A lakáspiac szövevényes állami támogatásait még számba venni sem egyszerű. Itt vannak mindjárt a klasszikus állami megoldások, mint az új lakás építéséhez igényelhető – a támogató részéről népesedéspolitikai, a támogatott oldalon meg spontán népmozgalmi ihletettségű – lakáscélú, vissza nem térítendő támogatások.
A legtriviálisabb a lakásépítési kedvezmény, az 1994 előtti szociálpolitikai kedvezmény jogfolytonos utóda. Ehhez társul a gyermekvállalást ösztönző lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön, s a megkésett babákat jutalmazó – törlesztésre fordítható – „lakásépítési kedvezmény utóbb született gyermekek után” fantázianevű konstrukció.
Az állam a kezes
Valamivel közelebb állnak a piackonform megoldásokhoz az állami kamattámogatáson, illetve készfizető kezességen alapuló támogatott lakáshitelek. Az úgynevezett kiegészítő kamattámogatású kölcsönt legfeljebb 15 millió forint összegben házaspárok vagy gyermeket nevelő támogatott személyek vehetik igénybe 30 millió forintot (telekár nélkül, általános forgalmi adóval) meg nem haladó költségű új lakás építéséhez. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a futamidő első 20 évében kamattámogatást ad.
A jelzáloglevél kamattámogatású kölcsönt legfeljebb 15 millió forint összegig, természetes személyek vehetik igénybe jelzálog-hitelintézeteknél és velük szerződéses kapcsolatban lévő kereskedelmi bankoknál, takarékszövetkezeteknél új lakás építéséhez. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a futamidő első 20 évében kamattámogatást ad.
A fészekrakó állami kezességvállalás melletti kölcsönt 35 év alatti fiatalok, házaspárok, élettársak vagy gyermeküket egyedül nevelő, támogatott személyek vehetik igénybe, amennyiben legalább 10 százalékos önerőt tudnak felmutatni, s lakást építenek, melynek építési költsége nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú váro-sokban a 15 millió forintot (áfával együtt, telekhányad nélkül), más településeken a 12 millió forintot. A lakáshitelhez állami készfizető kezesség kapcsolódik.
Az állami alkalmazottak részére állami kezességvállalással kínált, a hitelintézeti belső szabályoknál nagyobb összegű, kedvezményes kölcsönt köztisztviselők, közalkalmazottak, honvédség, fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai, bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók vehetik igénybe újlakás-építésre.
Kilóg a sorból a lakás-takarékpénztári megtakarítás. Ez esetben ugyanis a kedvezményezett előtakarékoskodik, de a lakás-takarékpénztári betétben elhelyezett megtakarításai után állami támogatást kap, mely a befizetett betét 30 százaléka, legfeljebb évi 72 ezer forint.
Bizonytalan pénzpiacok
A kereskedelmi bankok, akár a fenti klasszikus állami támogatásokat igénybe vevők, akár az állami kamattámogatással, esetleg készfizető kezességvállalással helyzetbe hozott építkezők hitelezőiként, de általában is, számos konstrukciót kínálnak. A hazai hitelezési gyakorlatban az elmúlt években kialakult túlbiztosítás miatt olyanfajta veszély nem fenyegeti a bankrendszert és a hitelfelvevőket, mint ami a tengerentúlon az úgynevezett ingatlanpiaci hitelbuborék kipukkanásához vezetett. A hazai lakossági hitelpiacon nem a biztosítékok hiánya vagy elégtelensége jelent kockázatot.
A legfőbb gond a forint nagyfokú volatilitása, amit a jegybank által minap bejelentett és 24 órán belül foganatosított sáveltörlés csak tovább erősített. A magyar deviza árfolyamát szélsőséges és kiszámíthatatlan mozgások jellemzik, s ez a lakásépítők és lakásfelújítók szempontjából azért érdekes, mert nálunk is terjednek az alacsony kamatozású svájcifrank-, euró- és jenalapú hitelek.
Nem mindig tudatosul a hitelfelvevőkben, hogy az illető országokban a miénknél alacsonyabb irányadó jegybanki kamatok csak egyik meghatározói a Magyarországon – hosszú éveken át – forintban fizetendő törlesztőrészleteknek. A másik fontos tényező a forint szabad lebegése és a magyar gazdaság stagflációs hajlama miatt meglehetősen kiszámíthatatlan árfolyam. Havi szinten több ezer forint – váratlan – többletkiadást is jelenthet nemzeti valutánk egy-egy gyöngébb tőzsdei periódusa.
A rosszul szigetelt házak évente több tízmilliárd forint többletköltséget okoznak.
Energetikai hatékonyság
Némi túlzással: Magyarország a rosszul szigetelt házak országa. Az elavult nyílászárók, a rosszul szigetelt falak és a korszerűtlen fűtési rendszerek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium becslése szerint évente több tízmilliárd forint többletköltséget okoznak. Nem véletlen hát, hogy a GKM évről évre meghirdeti a lakossági energiatakarékosságot és a lakossági megújuló energiahordozó felhasználását támogató Nemzeti Energiatakarékossági Programot és a „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramot.
A számok azt mutatják, hogy tavaly a NEP-2007 pályázat keretében – az esztendő végén összesített adatok szerint – az 5067 beérkezett pályázatból több mint 3500 volt formailag és tartalmilag megfelelő. Ezek támogatási igénye meghaladta a 806 millió forintot, az igényelt kedvezményes hitel összege 2,3 milliárd forint volt. Ha a múlt évet összevetjük 2006-tal, azt látjuk, hogy 2007-ben kevesebb állami támogatási forrás felhasználásával több pályázatot támogatott a GKM, ellenben a támogatás energetikai hatékonysága 40 százalékkal meghaladta az előző évet.
Jön a NEP-2008
Az idei energiatakarékossági pályázati kiírás, vagyis a NEP-2008 pályázati feltételei a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a GKM honlapjáról lesznek letölthetők még az első negyedévben. A NEP-2008-1 a hagyományos építésű épületeken végrehajtott nyílászárócserére vagy utólagos hőszigetelésre nyújt lehetőséget 15 százalékos támogatási aránnyal, 264 ezer forintos maximális támogatási összeggel, s 1 760 000 forintos kedvezményes hitel is igényelhető.
A NEP-2008-2 a hagyományos és nem hagyományos építésű épületeken végrehajtott fűtés-korszerűsítést, a használatimelegvíz-ellátás korszerűsítését támogatja 20 százalékos arányban, 400 ezer forintos maximális támogatási összeggel. Ehhez 2 millió forintos kedvezményes hitelkeret társul.
A NEP-2008-3 a hagyományos és nem hagyományos építésű épületeken végrehajtott, energiamegtakarítást eredményező, több célt megvalósító beruházásokat támogatja 18 százalékos arányban, 720 ezer forintos maximális támogatási összeggel, továbbá 4 millió forintos kedvezményes hitelkerettel.
A NEP-2008-4 a panel-, illetve egyéb iparosított technológiával épült épületeken végrehajtott nyílászárócserét támogatja 15 százalékos arányban, 264 ezer forintos maximális támogatási összeggel és 1 760 000 forintos kedvezményes hitelkerettel.
Végül a NEP-2008-5 a megújuló energiafelhasználás-növelést eredményező beruházásokat támogatja 25 százalékos arányban, legfeljebb 1 millió forintos összeggel, s ehhez 4 millió forintos kedvezményes hitellehetőség társul.
