Élet-Stílus

Génpiszkálás – GMO-mentes övezetek

admin
admin

2005. 07. 07. 07:00

Érvényben maradhatnak a genetikailag módosított élelmiszerek (GMO) termesztésével szemben bevezetett tagállami védzáradékok – döntöttek az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei az Európai Bizottság javaslatával szemben, azaz fennmaradnak a GMO-mentes övezetek az Unión belül. A januárban meghozott magyar átmeneti tiltás ügye valószínűleg az ősszel kerül a Környezetvédelmi Tanács elé.

A világ legszigorúbbjának számító EU-szabályozás szerint minden egyes genetikailag módosított termék élelmiszerként vagy takarmányként való forgalomba hozatalát, illetve termesztését közösségi szinten kell engedélyeztetni. Termeszteni csak a közösségi fajtalistán jelenleg szereplő egyetlen génmódosított kukoricavonal (MON810) 17 fajtáját lehet, amit csak Spanyolországban termesztenek kereskedelmi céllal. 1998 és 2004 között de facto moratórium érvényesült az engedélyezési eljárásban: az EU nem adott ki új engedélyeket. Az Egyesült Államok ezt a szabadkereskedelem korlátozásának minősítette, s eljárást indított a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO kereteiben az Unióval szemben, s az Európai Bizottság a politikai nyomásnak engedve engedélyezte néhány kukoricafajta behozatalát, illetve elindította néhány termék fajtalistára való felvételét.

Védzáradék alkalmazható

Védzáradékot alkalmazó tagállamok

Ausztria
Németország
Luxemburg
Franciaország
Görögország
Magyarország
Lengyelország

Védzáradék fenntartása mellett szavazó tagállamok
Írország
Spanyolország
Észtország
Litvánia
Lettország
Portugália
Olaszország
Szlovákia
Cseh Köztársaság
Dánia
Belgium
Málta
Ciprus
Szlovénia

Semleges álláspontú tagállamok
Svédország
Finnország

Védzáradék feloldására szavazó tagállamok
Hollandia
Nagy-Britannia


Amennyiben az EU-ban már engedélyeztek egy GMO-t, egyetlen tagállam sem tilthatja meg vagy korlátozhatja alkalmazását, kivéve, ha az engedélyeztetés óta olyan új tudományos információk állnak rendelkezésre, ami alapján feltételezhető, hogy annak káros hatása lehet a környezetre vagy az emberi egészségre. A biztonsági védzáradéknak nevezett lehetőséggel élve öt tagállam három kukorica és két repcefajra vezetett be összesen nyolc átmeneti (forgalmazási illetve termesztési) tilalmat, mivel az általuk felkért tudományos testületek és kutatóműhelyek szerint e termékekkel problémák merültek fel, valamint az időközben szigorodó irányelv követelményeinek nem feleltek meg. Károsak lehetnek a talaj termőképességére és egyes lepkefajokra, elszennyezhetnek más – nem génmódosított – fajtákat, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy bizonyos antibiotikumokra rezisztens baktériumok alakulnak ki, és ez problémát okozhat a gyógyászatban.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, az európai szinten működő illetékes tudományos tanácsadó testület viszont biztonságosnak ítélte meg e transzgénes szervezeteket, ezért erre – valamint a szabadkereskedelem biztosítására – hivatkozva az Európai Bizottság javaslatot tett a korlátozások hatályon kívül helyezésére. A tagállamok környezetvédelmi miniszterei júniusi tanácskozásukon minősített többséggel elutasították a védzáradékok feloldását, s a Bizottság által engedélyezni javasolt MON863 kukoricafajtáról is további vizsgálatokat igényeltek. (Ez utóbbiról az Independent brit napilap nemrégiben tett közzé egészségkárosítást bizonyító kutatási eredményeket.) A zöldek és a környezetvédelmi miniszterek által is történelminek nevezett döntés mögött az elővigyázatosság elvének betartásán túl a Bizottsággal szembeni elégedetlenség is áll, mivel az az engedélyezési eljárások során nem vette és nem veszi figyelembe a tagállamok egy csoportjának konzekvens érveit és az európai lakosság 70-80 százalékának a génmódosított termékekkel szemben megfogalmazott aggodalmait.

Kukoricázás

A júniusi tanácsülésen az évek óta élő osztrák, német, francia, luxemburgi és görög tilalmak kerültek napirendre, az idén januárban meghozott magyar védzáradék ügye – ha az európai tudományos tanácsadó testületek nem látják elég megalapozottnak – ősszel kerül szavazásra Brüsszelben. A magyar tilalom a közösségi fajtalistán szereplő – rovaroknak ellenálló – kukoricafajták termesztésére szól. „A legfontosabb érv az, hogy amikor ezeket a kukoricafajtákat engedélyezték, az EU még csak 15 tagállamból állt. Mivel az irányelv előírja, hogy ökológiai hatásvizsgálatot kell végezni az összes olyan területre, ahol a terméket a jövőben ki kívánják bocsátani, Magyarország területére – ami önálló, a többitől különböző biogeográfiai régió – is el kell végezni az ökológiai hatásvizsgálatokat” – tájékoztat Homoki Hajnalka, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tanácsosa, s hozzáteszi, hogy a tárca elkülönítette a már három éve folyó kutatások folytatására a szükséges összegeket.

Lehetséges környezeti kockázatokra az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet vizsgálatai már rámutattak. A szóban forgó génmódosított kukorica tulajdonsága, hogy rovarok ellen ható méreganyagot, úgynevezett Bt toxint termel, ami ellenállóvá teszi a rovarkártevőkkel szemben, virágpora azonban káros hatással van a védett lepkefajok hernyóira, a Bt toxin talajba kerülése pedig egyelőre nem tisztázott reakciókat indíthat el. „Kismértékű kockázat lehetséges, de ez egyszerű megoldással kiküszöbölhető. A táblaszélen néhány sor hagyományos kukoricát vetve megakadályozható, hogy a pollen távolabbra kerüljön” – így tartja kezelhetőnek az elismert kockázatot Czepó Mihály a Monsanto biotechnológiai cég termékengedélyeztetési felelőse, s hozzáfűzi: „Nagyon sok rovarölő szer, ami kimondottan veszélyes, nem néhány méterre száll el, mint a pollen, hanem jóval messzebb, amikor szeles időben történik az alkalmazás. Ha összevetjük a BT kukorica kockázatát egy hagyományos növényvédő szer kockázatával, óriási különbség tapasztalható”. A Monsanto képviselője megalapozatlannak tartja a magyar védzáradékot, mivel a gödöllői Szent István Egyetemen és Bábolnán végzett – az Európai Unió valamint a magyar állam kezdeményezte és támogatta – hazai kutatásban nem mutattak ki negatív hatást, sőt haletetési kísérletekben pozitív eredmények születtek. „A környezeti hatásvizsgálatok zajlanak, s amíg nincsenek lezárva, se pro, se kontra nem lehet állást foglalni a kockázatokról, s kérdés, hogy mennyire felelősen nyilatkoznak az ezeket kizárók” – véli ezzel szemben Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány szakértője.

Sokáig tartó átmeneti tilalom

A magyar kormány álláspontja eddig következetes volt: amíg a hosszú távú hatásokat feltáró vizsgálatok le nem zárultak, és a termesztés feltételeit biztosító megfelelő jogszabályi háttér el nem készül, addig az átmeneti tiltást fenn kívánja tartani. Készül a hazai koegzisztencia-szabályozás, ami a hagyományos és az ökotermékek illetve a génmódosított növények együtt termesztésének feltételeit hivatott rögzíteni: a vetési területek között biztosítandó izolációs távolságot, a kártérítés felelősségének kérdéseit, a kötelező oktatást.

A magyar védzáradék fenntartásának esélyét a tudományos vizsgálatokon túl három politikai tényező befolyásolja. A WTO első – jelenleg teljesen kiszámíthatatlan – döntése őszre várható, de ennek hatása az európai és így a hazai szabályozásra az elhúzódó fellebbezések miatt csak évek múlva jelentkezhet. Az illetékes szakbizottság illetve a környezetvédelmi miniszterek őszi tanácsa valószínűleg megerősíti a már szigorúbb irányelvek alapján meghozott magyar átmeneti tilalmat. A magyar tiltó álláspontot puhíthatja viszont, hogy az elővigyázatosság elvét következetesen hangoztató környezetvédelmi és földművelésügyi tárcával szemben a gazdasági minisztérium – tiltakozó demonstrációkat is kiváltva – prioritásként kezeli a biotechnológiát a versenyképesség megteremtésében. Mindeközben a magyar mezőgazdaság felvevőpiacán, az Unióban a lakossági ellenérzések miatt gyakorlatilag eladhatatlanok a genetikailag módosított termékek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.