Élet-Stílus

Német lap a magyar vizes sikerekről

admin
admin

2008. 08. 21. 11:05

A vizes sportágakban elért magyar sikerekről elmélkedik, és magyar aranyérmeket vár a mindent eldöntő kajak-kenus futamok és a vízilabdadöntő után a pekingi olimpián a Handelsblatt című német újság.

Noha Magyarországnak tudvalevőleg nincs tengerpartja, és a legnagyobb vizei sem tűnnek éppenséggel alkalmasnak arra, hogy egy vízi sportokban nagy nemzet bölcsői lehessenek, mégis aligha akad Európában még egy olyan ország, ahol az úszás, a vízilabda és mindenekelőtt a kajak-kenu ilyen mélyen a nemzeti öntudat része lenne – írja Christian Henkel a gazdasági lap csütörtöki számának olimpiai mellékletében.

A szerző felidézi, hogy a múlt hónapban az egész nemzetet sokkolta a kétszeres olimpiai aranyérmes Kolonics György halála. A kajak-kenu nálunk mégiscsak nemzeti sport – idézi a lap Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét.

Vajdáéktől a németek is érmet várnak (MTI)

Vajdáéktől a németek is érmet várnak (MTI)

Nem véletlen, hogy „Budapest, Szeged és Győr között epedve várják” a tavalyi, duisburgi világbajnokságon a németekkel holtversenyben kilenc aranyérmet begyűjtő sportolók pekingi döntőbeli szereplését – írja a Handelsblatt, majd visszatekint a dicső magyar olimpiai múltra: „a magyarok a labdarúgáson (három elsőség) és az öttusán (kilenc első hely) kívül vízilabdában rekordszámú olimpiai aranyérmesek (utóbbi sportágban nyolc aranyéremmel). Papp László ökölvívó és Gerevich Aladár vívó mellett Egerszegi Krisztina is beírta magát a sporttörténelembe; az úszónő öt aranyérmet szerzett 1988 és 1996 között – emlékeztet a lap, mielőtt kitérne a jelen nehézségeire.

Miközben a vizes sportágakban kitűnően szervezett a felkészítés, a sportiskolákból folyamatosan kerülnek ki az újabb és újabb sikeres versenyzők, Magyarország messze le van maradva az olyan népszerű sportágakban, mint a labdarúgás, a tenisz vagy a kosárlabda – írja. Ezért is van az, hogy az államháztartásnak mindössze 0,2 százalékát fordítják sportra – fűzi hozzá a szerző.

A hét végén ugyanakkor néhány aranyérmet biztosan sikerül elérniük a magyaroknak kajak-kenuban és vízilabdában – zárja cikkét a Handelsblatt -, ha mégsem, marad a történelemkönyvek fellapozása, ahol a mozivásznon Tarzant megformáló ötszörös olimpiai bajnok úszó Janos „Johnny” Weissmuller éppúgy a híres magyarok között szerepel, mint egy másik úszóbajnok, az amerikai Mark Spitz – az 1972-es müncheni olimpia hétszeres aranyérmese -, akinek a nagyapja az I. világháború után vándorolt ki Amerikába, de unokájára is áthagyományozta „a víz iránti különleges magyar érzést”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.