Élet-Stílus

Erőműtérkép készült Magyarországról

admin
admin

2008. 03. 14. 13:59

A Magyarország egész területét lefedő erőműtérképpel az Energia Klub arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a hazai erőművek elavultak, rossz hatásfokon működnek, és az emissziós kvóták kiosztás burkolt állami támogatás.

A magyarországi erőművek nyilvános adataiból összeállított interaktív térkép a teljes hazai villamosenergia termelés 93,17 százalékát adó cégekről összegyűjtött adatbázis, amely a hazai nagyerőművek legfontosabb gazdasági, műszaki és környezetvédelmi jellemzőinek közlésére szorítkozik – közölte a zöldszervezet.

A térképből nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarországon a villamosenergia-termelés területileg meglehetősen koncentrált, és az erőműpark – Paksot leszámítva – csak az ország középső és északkeleti részére összpontosul. Az ország nyugati határvidékén illetve délkeleti területén egyáltalán nincsen 50 MW teljesítőképességet meghaladó erőmű. A hazai termelőkapacitások döntő többségét az elmúlt években a korábbi tulajdonosról leválasztották, és egyenként privatizálták úgy, hogy az egyes részegységek más-más, többnyire külföldi befektető érdekeltségébe kerültek (RWE, AES, EdF, Electrabel, stb.).

Erőműtérkép Magyarországról (forrás: Energia Klub)

Erőműtérkép Magyarországról (forrás: Energia Klub)

Az Magyar Villamos Művek ugyanakkor jelentős áramtermelő kapacitást tartott meg. A magyar erőműpark 1950-60-as évekből származó szénerőművekkel és ’70-es évekből származó szénhidrogén tüzelésű erőművekkel, valamint a ’70-es és ’80-as években épült Paksi Atomerőművel jelentős mértékben elavult. Különösen korszerűtlenek – mintegy 700 MW beépített kapacitással – a széntüzelésű blokkok, melyek üzemeltetési engedélye 2011-2015-ben le is jár. A hazai nagyerőművek átlagéletkora 20 év felett jár. Az ezekre jellemző hatásfok is hagy kívánni valót maga után: a nagyerőművek összesített hatásfoka 30-35 százalék, ami messze elmarad a kívánatos 50 százalék körüli értéktől.

Az Energia Klub felhívja a figyelmet, hogy az emissziós kvóták és az erőművek tényleges kibocsátának egyenlege az első Nemzeti Kiosztási Terv idején (2005-2007) arra mutat rá, hogy a kvótaallokáció lényegében több milliárd forint bevételt hozott az erőművek számára. Ez tulajdonképpen – jelentős állami támogatás formájában – a megújuló erőforrások versenyképességét tovább csökkentette a hagyományos erőművekkel szemben. A jelenlegi kvótakiosztás mellett a kvótaár esetleges emelkedése is leginkább az erőművek bevételeit növelné, hiszen meglévő kvótafeleslegeikért magasabb piaci árat kapnának. Ugyanakkor a kiosztás módjának tervezett uniós szigorítása alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi helyzetet.

Az erőműtérképről készült részletes elemzés, az erőműpark egészének vizsgálata a jövő hétre készül el.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.