épp ez utóbbira nyújt megoldást.

Dr. Jürgen Liss ügyvezető igazgató, Siemens Enterprise Communications Magyarország Kft.
1. A következő évben a globális világválság a gazdaság minden ágazatát el fogja érni. Az IT/Telecom-szektor a vállalat minden üzletágával kapcsolatban áll, s a válság hatása ebben a szektorban is érezhető lesz. A foglalkoztatás csökkentése nem teljesen zárható ki, s annak esetleges mértéke a krízis hosszától függhet.

2. A közösségi kommunikáción belül, a gazdasági krízis idején azok a fejlesztések fontosak, melyek az üzemeltetés korszerűsítését segítik, emellett költségkímélők, és garantálják a hatékonyságot. Véleményünk szerint a jelenlétalapú, egységes kommunikáció az OpenScape-platformmal a Siemens Enterprise Networkstől egy az ezen fontos fejlesztési irányzatok közül.

3. Annak ellenére, hogy az IP-technológia a legfrissebb irányzat, számos vállalat számára még mindig a TDM (hibrid rendszer) a megfelelő megoldás. Az az elgondolás, hogy az IP-technológia mindenre megoldást kínál, jelenleg a legnagyobb tévhit.

4. A gyártók és szolgáltatók szakmai tudása mindig meghaladja a vásárlókét. De éppen ez a bizalom és a hosszú távú kapcsolatok alapja, hogy a vevő igényeinek kielégítését a lehető legteljesebb mértékben garantálni lehessen. Ebből a szempontból tehát nem az a fontos, hogy kinek nagyobb a szakmai tudása, az ügyfél igénye az elsődleges.

5. A jövőben e két eszköz között nem lesz különbség. Gondoljunk csak az Openstage Telephone-ra a Siemens Enterprise Networktől: ez már szinte számítógépnek tekinthető – és egyben egy smartphone, valamint minikomputer is. Végül is ez egy PC-n alapuló megoldás annak, aki nem a Skype-ot használja telefonálásra. A kérdés nem az, hogy PC vagy telefon, hanem az, hogy mobil vagy desktop – a legkülönfélébb célú berendezések esetében, akárhogyan is hívják majd azokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.