A miniszterelnök előterjesztésére Sólyom László köztársasági elnök 2005. október. 23-án adományozta Fejtő Ferencnek a Nagy Imre Érdemrendet példamutató hazafias elkötelezettségének, valamint a magyar függetlenség kivívásában és a békés rendszerváltásban vállalt szerepének elismeréseként. A kitüntetést átnyújtó Erdős André párizsi nagykövet méltatásában elmondta: Fejtő Ferenc művei és tettei alapján mindannyiunk számára magát a XX. századi történelmet jelenti megannyi háborújával és szenvedéseivel, de örömteli eseményeivel is.
A nagykövet szavai szerint a Párizsban élő magyar történész-író-újságíró figyelmes és éleslátású megfigyelője volt a kelet-európai átalakulásnak. Erdős André hangsúlyozta: Fejtő az 1956-os forradalom egyik első hiteles hírmondója volt a La Tragédie hongroise (A magyar tragédia) című művével, amely Jean-Paul Sartre előszavával 1956-ban jelent meg.
Fejtő Ferenc sokat tett azért, hogy 1988-ban a párizsi Pere-Lachaise temetőben emlékhelyet állíthattak Nagy Imre és az 1956-os forradalom mártírjainak tiszteletére – emlékeztetett a nagykövet, aki szerint a mai konfliktusokkal teli világban nagy szükségünk van olyan, az eseményeket tisztán látó, nagy gondolkodókra, mint Fejtő Ferenc.
Az 1938 óta Párizsban élő, 97 éves író megköszönve az elismerést elmondta, hogy amikor 1953-ban Nagy Imre először miniszterelnök lett, a Le Monde című tekintélyes napilap őt kérte fel, hogy mutassa be az új magyar kormányfőt a francia olvasóknak. A Fejtő által a Szovjetunióból hazatért kommunisták között ritka demokrata és hazafi reformerként bemutatott magyar vezető képe nagy vitát váltott ki Franciaországban, ahol elképzelhetetlennek tartottak egy ilyen miniszterelnököt a sztálinista Kelet-Európában.
Fejtő elmondása szerint korábbról ismerte Nagy Imrét, amikor egy magyar parlamenti delegációval tett párizsi látogatása során hosszabb beszélgetést folytattak.
Fejtő Ferenc az ünnepség után az MTI-nek elmondta: az 1956-os forradalom követeléseiből a szabadság és a függetlenség mára egyértelműen megvalósult Magyarországon, de a társadalom nem tud igazán élni vele és csalódottnak érzi magát, és egy mai gondolkodó számára ez a probléma jelent érdekes feladatot. Fejtő szerint az Európai Unióhoz való csatlakozással az ország biztonsága is meg van oldva, de a magyar társadalomnak még nem sikerült egyértelműen bekapcsolódnia az európai folyamatokba, mert úgy tűnik, hogy nincs meg az ehhez való kedv és bizalom Magyarországon.
Az 1956-os forradalom ötvenéves évfordulója a nemzeti összefogásra szolgálhat példaként azért, hogy a politika pártok ne egymást gyanúsítgassák a nemzeti érdekek rossz védelmével, hanem a társadalom közös célok érdekében együttesen tudjon fellépni – tette hozzá Fejtő Ferenc.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
