Eddig az olasz újbor mellett – amely november 6-án kerülhet forgalomba – a francia bozsolét tartották a világ legkorábban elkészülő borának. Ez utóbbi is már novemberben piacra kerül.
A magyar borászok most ennél is korábban szeretnék elkészíteni a „magyar bozsolét” és egy speciális eljárásnak köszönhetően az idei (bor)évben elsőként akarják előállítani a Csabagyöngye nevű bort, amelyet a magyar borvidékek közül kizárólag a Balaton déli oldalán termő Csabagyöngye nevű szőlőből lehet elkészíteni.
Amennyiben az idei világrekord-kísérlet jól sikerül, jövőre hivatalosan is versenyre hívják a franciákat. Varga Bálint, a Varga Pincészet Kft marketingért felelős vezetője szerint ez lehet az első magyar bor, amely bekerül a Guinness rekordok könyvébe.
Magyarország legnagyobb borászata, az évente több mint 10 millió palackot forgalmazó Varga Pincészet Kft, az idén várhatóan 250 000 üveggel gyárt a „magyar bozsoléból”. A pincészet reméli, hogy a termék egyre népszerűbb lesz a magyar piacon és a jövőben a környező országokban, valamint a tengeren túli régiókban is eladható lesz.
A Csabagyöngye
Az év első boraként már szeptemberben forgalomba kerülő újbor igazi kuriózum a friss, gyümölcsös borokat kedvelőknek. A bor készítése során a szakemberek megpróbálják megőrizni az eredeti szőlőízeket, illatokat és az erjedés során keletkező szénsavat. Az eljárás-technikailag semmiben sem hasonlítható a francia bozsoléhoz, speciális magyar technológia alapján készül, amely alkalmas arra, hogy már a szüret utáni első hetekben, a klasszikus boroktól ugyan eltérő, mégis ízletes ital kerüljön a vásárlók asztalára. A Csabagyöngye úgynevezett kettőshasznosítású fajta, azaz fogyasztható csemegeszőlőként és bor is készíthető belőle. Ebből a szőlőből kizárólag a Varga Pincészet készít újbort Magyarországon. A klasszikus borkészítés során alkalmazott érlelési szakasz kihagyásával, közvetlenül a kierjedés után, a szüretet követő harmadik héten belül kerül palackba a fehér újbor.
A Beaujolais
Beaujolais Franciaország egyik borvidéke, Párizstól 250 kilométerre. Az innen származó új (nouveau) bor lett világhíres Beaujolais Nouveau néven. Törvény írja elő, hogy az adott év mely napján éjféltől lehet árusítani. A legelső években, a tradíció születésekor ez november 15-e volt, azonban üzleti érdekeltségek miatt ezt november harmadik csütörtökére tették, hogy a hétvégére készülő borivók már bulihangulatban kaphassák kézbe az első üvegeket. Régebben a Nouveau-val teli teherautók éjfélkor indultak el Párizs felé, szinte versenyt űztek abból, hogy ki ér be először. Ez a gyorsaság a Beaujolais Nouveau jellemzője, hiszen vannak olyan újborok, amelyek csak tavasszal kerülnek piacra.
Mi is az új bor?
Az újborokkal szemben gyakran felvetődik az a vád, hogy ez egy „gyors bor”, ami csak a természetes biológiai folyamatok megerőszakolásával jöhet létre. Nagyon fontos ezért annak tisztázása, hogy az egyetlen lényeges különbség az úgynevezett „nulla érlelés”, ami azt jelenti, hogy az erjesztést követően a bor egy héten belül palackozásra kerül, az alacsony hőfokon lassan végbemenő erjedés következtében az erjedéskor keletkező szénsav egy része a borban marad, és ez késlelteti az érését. A friss, új borok mindig közel álltak a borászok, a bortermelő emberek szívéhez. A borfogyasztók széles rétege azért nem ismerhette meg korábban ezeket a borokat, mert a hagyományos szűrésű technikákkal csak az erjedést követő két-három hónappal lehetett elkezdeni dolgozni.
