Élet-Stílus

Nem Kodály a hibás

admin
admin

2008. 11. 01. 13:36

Zene nélkül nincs teljes ember – vallotta Kodály Zoltán, aki mindennapos énekoktatást javasolt a magyar iskolákban. Ma heti egy énekórájuk van a gyerekeknek, azt is sokszor rosszul értelmezik a pedagógusok. Október 1-je a zene világnapja.

„Minthogy iskoláinkban ének- és zenetanítás minden kritikán
alul ha van – utolsó tárgy (csak most szállították le a nehezen kivívott heti 2
órát megint 1-re!), a tömegekkel senki se gondol, zenei igényeiket senki sem
ébreszti, emeli: áldozatául esnek, már csak passzivitásból, tunyaságból annak a
szemét zenének, mely után nem kell járniok, mely felkeresi, üldözi őket:
moziban, gramofonlemezen, uccán” – írta felháborodva Kodály Zoltán
1927-ben.

Kodály Zoltán a zene nevelő funkcióját hangsúlyozta (fotó: mti)

Kodály Zoltán a zene nevelő funkcióját hangsúlyozta
(fotó: mti)

2008-ban az általános iskolában és a középiskolák első két
évfolyamán hetente vagy kéthetente mindössze egy énekórájuk van a magyar
gyerekeknek, 10. évfolyam után és a szakközépiskolákban pedig gyakorlatilag egy
sincs – tudta meg a FigyelőNet Rápli Györgyi zenepedagógustól.

A szakember szerint megoldható lenne ugyan a több énekóra
beépítése a helyi tantervekbe, de az iskolák általában nem tartják fontosnak e
területet. Hozzáteszi, hogy bár ez aggasztóan kevés, de talán ennél még
fontosabb, hogy ezeken az órákon mi történik. Ha a pedagógus a zeneelméletet, a
szolmizálást, a népdalok típusait, felépítését tanítja, akkor ez elriaszthatja
gyerekeket a zenétől, az énekléstől. Kifejezetten rossznak tartja Rápli
Györgyi, hogy a művészeti tárgyakat – így az éneket is – is osztályozzák a
tanárok. Ki tud ötösre énekelni, talán Jose Carreras – teszi fel a kérdést a
zenepedagógus.

A Zene Világnapja

Az október 1-jei Világnap megalapítását Yehudi Menuhin hegedűművész kezdeményezte 1975-ben ezzel az üzenettel: „Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.”



A zene nevelő ereje

Kodály egyébként ma is meglepően korszerű énektanítást
álmodott meg a 20-as, 30-as években. Szerinte minden nap szükség volna
zeneórára, amelyeken nem elméletet bifláznak a gyerekek, és nem feltétlenül a
szolmizálást gyakorolják, hanem énekelnek, zenét hallgatnak, aktívan, tevékenyen
részt vesznek különböző feladatokban. Olyan énekórát gondolt el, ahol
megszeretik a művészetet, a zenét. Nem Kodály tehát a hibás a mai helyzetért, ő
a zene nevelő funkcióját hangsúlyozta – szögezi le Rápli Györgyi.

A zenepedagógus azt tartja jó énekórának, amely egyfajta
osztályfőnöki órára emlékeztet. Ahol zenét hallgatnak, énekelnek a gyerekek, de
ugyanakkor beszélgetnek is a zene kapcsán felmerült témákról. Egy ilyen óra a
személyiségfejlesztés eszköze lehet. Meghallgatnak egy Bartók-concertót, és a
világháborúról beszélgetnek, vagy a kisebbek elénekelnek néhány népdalt, és
annak kapcsán a párválasztásról diskurálnak.

A Kodály-iskolák gyerkei a sportban, a matekban is jók (fotó: mti)

A Kodály-iskolák gyerkei a sportban, a matekban is jók
(fotó: mti)

Nem tartja ördögtől valónak a szakember azt sem, ha mai
könnyűzenei felvételeket hallgatnak meg közösen egy-egy énekórán a gyerekek, és
megbeszélik, hogy az miért tetszik vagy nem tetszik nekik. Ennek csupán az a
veszélye, hogy a legtöbb pedagógus nem ismeri e műfajt, és nem tud válogatni az
értékes és értéktelen számok között. Jó volna, ha a zenetanárok tudnának
gitározni, hogy ezzel a népszerű hangszerrel szerettessék meg a gyerekekkel a
zenét.

Sportban és
matematikában is jobbak

Hamar Dániel a FigyelőNetnek korábban szintén elmondta,
hogy a heti egy énekóra leginkább arra elég, hogy megutáltassa a diákokkal a
zenét, az éneklést. A Muzsikás együttes bőgőse – szintén Kodályra hivatkozva –
kifejtette, hogy zene nélkül senki nem lehet harmonikus, egészséges ember. Kodály
megállapítása szerint a legjobb már kilenc hónappal a születés előtt megkezdeni
a zenei nevelést.

A zenei élményhez jutás, az éneklés, a zenetanulás, a zene befogadásának
képessége jótékony hatású nem csupán az általános műveltségi szint emeléséhez,
hanem a testi-lelki harmóniához is. Kimutatták, hogy a rendszeres zenei élmény
a fegyelmet, a koncentráló képességet és a teljesítményt is fokozza. Hamar
emlékeztetett rá: három évtizeddel ezelőtt a Kodály-iskolák bebizonyították,
hogy az oda járó gyerekek voltak a legkiválóbbak a sportban, a matematikában és
a természettudományokban is.

A felejtésnek tanulunk

Vekerdy Tamás gyakran szokta idézni azokat a kutatásokat amelyk kimutatták, hogy az iskolában megtanult tananyag 75 százalékát 5 év alatt az eminensek is garantáltan elfelejtik, ha nem használják mindennap, mint például egy idegen nyelvet. Tehát – mondja a gyermekpszichológus – a felejtés számára tanítunk. A szóbeli tanulnivalók ugyanakkor kiszorítják a művészeteket, – köztük a nevelésben oly fontos dramatikus, színházi játékokat, és a zenei nevelést – amelyek az érzelmi intelligencia kibontakozásának az alapjai.

Az érzelmi intelligencia fontosságáról pedig legutóbb az európai Waldorf-szövetség elnöke, Christopher Clouder beszélt lapunknak, aki azt állítja, hogy az életben való beváláshoz az érzelmi és a szociális készségek sokkal fontosabbak, mint a “hagyományos” tudás. Épp ezért azt tartaná jónak a nemzetközi hírű szakember, ha az iskolákban sokkal nagyobb szerpet kapna a művészeti nevelés, így a zenei nevelés is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.