Az orosz válogatott Eb-története a Szovjetunióval kezdődik. A szovjet válogatott az első négy Eb-kiírás mindegyikében eljutott a legjobb négy közé, háromszor döntőzött, egyszer pedig győzött is (1960). A legközelebbi nagy dobásra 1988-ig kellett várni. Akkor a Dinamo Kijevre épülő szovjet válogatott egészen a döntőig menetelt, miután a csoportmérkőzések során legyőzte Hollandiát (1–0) és Angliát (3–1), majd az elődöntőben Olaszországot is (2–0). A Gullit–Rijkaard–Van Basten trió aztán a döntőben ledöfte a Belanov révén még egy tizenegyest is elhibázó Szovjetuniót (2–0).
A rendszerváltás után aztán elmaradtak a sikerek, az orosz csapatnak már a csoportkörből sem sikerült továbbjutnia. 1998 és 2006 között ráadásul a Szbornaja csak a 2004-es Eb-re tudta kvalifikálni magát (ahol 13. helyezettként végzett), vagyis a mostani továbbjutás már önmagában is sikerként értékelhető.
A selejtezőkön Guus Hiddink vezette az orosz csapatot, és a dél-koreaiakkal, majd az ausztrálokkal is hangos vb-sikereket elérő tréner a Szbornajából is szervezett csapatot kreált. Az oroszok az első nyolc mérkőzésükön mindössze egy gólt kaptak, az Izrael elleni moszkvai mérkőzésen (1–1). Öt győzelem mellett kétszer játszottak gól nélküli döntetlent Horvátországgal, majd a Wembley stadionban szakadt meg a sorozatuk: Anglia 3–0-ra verte az elfogódott orosz gárdát.
Nincs nagy formában Hiddink csapata (AP)
Az oroszok azonban nem adták fel. A tavaly októberi, Anglia elleni sorsdöntő hazai mérkőzésre 570 ezer jegyigénylés érkezett az orosz szövetséghez. Végül 74 ezren szorongtak a Luzsnyiki Stadion lelátóján, és elhűlve látták, hogy Anglia Rooney góljával vezetést szerez az első félidőben. A szünet után aztán az oroszok kipasszolták az angolokat, Pavljucsenko duplázott, és a hazaiak máris a továbbjutás küszöbén álltak. De a thriller csak ekkor kezdődött az E csoportban.
Az oroszok egy izraeli győzelemmel gyakorlatilag továbbjuthattak volna az Eb-re, de gyenge játékkal kikaptak a hazai csapattól. Anglia ünnepelt, a szövetség elnöke pedig már történelmi távlatokba helyezte a vereséget: „Emlékezzünk arra, hogy a franciákat Izrael kiejtette az 1994-es vb-ről, négy múlva mégis ők lettek a világbajnokok.” Vitalij Mutyko mellett Hiddink inkább küldött egy bágyadt üzenetet Slaven Bilicnek, a horvátok szövetségi kapitányának, remélve, hogy a horvátok nem adják fel a számukra már tét nélküli meccset.
A horvátok nem adták fel, és az év egyik legjobb derbijén 3–2-re győztek a taktikailag szétesett csapat benyomását keltő Anglia ellen. A horvátok döntöttek: Anglia helyett Oroszország kezdhette a készülődést az Európa-bajnokságra. „Most már tudjuk, miért nevezik éppen ’orosz’-nak az orosz rulettet” – nyilatkozta örömkönnyektől fuldokolva Guus Hiddink. Andorrán, ahol a helyi amatőrök ellen nagy nehezen 1–0-ra győzött a csapata.
A csapat formája azóta sem az igazi. Márciusban Oroszország 3–0-ra kikapott Romániától, erre azonban Guus Hiddinknek van elfogadható magyarázata: a románok a szezon közepén járnak, az orosz bajnokság viszont csak két héttel a bukaresti mérkőzés előtt kezdődött. A holland mesternek ráadásul az is dilemmát okoz, hogy mi legyen Andrej Arsavinnel. A Zenit UEFA-kupa menetelésében főszerepet vállaló mokány támadó a selejtezők összes meccsén pályára lépett, azonban Andorra ellen a 84. percben piros lapot kapott, így az Eb első két mérkőzését ki kell majd hagynia eltiltás miatt.
Ezzel együtt az oroszok nem aggódnak, és biztosak abban, hogy idén továbbjutnak a csoportjukból. A Szbornaja a görögökkel és a spanyolokkal 2004-ben is azonos kvartettbe került – a későbbi győztest 2–1-re verte, Spanyolországtól 1–0-ra kikapott. A csoport akkori negyedik tagja (Portugália) helyett most Svédország vár Kerzsakovékra. Az esélyek teljesen kiszámíthatatlanok.
