A SMART-1 egy kisméretű, újszerű berendezésekkel felszerelt, a Holdig ionhajtóművel eljutatott szonda. Az eszköz 2003 szeptemberében indult, 2004 novemberére ért a Hold környezetébe. Az ESA fő célja a programmal egyes technológiai újítások kipróbálása, valamint a felszín távérzékelési módszerrel való feltérképezése volt. Tavaly ilyenkor döntés született a SMART-1-nek az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig történő üzemeltetéséről. Immár a kibővített időszak is a végéhez közeledik.
A Space.com értesülése szerint az ESA úgy tervezi, hogy idén augusztusban a SMART-1 a Hold felszínébe csapódik. Az elképzelések szerint a hidrazin hajtóanyag maradékának felhasználásával alacsony szögben „nekivezetnék” a 290 kg-os SMART-1-et a Hold innenső oldali felszínének. Jelenleg szakértői javaslatokat várnak, meg szeretnék becsülni a becsapódás várható hatását, és megpróbálnak egy optikai és infravörös megfigyelési kampányt szervezni az esemény idejére.
Hasonlóan végezte 1999-ben a NASA Lunar Prospector szondája. A kísérlet célja akkor az volt, hogy a Hold déli pólusának környékéről, egy állandóan árnyékban fekvő kráterbelsőből a becsapódás következtében kirepülő anyagban megtalálják a víz nyomát. Akkor sem a földi, sem az űrobszervatóriumok – köztük a Hubble-űrtávcső – nem észlelték a víz színképi nyomát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
