Élet-Stílus

Túlélőtúra kezdőknek – keresztül-kasul Bulgáriában

admin
admin

2002. 08. 22. 17:43

Kevés olyan ország akad, ahol a magyar turistákat a helybeliek oly örömmel fogadják, mint Bulgáriában. Bulgária csodálatos és borzongató is egyben: óriási a szegénység, de néhol pompás a természeti és az épített környezet. Az alábbiakban a szépségeket emeljük ki, ám felhívjuk a figyelmet, hogy a pénzváltásnál a százeurós bankjegyek használatát illik mellőzni...

Kezdjük a közepén! Európa legszebb fekvésű városai közé tartozik két bolgár település is: mindkettő az ország közepén helyezkedik el, ezért a turisták által valamilyen forgalmas csomóponton keresztül könnyen megközelíthetők. A (tor)túrát érdemes megtenni! A két szóban forgó város közül az egyik természetesen a tengerparti Neszebár, a másik a kevésbé ismert, de talán még káprázatosabb Veliko Tirnovo. (Tirnovót szokták Tarnovónak is írni, ami a cirill betűk különböző átírásából fakad.)

A káprázatos Veliko Tirnovo

Veliko Tirnovo a második bolgár cárság székhelye, a török invázióig volt az ország fővárosa. A huszadik század folyamán a romjaiban is monumentális vár egyes részeit visszaépítették, ezért a Carevecnek nevezett komplexumot feltétlenül érdemes meglátogatni. Az innen nyíló kilátás csodálatos, a Jantra folyó ugyanis több oldalon is feltűnik, miközben a belváros jelentős része is látható a hegytetőről.

A legszebb panoráma egyébként az úgynevezett kivégző szikláról tárul elénk: a vár ormáról a Jantra egy kis bukkanója látszik, itt ugyanis egy apró, természetes “vízlépcsőn” csörgedezik tovább a folyó, amelybe régebben a hazaárulókat (ilyenek szép számmal voltak arrafelé) vetették le.

A Carevecről pompás panoráma tárul elénk, de ez semmiképpen sem hasonlítható az ennél is lenyűgözőbb belvárosi folyókanyarulathoz: a Jantra többször is U-alakban fordul meg Tirnovón belül, és a páratlan természeti környezethez elképesztő építészeti megoldások csatlakoznak: a meredek folyóvölgyben a házak szinte egymás tetejére épültek, fantasztikus összhangot alkotva a folyóval, a völggyel, viaduktszerű hídjaival, parkjaival, erdőivel.



Vigyázzunk a pénzváltással!

Bulgáriában az egy főre eső GDP igencsak elmarad a monacói és a svájci átlagtól, így aztán bármennyire is kedvesek bolgártársaink, különösen pénzváltásnál (és bármilyen nagyobb összeg kifizetésénél) ügyeljünk arra, hogy elég visszajárót kapunk-e. Előfordult már, hogy százeurós bankjegy láttán megremegett a pénztáros keze, és vissza már csak hamis levát adott a megtévesztett magyar turistáknak. A pénzváltók többsége azonban ennél kifinomultabb módszert alkalmaz: más az árfolyama a csekkes és a bankjegyes beváltásnak, és sokszor egy készpénzben adott euróért mindössze 1,1 levát adnak, miközben a csekkes váltásnál a korrekt 1,9 levás árfolyam szerepel…

Neszebár, a megabazár

A hosszanti irányban az ország közepén, a Balkán-hegységtől északra lévő Veliko Tirnovóról sokat lehetne még áradozni, így például szólhatnánk még a kézművesek utcájáról, templomairól, ám minderre hely és idő hiányában nincs lehetőségünk, ráadásul a másik csodálatos városban, Neszebárban az egyházi építkezés még pompásabb darabjaira bukkanhatunk.

A bolgár tengerpart ékessége, Neszebár több ezer éves múltra tekinthet vissza. Még a trákok alapították Melsabria, vagyis Melsaváros néven. A görög gyarmatosítók (azok a megaraiak, akik nem mellékesen egy Bizánc nevű, ma Istanbulként ismert várost is létrehoztak nem messze innen) ezt a települést Mesambriának nevezték el. A megaraiak már időszámításunk előtt hatszáz évvel itt éltek, ezt a helyi régészeti múzeum számos emléke is bizonyítja.

A görögök után jöttek a rómaiak, utánuk pedig a szlávok, végül a bolgár-törökök, akik elszlávosodtak, majd az oszmán-törökök, akik leigázták a szláv-bolgárokat, és jelenleg pedig a turisták és a kereskedők özönlötték el a várost, amelyből alig látszik valami az ezernyi üzlet, kisbolt, vendéglő, hotel és miegymás miatt.

Ami azonban látszik, az tényleg csodálatos: római romok (a görög-trák korból csak városfal-töredékek maradtak meg), bizánci stílusú, ezer-másfélezer éves templomok. A Szent Istvánról elnevezett ortodox bazilikában (amely a metropoliták újabb kori székhelye volt) például fejjel lefelé fordított görög-római oszlopokat láthatunk: az ortodox egyház ezzel is bizonyítani akarta, hogy fölötte áll az antik kultúrának. Hát, nem biztos, hogy sikerült…

Neszebár egyébként Burgasztól északra, a Fekete-tenger partján fekszik, egy apró félszigeten, amelyet egy vékony földnyelv köt össze a szárazfölddel. Neszebártól északra, Várna felé következik Szlancsev brjag, vagyis Napos-part, amely az egyik legfinomabb homokos tengerpart Bulgáriában, de egyébként Siófokra hasonlít leginkább. Azzal a különbséggel, hogy itt csak szállodák vannak, tehát télen teljesen kihalt a város, nyáron pedig turistasilóként működik, ahol kiszuperált német buszok szállítják az embertömeget. (Néhány német város tömegközlekedési tarifarendszere behatóan tanulmányozható a Neszebár-Napos-part utazás idején, a busz ablakai fölött elhelyezett tájékoztatókon.)



A bolgár metakommunikáció furcsaságai

Amikor a bolgárok a fejüket jobbra-balra ingatják, az nemet jelent, amikor pedig hevesen rázzák, az a beleegyezés, vagyis az igen jele. (Ez utóbbi pontosan az a mozdulat, amely az európai országokban a “nem”-nek felel meg, ami sokszor nagyon is megtévesztő.) A fej jobbra-balra ingatása egyébként bizonyos helyzetekben provokációnak fogható fel, ezért ezt ne alkalmazzuk túl gyakran, különösen akkor ne, amikor elhagyatott, sötét utcákon tévelygünk Szófia iparnegyedeiben…

Várna, a MegaSiófok

Várnába érkezve egy még nagyobb Siófokkal találhatjuk szemben magunkat. Bazársorok, üzleti negyed, korzó, szép tengerparti sétány. Siófoknál sokkal szebb ortodox templomok, székesegyházak is láthatók, és a római fürdő romjai, egy antik kori torony is segít felidézni az egykori görög település, Odessos (nem Odessza!) hangulatát.

Eddigi felsorolásunkból sok mindent kihagytunk: az ország egyik fő turista-attrakciója a rilai kolostor, amely azonban többnyire a tizenkilencedik században újjáépített épületegyüttes. Ennél sokkal érdekesebb a Plovdivtól délre lévő bacskovói kolostor, amely nem annyira felkapott, mint Rila. Maga Plovdiv is fontos város, különösen ha valaki a tizenkilencedik századi bolgár művészeti és építészeti újjáéledés idején épült házakat, vagy a római romokat, esetleg az itteni vásárokat tartja érdekesnek.

Szófiáról sem feledkezhetünk meg

Nem írtunk Szófiáról, amelynek külvárosai egy harmadik világháború utáni apokalipszist idéznek, miközben belvárosában a Szent Szófia székesegyház a bizánci, a Nevszki székesegyház az orosz, a Szveti Georgi-templom a bolgár, a Banja Basi dzsámi a török, a zsinagóga pedig a zsidó egyházi építészet remekműve. A templomok egyenként is érdemesek lennének a beható elemzésre, de hely hiányában csak ajánlani tudjuk, hogy mindenki sétáljon végig a Vitosa utcán, amely az egyik leghangulatosabb szófiai bevásárlónegyeden vezet át, és amelynek kávéházaiban remekül – és magyar turisták számára kifejezetten olcsón – időzhet el az utazó.



A bolgár ételek

A legkülönlegesebb ételek közé tartozik a tarator, amelynek receptje szinte minden családban, minden városban különböző. A tarator joghurtból és uborkából készült leves, amelyet ízlés szerint kaporral és más fűszerekkel “bolondítanak meg”. Elsősorban a másnaposságra ajánlják, de aznapra sem árthat meg különösebben Sokféle húsétel fedezhető fel: így ajánlhatjuk a különféle kebapcséket, kjuftéket és kavarmákat. Ez utóbbi, a kavarma zöldségekkel ízesített, pörköltös, lecsószerű húsétel. A saláták közül feltétlenül érdemes “szülőhazájában” megkóstolni a sopszkát. A tengerparton rendkívül olcsón lehet homárt kapni, máshol a szintén különböző gyuvecseket érdemes kipróbálni, amelyből – azonos néven – van húsos, zöldséges, levesszerű és paprikás krumplihoz hasonló ételkülönlegesség is.

Szófia külvárosában található a bojanai kolostor, attól nem messze, de a város határán túl, 1300 méteres magasságban a dragalevci manasztir, vagyis egy másik kolostoregyüttes. Ezeket is érdemes megtekinteni, de senki se lepődjön meg, ha a bolgár főváros külső részeiben már kecskékkel és lovaskocsikkal is találkozik. A háromlábú kutyák pedig itt is feltűnnek, akárcsak az észak-görög tengerparton. (Lásd Sztavroszról szóló cikkünket.)

Egy “magyar” város

Végül egy magyar vonatkozású városról is érdemes szólnunk: Sumenről van szó, amely Veliko Tirnovo és a tengerpart között helyezkedik el, körülbelül félúton. Itt egy Kossuth-szobor, Kossuth utca és egy Kossuth-múzeum is található, minthogy törökországi emigrációja idején itt élt XIX. századi Torgyán Józsefünk. Sumenben épült fel amúgy Bulgária legnagyobb török kori egyházi építménye, a Tombul dzsámi, amely a helyiek szerint barokk stílusú, de ezt azért ne higgyük el nekik!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2010. április 16.
Hollósi Antal Gábor képviselőjelölt és Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt portréját ábrázoló óriásplakátot ragaszt fel egy munkás a Fidesz-KDNP korábban kirakott választási plakátjára az április 25-i országgyűlési választás második fordulója előtt Budapest 5-ös számú egyéni választókerületében, a IV. kerületi Fóti úton.
MTI Fotó: Manek Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.