Élet-Stílus

Stockholm 1912: összeállt az öt karika

admin
admin

2008. 07. 15. 17:38

A stockholmi volt az első olyan olimpia, amelyen mind az öt kontinens képviseltette magát. A játékok egyik sztárja egy indián származású sportoló volt. A svéd fővárosból a magyarok három aranyéremmel tértek haza.

Berlin 1909-ben visszalépett az ötödik olimpia szervezésétől, mert rövidnek tartotta az időt az esemény előkészítésére. A rendezés jogát Svédország vette át. A fővédnök V. Gusztáv király volt, aki – akárcsak az angol VII. Edward – szintén támogatta a sportot, s minden szükséges eszközt biztosított egy, a londonihoz hasonlóan magas színvonalú játékok megrendezéséhez. Az uralkodó tízhektárnyi földterületet adott át birtokából, ezen építették fel a stockholmi olimpiai stadiont.

Valójában a svédek túl is teljesítették a 1908-as házigazda angolokat, az általuk kiépített helyszínek a londoninál még modernebbek és korszerűbbek voltak. Ez olyan fontos technikai újításokban volt mérhető, mint az atlétika terén bevezetett a tizedmásodperc pontosságú gépi időmérés és a célfotó.

A játékok megnyitója (olympic.org)

A játékok megnyitója (olympic.org)


Együtt az öt kontinens

A megnyitón, a négy évvel korábbihoz hasonlóan, gondot okozott a nemzetek bemutatkozása. Az osztrák és az orosz vezetés tiltakozott a magyarok, illetve finnek önálló bevonulása ellen. Coubertin válasza elutasító volt, mondván a sport független a politikai földrajztól. Így a csapatunk és a finnek saját zászlójuk alatt vonultak. A csehek csapatának valamiért ez nem sikerült, ők „osztrák-csehek”-ként mutatkoztak be.

A stockholmi volt az első olyan olimpia, amelyen minden kontinens képviseltette magát, és most szerepelt először a sportágak közt a pentatlon. A magyar csapatot 119 férfi versenyző alkotta. Újra miénk lett vívásban az aranyérem, csapatban és egyéniben is. Egyéni bajnokunk London után megint Fuchs Jenő volt. A harmadik bajnoki címet Prokopp Sándor szerezte hadipuska céllövésben. Tette mindezt a svéd bírákkal „szemben”, akik valamiért figyelmen kívül hagyták, hogy honfitárs versenyzőjük távcsöves puskát használt.

Vargha a bírák miatt nem nyerhetett

Ilyen jellegű „tévedésre” egyébiránt nem ez volt az egyetlen példa. Egy másik esetben a birkózó Vargha Béla kétszer is két vállra fektette az ellenfelét, amit a svéd bírók egyszer sem ismertek el, végül au országuk színeit képviselő Ahlgrent mondták ki győztesnek. Emiatt Vargha csak harmadik lett.

Az aranyak mellett küldöttségünk végül még két ezüst (vívás, torna) és három bronzérmet (atlétika, vívás, birkózás) hozott haza. Labdarúgócsapatunk először játszott olimpián, és ugyan kikaptunk a később bajnokként végző angoloktól, az osztrákokat 3:0-ra vertük, aminek akkoriban legalább annyira örültek Magyarországon, mint egy olimpiai aranynak. A győzelmen felbuzdulva néhányan el is látogattak az osztrák futballélet akkori vezető személyiségéhez, Hugo Meislhez, hogy meglepjék egy kis éjszakai szerenáddal, melyben Ausztria focicsapatának gyenge szereplését énekelték meg a derék magyar dalnokok.

John Thorpe, az indiánhős

Az stockholmi verseny egyik legemlékezetesebb színfoltja az indián származású Jim Thorpe volt, aki kétszeres aranyérmes lett öt- és tízpróbában. A versennyel foglalkozó korabeli sajtó valahogy kiderítette, hogy törzsi neve Fényes Sövény, és azután már csak ezen a néven említve cikkeztek róla. Bár Jim Thorpe nem volt atlétikus és az edzéseket sem vitte túlzásba, mindkét versenyt nagyon nagy fölénnyel nyerte meg.

Akcióban John Thorpe (olympic.org)

Akcióban John Thorpe (olympic.org)

Kiemelkedő teljesítményét V. Gusztáv az aranyérmen túl egy babérkoszorúval is megjutalmazta, ennek átadásakor így szólt a bajnokhoz: „Uram, Ön a világ legnagyobb sportolója!”, Thorpe válasza pusztán ennyi volt: „Kösz, király”. Diadalmenete ugyanakkor nem volt hosszú életű, ugyanis kiderítették, hogy régebben egy ideig fizetett baseballjátékos volt, vagyis nem amatőr versenyző, és ezért visszavették az érmeit.

Ezeket az unokája kapta vissza, miután a NOB nagyapját rehabilitálta 1982 októberében. Szülővárosa felvette a bajnok nevét, és John Thorpe Town máig létező település.

Könnyen szerzett aranyérem

A maratoni futást 45 fokban rendeztékmeg a svéd fővárosban. A nagy esélyesek egymás után adták fel a viadalt, végül a dél-afrikai Kenneth McArthur győzött. A portugál Francisco Lazaro hőgutát kapott, és másnap életét vesztette.

A svéd Claes Johanson úgy lett a kötöttfogású birkózás aranyérmese középsúlyban, hogy nem kellett döntőt nyernie. Történt ugyanis, hogy a döntőben az észt Klein és a finn Asikainen mérkőzésének győztesével kellett volna birkóznia. De a végül a győztes Klein a majdnem tizenkét (!) órás küzdelemben úgy kimerült, hogy a döntőben már nem tudott kiállni Johanson ellen, így az meccs nélkül lett aranyéremes.

Az angolok a dánokat győzték le a futballtorna döntőjében (olympic.org))

Az angolok a dánokat győzték le a futballtorna döntőjében (olympic.org)


Coubertin is nyert

Coubertin ezen az olimpián furcsa kísérletet tett arra, hogy a sport mellett a művészetek is szerepet kaphassanak. Irodalom, építészet, szobrászat, festészet és zene kategóriában még ismeretlen, sporttémájú művekkel lehetett versenyezni. Az érdeklődés meglehetősen kicsi volt, így Coubertin a „művészeti olimpiát” úgy próbálta meg felpezsdíteni, hogy ő is nevezett az „Óda a sporthoz” című írásával, és nem túl meglepő módon nyert is. Írásában később így méltatta a stockholmi eseményeket.

„Öt héten át maga a természet is emelkedett hangulatban ünnepelt, tündökölt a napsütés, kellemes tengeri szellő lengedezett, csillagfényes égbolt borult fölénk éjszakánként. Öröm töltött el valamennyiünket a színpompás zászlódíszek, virágfüzérek, finoman összehangolt árnyalatú lampionok és mindenekelőtt a soha ki nem alvó fények láttán. Az ünnepségek egymás nyomába értek, ettől azonban a sportbeli teljesítmények nem szenvedtek csorbát” – méltatta a játékokat Coubertin

Kilencedik helyen az éremtáblázaton

Az olimpián helyet kapott sportágak a következők voltak: atlétika, birkózás, evezés, kerékpározás, labdarúgás, lovaglás, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, úszás-műugrás, vitorlázás, vívás és vízilabdázás. A résztvevők 28 országból jöttek, 2490 férfi és 57 nő. Hazánkat 119 férfi képviselte 11 sportágban: atlétika, birkózás, evezés, kerékpározás, labdarúgás, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás és vízilabdázás.

Az éremtáblázat első helyét Svédország foglalta el. Magyarország a kilencedik helyen végzett 1912-ben.

—-Éremtáblázat—-

Stockholm 1912 – arany, ezüst, bronz:
1. Egyesült Államok 25, 19, 19
2. Svédország 24, 24, 17
3. Nagy-Britannia 10, 15, 16
4. Finnország 9, 8, 9
5. Franciaország 7, 4, 3
6. Németország 5, 13, 7
7. Dél-afrikai Köztársaság 4, 2, 0
8. Norvégia 4, 1, 4
9. Kanada 3, 2, 3
9. Magyarország 3, 2, 3
11. Olaszország 3, 1, 2
12. Ausztrálázsia 2, 2, 3
13. Belgium 2, 1, 3
14. Dánia 1, 6, 5
15. Görögország 1, 0, 1
16. Oroszország 0, 2, 3
17. Ausztria 0, 2, 2
18. Hollandia 0, 0, 3

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Felcsút, 2013. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Mészáros Lőrinc, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke (b, a kormányfő mellett) nézi a labdarúgó NB II 26. fordulójában a Nyugati csoportban rendezett Puskás Akadémia-Kaposvári Rákóczi II mérkőzést Felcsúton 2013. május 11-én. Az összecsapást a Puskás Akadémia 2-0-ra megnyerte és feljutott NB I-be.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.