Élet-Stílus

Elbúcsúztatták Sütő Andrást

A marosvásárhelyi Vártemplomban és környékén több ezren vettek végső búcsút a néhány napja elhunyt Kossuth-díjas írótól Sütő Andrástól.

Sütő Andrástól, az írótól, a közösségért áldozatot vállaló, a romániai magyarságra gazdag szellemi örökséget hagyó embertől búcsúztak szombaton Marosvásárhelyen családtagjai, pályatársai, tisztelői, a romániai és a magyarországi közélet szereplői.


Korunk egyik legnagyobb írójának ravatalánál már délelőtt sokan róhatták le kegyeletüket a Vártemplomban, ahol a délutáni gyászszertartáson több ezren vettek részt. A templom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak az udvaron, a felvezető lépcsőn és a vártemplom dombjának alján. Az erdélyi magyarság tagjai, fiatalok és idősek egyaránt megrendülten hallgatták odakint is a kihangosított beszédeket, énekeket.


A gyászszertartást vezető dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke úgy emlékezett az elhunytra: “Ő világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is”.


A művészember és a közéleti szereplő egységét Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke fejezte ki a legékesebben. “Nagyon fáj a magyar kultúra hatalmas átka és áldása, hogy nem elég nagyot alkotni, zseniálisan kezelni a nyelvet, mert ráadásul tettekben is nagynak kell lenni, nem csak szóban” – mondta beszédében, utalva arra, hogy Sütő András nemcsak a “könyvtárszobák csendjében” élte életét jó könyveket írva, hanem cselekvéseiben is sokat tett a magyarságért. “Sorsa erdélyi sors. Könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is sokan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül útjáról nem lehetett letéríteni” – hangoztatta Markó Béla. Kifejtette: Sütő András életművéből és közéleti megnyilatkozásaiból olyan értékek mutathatók fel, mint a lázadás a zsarnokság ellen, összefogás, közösségi szolidaritás, áldozatvállalás. Emlékeztetett: fiatalon vállalt közéleti szerepe fokról fokra változott, így lett az idők folyamán egyre súlyosabb, mígnem nyíltan szembefordult a kommunista diktatúrával és a nemzeti elnyomással.


Megszenvedett, vagyis hiteles életút volt az övé – mondta a szónok, úgy fogalmazva, hogy az elhunyt író mindvégig hitt abban: lehetséges a nemzeti egység. Ez a sokat tapasztalt ember, ez a nagyszerű író, aki látta és láttatta, hogy az emberiség története csupa dráma, csupa tragédia, mégis mindvégig bízott az erdélyiek magyar sorsának jobbrafordulásában. Az utókornak kell az áldozat – mondta Markó, majd e gondolatot folytatva megállapította: “… végtére is, Sütő András nem áldozat volt elsősorban, hanem közösségének egyik kiemelkedő szellemi vezetője, aki nehéz helyzetben is a helyén maradt, és erőt tudott adni nekünk”.


Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, a budapesti Hitel főszerkesztője úgy fogalmazott: Sütő András Illyés Gyulához méltó rangon magát a magyar nyelvet tette alkalmassá arra, hogy a földből az égig érő tilalmak ellenére fájdalmainkat, haragunkat, apokaliptikus sérelmeinket elmondhassuk. Sütőt fiatal korában megérintette a szocialista romantika, előtte is kinyílt a politikai tér, de minél előbbre jutott, élményei annál riasztóbbakká váltak. “Félárbócra leengedett tekintete hozzásegítette őt ahhoz, hogy ne vitesse magát tovább újabb és újabb szelekkel, és megtörtént a felébredés. A kisebbségi magyar író önkéntes feltámadása megélénkítette az egész kárpát-medencei magyar irodalmat” – mondta Csoóri.


Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: elvesztettünk ugyan egy csodálatos embert, egy nagyon nagy alkotót, de az ad erőt, hogy nem ment el közülünk; itt maradt örökül életműve, emberi és írói magatartása.


Mircea Dinescu forradalmár költő, a román írószövetség volt elnöke azt fejtegette: Sütő András életművére nemcsak a magyar, de a román irodalom is joggal büszke lehet. Görömbei András debreceni irodalomtörténész “a magyarság égtartó emberének” nevezte az elhunyt írót, akinek életműve ebben a közösségi felelősségtől menekülő világban a közösségi sorsvigyázás példája. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke is azt a gondolatot bontotta ki, miszerint Sütő András nemcsak irodalmi műveivel, szép szavaival, de személyes áldozatvállalásával is példát mutatott.


Sütő András legjelentősebb alkotásaiból Kubik Anna budapesti és Györffy András marosvásárhelyi színművész adott elő részleteket. A gyászszertartáson a kolozsvári Református Kórus és a marosvásárhelyi Vártemplom dalárdája énekelt szertartási, egyházi kórusműveket.


A temetésen részt vett a Szili Katalin házelnök vezette parlamenti küldöttség, amelynek tagja Csapody Miklós, Dávid Ibolya, Kósa Ferenc, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Rubovszky György volt, jelen volt a művészeti és tudományos közélet számos neves képviselője, így Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik