Élet-Stílus

Négyszáz éve keresik az elveszett települést

admin
admin

2005. 10. 25. 17:41

Bár a két héttel ezelőtt kezdett vízalatti kutatások azzal kecsegtettek, hogy végre megtalálják Észak-Amerika első állandó angol települését az Észak-Karolinához tartozó Roanoke Island szigetén, ám szerdán a kutatók ismét feladták a keresést.

Több mint négyszáz éve kutatják, a titokzatos homályba süllyedt az „elveszett kolónia” sorsát.

1587 augusztusában egy 116 fős kivándorlócsoport (köztük 17 nő és 9 gyerek) hosszú és viszontagságos út után partot ért Észak-Amerika középső részén, a mai Észak-Karolinához tartozó Roanoke Island északi csücskén. Az angolszász világból kitelepülők ezen csoportja volt képes először arra, hogy állandó telepet hozzon létre az Új Világban, de néhány levélen kívül mégsem maradt utánuk semmi. Egy élelmiszer utánpótlást szállító hajó alig három év múlva, 1590 júliusában már egyetlen túlélőt sem talált az egykori telepen.

Mi történhetett a tíz tucatnyi emberrel, akik a későbbi telepesek számára oly fontos információkkal szolgáltak Angliába küldött leveleikben? Mi lehetett az oka annak, hogy minden kedvező jel ellenére, egyszercsak teljesen eltűntek a Föld felszínéről? Megölték őket az addig barátságosnak mutatkozó bennszülött indiánok? Beljebb települtek volna a szárazföldre és összeolvadtak az indiánokkal? Négyszáz éve izgatja a kérdés a régészeket és történészeket, de eddig senki nem tudott biztosat mondani. És úgy tűnik ezután sem fog tudni.

Az expedíció

Még tavaly márciusban ült össze három „veterán” kutató, hogy megbeszéljék a részleteket, miként tudnának pénzforrást szerezni kutatásuk megkezdéséhez. Eric Klingehofffer-nek (Mercer University, Geogria), Nick Luccketti-nek (James River Institute, Virginia) és Gordon Watts-nak végül sikerült idény nyár végére összegyűjteni a megfelelő összeget: útnak indulhattak, hogy sejtésüktől vezetve a Roanoke Island északi csücskén megkeressék az „elveszett kolónia” maradványait.

Feltételezésük szerint a telep az óceán okozta talajerózió miatt ma már víz alá került, így kutatásuk java részét is víz alatt végezték – eredménytelenül. Pedig abban minden tudós egyetért, hogy az egykori első település valahol a Roanoke-sziget északi csücskében lehetett. A szigeten korábban már megtalálták az első telepesekkel érkező neves tudós, Thomas Hariot laboratóriumát is, sőt több olyan tárgyat, amely feltételezéseik szerint az első telepesektől származhatott, ám magát a települést most sem lelték. „Feladtuk a kutatást, mert a feltételezett helyen nem találtunk semmit” – Źnyilatkozta Watts az AP hírügynökségnek.

Nem Jamestown volt az első

Az amerikaiak jelenleg a hét évvel később, 1607-ben alapított Jamstown-t tekintik az első állandó és fennmaradt telepnek, melyet azóta is nemzeti mítosz övez. Pedig ez a település lehetett volna akár a Roanoke-szigeten létrehozott település is. Az I. Erzsébet angol királynő megbízásából és Sir Walter Raleigh támogatásával útnak induló telepesek sikeresen partot is értek, sőt levelezéseik révén sok hasznos tanáccsal látták el a kolonizációra készülő angolokat. A Jamestown-t alapító telepesek például már eleve igen komoly mennyiségű rezet hoztak magukkal hosszú útjukra, mivel a tudós Hariot levelezéséből kiderült számukra, hogy a bennszülött indiánok a rézből készült díszes tárgyaktól teljesen elvarázsolódnak.

Jamestown telepesei később is gyakran kereskedtek a rézzel, melyért cserébe ínséges időkben igen komoly mennyiségű élelmiszert kaphattak az indiánoktól. Hariot egyébként több tudományos kísérletet is végzett, beazonosította az Új Világ flóráját, és nagy segítségére lehetett a Roanoke-sziget telepeseinek. Hogy mégis minek köszönhető aztán, hogy a szigetről teljesen eltűntek az Angliából érkezett kolónia tagja, arról feltételezések vannak csupán.

Feltételezések a végzetről

Egyesek szerint az indiánok fordultak ellenük, a kolónia agresszív vezetőjének, Sir Ralph Lane „jóvoltából”. A hajó kapitánya, Arthur Barlowe még úgy emlékezett meg a bennszülöttekről, mint „rendes és kedves” emberekről. Lane azonban már messze nem volt olyan barátságos velük, így könnyen lehet, hogy végül az indiánok végeztek a százfős kolóniával. Ezt látszana bizonyítani a telepesek után fennmaradt egyetlen nyom, egy fába vésett szó: „croatoan”. Ez egy indián törzs lehetett, de a későbbi telepesek beszámolói szerint igen békés nép volt, így a kutatók mégis csak kis valószínűséget tulajdonítanak a mészárlás lehetőségének.

Mások szerint egészen egyszerűen a kolónia „felszívódott” az indián tengerben, azaz a szigetről beljebb települtek a szárazföldre, és összeolvadtak teljesen a bennszülöttekkel. Egy harmadik elmélet arra utal, hogy esetlegesen Közép-Amerikából vagy Floridából érkező spanyol hódítók végezhettek az első angolszász telepesekkel – ezt az eshetőséget sem lehet teljesen kizárni. Mindenesetre a talány úgy tűnik továbbra is megmarad: a legújabb expedíció ugyanúgy eredménytelen volt, mint a majd négyszáz éve indított első, és az azt követő összes többi.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.