Minden földrészről válogatott, viszont a jelek szerint a „minél régebbi, annál jobb” elvét tartotta szem előtt az az UNESCO korábbi igazgatója, Federico Mayor professzor által vezetett nemzetközi zsűri, amely összeállította a “világ új hét csodája” 21 esélyesének rangsorát – írja a Népszabadság. A zsűri azon 77 „új csoda” közül válogatott, amelyeket az elmúlt öt évben egy e-mail szavazás útján neveztek meg az emberek. Döntős lett – többek között – a kínai Nagy Fal, az indiai Tádzs Mahal, a római Colosseum, a mexikói Chichen Itza piramisai, a Húsvét-szigetek szobrai, az Eiffel-torony, a perui Machu Picchu és a moszkvai Kreml is. De esélyes lehet a New York-i Szabadság-szobor, az isztambuli Hagia Sophia, a sydneyi Operaház, a jordániai Petra sziklatemplomai, illetve Timbuktu városa Maliban.
Kiesett viszont a pisai ferde torony, a franciaországi Versailles, Gaudí Sagrada Familiája és a San Franciscó-i Golden Gate híd. Döntős lett viszont az athéni Akropolisz, Neuschwanstein romantikus vára és a nagy-britanniai Stonehenge kőkori sziklaépítménye, nem jutott be viszont a budapesti Parlament, amely eddig megelőzte őket. Az eddig 42. gizai piramisok viszont akár rekordot is dönthetnek: ha nekik kedvez a szavazás, két évezred elteltével másodszor is bekerülhetnek a világ hét csodája közé.
