A neandervölgyi és az Európában helyébe lépett mai ember genetikai viszonyáról már régóta dúl a vita. Vajon az Afrikából hatvanezer éve felkerekedett őseink kiszorították a neandervölgyieket, vagy pedig keveredtek velük? Az utóbbi eshetőséget látszik cáfolni Svante Pääbo genetikus felfedezése – írja a National Geographic Online.
Nem vagyunk rokonok
forrás: National Geographic Online
Még a Müncheni Egyetem munkatársaként, 1997-ben kollégáival sikerült 378 bázispárnyi mitokondriális DNS darabkát kivonnia egy neandervölgyi negyvenezer éves karcsonttöredékéből. A mitokondriális DNS a sejtmagban foglalt DNS-től független, rövid genetikai anyagdarab. A bázispárokat, azaz a genetikai kód betűit értelmezve Pääbóék megállapították: a neandervölgyiek mitokondriális DNS-e jócskán eltér a mai emberétől.
A Földközi-tengertől északra élők és utódaik alkották a neandervölgyi ágat, mi pedig a délen élt ősöktől származunk. Később előfordulhatott közöttük némi keveredés, de csak nagyon ritkán, máskülönben a neandervölgyi ember mitokondriális DNS-ének nyoma lenne a mai ember genetikai anyagában.
Vörös haj, szeplős bőr a napfény begyűjtésére
Az mc1r-nek elnevezett gén jelenléte arra utal, hogy a neandervölgyiek között sokan voltak vöröses hajúak, világos és szeplős bőrűek. Mivel a talált gén különbözik a mai idők vörös hajú emberének megfelelő génjétől, valószínű, hogy a neandervölgyieknél és a mai embernél függetlenül alakult ki ez a jellegzetesség. Lehetséges, hogy a zord klíma miatt volt előnyös a világos bőr – többet elnyelt a D-vitamin képződéséhez szükséges ritka napfényből.
forrás: National Geographic Online
A friss genetikai vizsgálatok azt sugallják, hogy a neandervölgyiek a mai embertől különböző fajt képviseltek, valamelyest már tudtak beszélni, és Eurázsia jóval nagyobb térségét belakták, mint azt korábban feltételeztük. Mindezek tudatában megint csak föl kell tennünk a kérdést: végül is miért tűntek el a neandervölgyiek a Föld színéről?
Minderről bővebben a National Geographic Magazin októberi számában olvashat.
