Az üvegházhatást okozó gázok gyorsítják a globális klímaváltozás folyamatát, ennek hatására enyhülés köszöntött olyan tőzegmocsarak és tajgai területére, amelyek eddig a permanens fagy állapotában működő ökoszisztémával rendelkeztek. Eddig ezek a fagyott altalaj által szigetelt rendszerek nem befolyásolták a légköri gázok összetételét, most azonban komoly problémát okozhatnak.
Korábban a tudósok azt gondolták, hogy a szén-dioxid koncentrációjának légköri növekedése gyorsítja a legjobban a klímaváltozás folyamatát. Mostanra azonban néhány kutató szerint egy lényegesen veszélyesebb gáz túlzott légkörbe jutásával kell számolnunk. A metán jelenleg az egyik legveszélyesebb üvegházhatást okozó gáz, állítják orosz és amerikai szakemberek egy tanulmányban. A kutatók véleménye szerint éghajlatváltozási időbomba lehet az örök jég fogságából szabaduló mocsaras Szibéria.
Nem annyira régen sikerült bizonyítani, hogy az élő növényzet is termel bizonyos mennyiségű metánt. Az első becslések szerint a szárazföldi növények 60-240 millió tonna metánt termelnek évente, ami azt jelenti, hogy az éves légköri metántermelés 10-30 százaléka az élő növényektől származik. Ennek mintegy kétharmadát a trópusi területek adják, mivel ott képződik a legnagyobb mennyiségű biomassza.
Olvadó tundra
Az élő növényzet metántermeléséhez képest azonban most lényegesen veszélyesebb az olvadozó tundraövezet mocsári és tőzegláp-területeinek – eddig a fagyott felszín miatt minimális – jelentősen megnövekedett gázkibocsátása. Az olvadó területeken a metán mellett jelentős mennyiségű szén-dioxid is megjelenik, ezért egy olyan körforgás alakulhat, ki, amelynek egyik eleme a felmelegedést segítő gázok megnövekedése, aminek öngerjesztő hatásaként újabb területek olvadhatnak ki további gázokat juttatva a légkörbe.
A folyamat ráadásul visszafordíthatatlannak látszik, hiszen ha a klimatikus viszonyok felborulnak, egyre nagyobb területekről jutnak majd ilyen gázok a légkörbe.
A korábbi feltételezésekkel ellentétben, melyek szerint az állandóan fagyos területek olyan sivárak és terméketlenek voltak, mint a sarki területek, a kutatócsoport a mintákból megállapította, hogy 10-30-szor több szén van azokban a talajokban. A korábbi tanulmányok csak 1 m mély talajmintákat elemeztek. A tudósok jelenleg azt mérik fel, milyen gyorsan olvadnak ezek a területek. Egy 2005-ös tanulmány szerint mintegy 3 m vastag fagyos talaj fog felolvadni a 21. században, mely több milliárd tonnányi gáz felszabadulását jelentheti, hacsak nem lassítjuk vagy állítjuk le a folyamatot. A szerzők bíznak benne, hogy az eredményeik az autókból és egyéb forrásokból származó üvegházhatású gázok gyorsabb visszaszorítására ösztönzik az embereket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
