Két éve még csak 5, tavaly már 50 üvegvisszaváltó automatát értékesített a Multistore Automatic Kft., s a cégnél az idén 100 darab körüli eladásra számítanak. A piac tehát szépen fejlődik – vissza. Míg 1995-ben ugyanis az italok 80 százalékát újratölthető palackban, üvegben hozták forgalomba, és csak egyötödét eldobhatóban, ma az arány ennek pontosan a fordítottja.
Az elmúlt tíz év trendje azonban megtörni látszik. A szabályozás ugyanis a hulladékfelhalmozás, vagyis az eldobható (a szakzsargonban: egyutas) csomagolás ellen dolgozik: a január elsejétől élő termékdíj-törvény után április végén a kormány jóváhagyta az ehhez kapcsolódó betétdíj-rendeletet is, amely jövőre léphet hatályba.
 |
 |
|
Szeméthegyek
Az italgyártók azonban továbbra is berzenkednek. Szerintük a kialakult helyzet a fogyasztók döntésének a következménye, és a kínálat természetes módon követte a keresletet. Így a vállalatok egyelőre nem fektetnek be újratöltő kapacitás kiépítésébe, aminek a költségét egy közepes cég esetében 800 millió forintra becsülik. A többség egyelőre inkább fizeti a termékdíjat és kivár. A szakmai szervezetek ugyanis versenyjogi aggályokkal az Európai Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz fordultak. Szerintük a magyar törvény előnyben részesíti az újratöltést az egyutas csomagolások utólagos hasznosításával szemben, s így gátolja az áruk EU-n belüli szabad mozgását. Kifogásolják továbbá a pontatlan meghatározásokat, aminek következtében az sem egyértelmű, hogy mely termékcsoportokra terjed ki a jogszabály hatálya. A környezetvédelmi tárca szerint viszont figyelembe vették az uniós direktívákat, és ezért érvényesítik a „szennyező fizet” elvet.
 |
Ám ha tartalmilag ki is állja a rendelkezés az uniós vizsgálatot, az előzetes brüsszeli jóváhagyatás elmulasztása még mindig kellő ok lehet a szabályozás felfüggesztésére. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ) erősen bízik a számára kedvező uniós döntésben, hiszen csak erre az évre 1 milliárd forintra becsüli az üdítő- és ásványvízgyártók termékdíj miatti pluszköltségét. Sajátos módon a környezetvédők sem elégedettek, pedig ők mintegy tíz éve sürgetik a betétdíjak szabályozását. Véleményük szerint az utóbbi években éppen hogy nem a kereslet diktált, hanem az ital- és csomagológyártók szisztematikusan visszaszorították a többutas csomagolásokat, így ma már a vevőnek alig maradt választási szabadsága. Ezek után a betétdíj-rendelettől a zöldek azt remélték, hogy erősen elmozdítja majd a kínálatot a többutas csomagolások felé. Ezzel szemben a rendelet nem erről szólt… A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) érvelése szerint ugyan önmagában jó, hogy megszűnhet az anomáliák egy része (például a lehetetlen időben nyitva tartó üvegvisszaváltók gyakorlata), azonban mivel a rendszer önkéntes, nem segíti elő a visszaváltható csomagolások elterjedését. A megoldást abban látnák, ha a kereskedőket érdekeltté tennék a többutas csomagolású termékek forgalmazásában, mégpedig azzal, hogy a termékdíj egy részét megtarthatnák.
Átrendeződés
„Ha nem kapnák vissza a teljes betétdíjat, a gyártók még kevésbé lennének hajlandók visszaváltható csomagolásokat gyártani” – reagál a Humusz felvetésére Kiss Gáborné, a MÜSZ titkára. Szerinte egyébként az egész betétdíjas rendszer a valóságtól elrugaszkodott, a kereskedőkre további terheket rak és nem lesz semmilyen hatása.
