Élet-Stílus

Bizonytalan a szoftverszabadalmi irányelv sorsa

admin
admin

2005. 07. 05. 15:34

A keddi EP-vitában felszólaló képviselők jelentős része bírálta a Bizottságot és a Tanácsot, amiért nem vették kellő mértékben figyelembe az EP-képviselők álláspontját a jogszabályról. Az európai parlamenti pártok ma este döntik el, hogyan szavazzanak holnap a jogszabálytervezetről.

A kedd délelőtti vitában a legnagyobb párt, az Európai Néppárt felszólalóinak többsége a Tanács által megfogalmazott közös álláspont elfogadása mellett szólt, nyitva hagyták azonban a visszautasítás lehetőségét. A néppárti vezérszónok mindenestre bírálta a Tanács eljárását az ügyben. A szocialista és a zöld frakció, valamint az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal felszólalóinak többsége támogatta a jelentéstevő Michel Rocard módosító indítványait, a zöldek képviselőinek többsége elutasítaná viszont a Tanács által elfogadott közös álláspontot. A liberálisok és a Nemzetek Európájáért Unió képviselői megosztottnak tűntek a kérdésben.

A jelentéstevő egyébként a vitában azt mondta, a nagyvállalatok és a kis- és közepes méretű cégek számára is megfelelő szabályozás jöhet létre az irányelv elfogadásával. Rocard szerint egyértelmű és koherens szöveget állítottak össze, amely megfelel a gondolatok szabad áramlása és a verseny szabadsága elvének, emellett elutasítja a monopóliumok túlsúlyát és védi a kisebb fejlesztő cégeket is.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az informatikai ipar kialakulása idején a szoftvereket a szerzői jog védte, és ez elegendőnek is bizonyult. Annak az ötlete, hogy a szabadalmi védelmet erre a területre is kiterjesszék, az Egyesül Államokból származik – mondta Rocard, aki hozzátette: a szabadalmaztathatóság feltétele, hogy az adott dolog új, innovatív, ipari felhasználásra alkalmas legyen és technikai újítással járjon. A szoftver ezért nem volt önmagában szabadalmaztatható. A jelentéstevő szerint a probléma az, hogy számos terméknek a szoftver szerves része, sok esetben pedig éppen hogy csak a szoftver számít újdonságnak, a termék többi része nem változik érdemben.

Az eltérő szabadalom-értelmezések esetenként szélsőséges megoldásokhoz vezettek, így például pedagógiai, sebészeti vagy akár kereskedelmi eljárásokat is szabadalmaztattak. 

Szerinte: „vagy minden szoftver legyen szabadalmaztatható vagy egyik sem”. Rocard emlékeztetett arra, hogy a nagyvállalatok most is folytatnak egymással szoftverkereskedelmet, ahonnan viszont a kisebb céget ki vannak zárva. Külön szólt az európai piac védelmének szükségességéről.

A magyar képviselők közül a plenáris ülésen Herczog Edit szólalt fel. Szerinte a jogszabálytervezetet sokan félreértették. A képviselőnő úgy vélte, a szabályozás nem a multinacionális vállalatokról, illetve a kis- és középvállalkozásokról, nem a tiszta szoftverekről és a szerzői jogról szól, hanem a tudás alapú társadalom megteremtéséről. Herczog Edit szerint „a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, egyszerűen annak az egyszerű ténynek az elismerését jelentik, hogy ez a mi modern világunk a digitális információra és high-tech megoldásokra épül”. A képviselőnő azt mondta, szükség van az irányelvre, enélkül ugyanis „Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket”.

Korábban már lényegében elfogadták

Az EP jogi bizottsága korábban már áldását adta a szoftverek szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvre, ezzel lényegében jóváhagyva a Tanács közös álláspontját. Általános értékelés szerint ezzel a nagyobb szoftver- és számítógépes vállalatok kerülnek kedvezőbb helyzetbe. Az EP egésze, 2005. július 6-án, szerdán voksol a jogszabályról a Michel Rocard által készített jelentés keddi vitája után.

A szakbizottság elutasította azon módosító indítványok többségét, amelyek korlátozták volna a számítógép, illetve szoftver által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságát, így tehát a jövőben a szoftverrel egységes szabadalmi védelmet élvezhetnek például a mosógépek, a mobiltelefonok vagy éppen az autók blokkolásgátló fékrendszerei.

A szabadalom ki fog terjedni magára a számítógépes programra is, legalábbis abban az esetben, ha a szoftver elengedhetetlenül szükséges a találmány működéséhez.

A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is. Ez szerintük védelmet is nyújt az elsősorban amerikai versenytársakkal szemben.

Az új irányelv a nemzeti szabályozások helyébe lép, és uniós szinten egységesíti a szoftverek által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságára vonatkozó jogszabályokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.