A Bécstől 250 kilométerre délnyugatra, az Alpok csúcsai között megbúvó bencés rendházat 1074-ben alapították, 27 ezer hektáros birtok tartozik hozzá, és a restaurálás után újból teljes pompájában látható a barokk-rokokó építőművészet stílusjegyeit viselő épületegyüttes. A jelenlegi épület akkor készült el, amikor Mozart 20 éves volt, és azt fejezi ki, hogy az egyház megbékélt a felvilágosodással: szakítva a homályos könyvtárépületek hagyományával, Josef Hüber építész úgy tervezte meg, hogy elárassza a napfény.
A 200 ezer kötetes könyvtár kincsei között tartanak számon 530 ősnyomtatványt és 1400 kéziratos művet, köztük egy 11. századi óriási bibliát, továbbá egy Luther-bibliát és Alembert és Diderot nagy francia enciklopédiájának egy 1758-ból keltezett eredeti kiadását. A könyvtár teológiai, kánonjogi, tudományos és történelmi gyűjteményeit évente sok száz kutató tanulmányozza.
A 2. világháború idején a nácik lefoglalták az apátságot, és raktározásra használták a pincéket, ami alaposan lerontotta az épület állagát. A 2004-ben az EU anyagi támogatásával megkezdett restaurálás során 6 millió eurót (1,43 milliárd forint) fordítottak a falak, a műkincsek restaurálására, és az UV-sugárzást megszűrő ablakok felszerelésére.
