Élet-Stílus

Lassan nő a hazai biotermék-fogyasztás

Az egészséges táplálkozás és a GMO-mentesség a legfőbb motiváló tényező a tudatos biotermék-fogyasztók körében, akiknek egyre népesebb tábora egyelőre még csak biopiacokon és bioboltokban juthat hozzá a „napi betevőhöz”.

Bár fokozatosan nő a hazai értékesítés aránya, mégis a Magyarországon termesztett biotermékeknek még mindig több mint 80 százaléka külföldön kerül eladásra, jórészt feldolgozatlan alapanyagként. Bioterméket nálunk jórészt bioboltokban, illetve biopiacokon lehet kapni, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol a nagy élelmiszerláncok polcain is ott sorakoznak.

Jelenleg mintegy hét biopiac működik országszerte, többek között Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán. A budapesti biopiac egy évvel ezelőtt költözött új és nagyobb helyre a Marczibányi Téri Művelődési Központtól a MOM Park mellé. Bár az érintettek kezdetben aggódtak, hogy a helyszínváltozás elriasztja a törzsközönséget, a piac ismertsége továbbra is fokozatosan nő – mondta el lapunknak Bauer Lea, a Biokontroll Kht. munkatársa.

A biopiacokon a pékárutól kezdve a hús- és tejterméken át a zöldség-gyümölcsig gyakorlatilag bármi megtalálható, ami egy „konvencionális” piacon. Viszont mivel törzsvásárlói közönségük egyelőre kicsi, hetente csak egyszer kerülnek megrendezésre.

A mindenre ráaggatott varázsszó

Napjainkban igen divatos lett a bio elnevezés; úgy tűnik, hogy tulajdonképpen a vasalódeszkától a paradicsomon át a lökhárítóig bármilyen termékre felaggatható a bűvös szócska. Viszont kevesen tudják, hogy valójában mit is takar ez a kifejezés, vagyis, hogy élelmiszerek esetében biominősítést csak a két hazai minősítő szervezet (Biokontroll Kht., Hungária Ökogarancia Kft.) által ellenőrzött termék kaphat.

A hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a tudatos biotermék-vásárlók elsősorban egészségügyi szempontból, vagyis szermaradvány-mentesség miatt döntenek a biotermék mellet, így a vevők nagy részét többek között a kismamák adják. Másik motivációs tényező a GMO-mentesség, ami szintén az egészséges táplálkozással függ össze, ugyanakkor a vevők nem utolsósorban a termékek ízletesebb voltára is hivatkoznak. Az adott termék előállítása során érvényesülő környezetvédelmi szempont a fogyasztóknál csak az utolsó helyre szorul.

Riasztó a magas ár

Annak ellenére, hogy a hazai kereslet bővül, mégis igen lassú tendenciáról beszélhetünk, ami a szakértők szerint a vásárlók árérzékenységével magyarázható. Nálunk ugyanis a biotermékek átlagosan kétszer annyiba kerülnek, mint a „hagyományos” termékek, ami európai viszonylatban is kiemelkedő, ugyanis Németországban vagy Ausztriában az árkülönbség „csak” mintegy másfélszeres.

A biotermékek esetében a vevő részéről egyfajta bizalomra is szükség van, ami leginkább a személyes kapcsolatokkal alapozható meg. Ezért számos biogazdaság látogatókat is fogad a területén, ahol lehetőség nyílik megtekinteni, hol és hogyan készül a következő heti „kosárbavaló”.

A környező országokban nagyobb a biotermesztés aránya

Az elmúlt években fokozatosan (évente mintegy tíz százalékkal) nőtt a biotermesztésbe vont területek aránya. A tavalyi évben azonban visszaesés volt megfigyelhető, mivel több (elsősorban) nagytermelő áttért a nagyobb támogatottságú, úgynevezett integrált gazdálkodásra – mondta Bauer Lea. Míg 2000-ben kevesebb mint 50 ezer hektáron folyt biogazdálkodás, 2005-ben már 120 ezer hektárt vontak be az ökológiai termesztésbe, ami viszont kevesebb a 2004. évi 128 ezer hektárnál.

A 2004 és 2005 között végzett nemzetközi Channel-program keretében 15 európai ország területén vizsgálták az ökológiai gazdálkodás helyzetét. A felmérés szerint Magyarországon jóval kisebb a biotermelésbe vont terület aránya a teljes mezőgazdasági területéhez viszonyítva, mint a környező országokban. Míg nálunk 2004-ben a mezőgazdasági terület közel 2 százalékán folyt ökológiai gazdálkodás, Szlovéniában ez az arány 4 százalék, Csehországban 6 százalék, a példaértékűnek számító Ausztriában pedig 13 százalék volt.

A hazai biotermelésbe vont területek nagy része (közel fele-fele arányban) pedig legelő és szántó (búza, kukorica, napraforgó). Ezzel szemben a kertészeti ágazat (zöldség, gyümölcs) – az európaihoz viszonyítva – igen kis arányban, kevesebb mint 3 százalékban van jelen. Ez utóbbinak a növelése fontos lenne a piacszerzés, értékesítés szempontjából – hangzott el a szerdai Channel-program eredményeit bemutató konferencián.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik