Élet-Stílus

Az állambiztonság hirdetett keretet

admin
admin

2008. 05. 29. 16:56

A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség 2. osztályának b. alosztálya jelentést készített a magyar labdarúgás operatív helyzetéről – 1969-ben, tudósít az ÉS-ben Takács Tibor Operatív magyar foci címmel. Már a focit is a titkosszolgálat mozgatta?

Takács nem tesz kevesebbet, mint az eredetileg Szigorúan titkos!-minősítéssel ellátott jelentést szöveghűen közreadja. Rövid megjegyzésekkel készíti elő az olvasmányélményt. Például megkérdezi: ki gondolná, hogy a fociválogatottat is a III/III-as osztály állítja össze? – Persze a közreadást „kezdhetném akár úgy is, hogy bezzeg akkor még volt magyar foci (most meg csak magyarfoci van), akkor még tele voltak a lelátók és nemzetközi szinten is jegyezték a csapatainkat”.

A 60-as, 70-es évek fordulóján jártunk akkoriban „ez, a magyar futball lefelé csúszásának kezdete” – írja Takács. A BM III/III-2/b. alosztály feladata volt akkor a magyar sport, és különösen a kiemelt sportágak állambiztonsági ellenőrzése, az itteni rendszerellenesnek tekintett tevékenység felszámolása. A labdarúgás természetesen állambiztonsági szempontból is kiemeltnek számított, hiszen a foci a legnépszerűbb, a legtöbb embert vonzó és érdeklő sportág volt, egy-egy válogatott- vagy klubmérkőzés pedig gyakorlatilag a legnagyobb, nem állami szervezésű tömegmegmozdulásnak számított akkoriban. Így a politikai rendőrségnek sem volt mindegy, hogy milyen kijelentések, rigmusok hangzanak el az akkor még tömött lelátókon, milyen a nézőterek (a nép!) hangulata.

Az MLSZ munkáját – a többi szakszövetséghez hasonlóan – az Magyar Testnevelési és Sporthivatal (MTS) irányította, s ezt a nyílt felügyeletet egészítette ki az állambiztonság elvileg titkos kontrollja. A lényeg: ekkoriban a jelentés szerint a 141 ellenőrzött vezető, játékos, edző, bíró között 48 fő szerepelt valamilyen nyilvántartásban, többségükről valamilyen terhelő, ellenséges tevékenységet, kijelentést, illetve valamilyen köztörvényes bűncselekményt bizonyító anyag állt rendelkezésre. A 141 személy között 11 egykori vagy még aktív besúgót is regisztráltak.

„A politikai rendőrség jelenléte persze mindig is sejthető volt a magyar sportban” – jelzi Takács. Azt azonban valószínűleg senki sem sejtette, hogy a titkosrendőrség még a hatvanas években is beavatkozhatott a foci belső ügyeibe, például a politikai érdekekre hivatkozva befolyásolta a válogatott keret összeállítását. Így nem engedték ki a mexikói olimpiára Szucsányi Andrást, „állambiztonsági tisztek az 1969. május 25-i Magyarország–Csehszlovákia vb-selejtező mérkőzés előtt elbeszélgettek Sós Károly szövetségi kapitánnyal, hogy segítsenek neki a válogatási gondjait megoldani! A kapitány – láss csodát – „nagy megelégedéssel” fogadta a segítséget, és kijelentette, hogy arra a jövőben is igényt tart”. A jelentés szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy „úgy tűnik, „az élvonalbeli labdarúgók többségénél első helyen az anyagi érdekek megvalósítása áll. Minden tevékenységük, amit a sport terén kifejtenek, azt célozza, erre irányul.”

„Tárgy: A Magyar Labdarúgó Szövetség és a magyar labdarúgó sport operatív helyzete
Szigorúan titkos!

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
Budapest, 1969. IX. hó 24.

A sport területén megnyilvánuló ellenséges tevékenységet elhárító vonal munkatervében feladatként szerepel az úgynevezett kiemelt sportágakról szóló jelentés elkészítése.
Ennek megfelelően az elmúlt időszakban tanulmányoztuk, értékeltük a sportágra vonatkozó beszerzett és keletkezett adatokat, anyagokat.
Az értékelés és a saját tevékenységünk során sikerült olyan tapasztalatokat nyerni és következtetéseket levonni, amelyeket a labdarúgó sporttal kapcsolatos további állambiztonsági feladataink meghatározásánál feltétlen figyelembe kell venni.
A sportággal állambiztonsági szempontból való foglalkozás három alapvető okkal magyarázható.

A labdarúgás Magyarországon a legnagyobb tömegeket vonzó és érdeklő sport, s így egy-egy nemzetközi vagy klub-mérkőzésen rendszeresen jelen vannak olyan nem kívánatos személyek, akik a nézőtér hangulatát saját ellenséges céljaik elérésére igyekeznek felhasználni (antiszemita, rendszerellenes, nacionalista stb. kijelentések, megjegyzések).
A labdarúgó válogatott és elsősorban az élvonalbeli klubok játékosai részéről tapasztalt visszaélések (nemkívánatos nyugati kapcsolatok fenntartása, deviza- és vámszabálysértés vagy -bűntett elkövetése, hazatérés megtagadása stb.).”

A teljes szöveg az ÉS-ben olvasható.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.