Belföld
Budapest, 2016. július 5.
Az egykori Malév színeire festett, eredeti állapotára felújított Ikarus 280-as autóbusz Budapesten 2016. július 5-én. A buszt a dél-pesti autóbuszgarázsban újítottak fel nosztalgiautazásra.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Egy vasa sincs a Malév-utódnak, de új járműparkot akar a kormánytól

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 09. 13. 11:03

Új buszok, személyautók, repülőgép-vontatók, mobillépcsők és más repülőtéri gépek vásárlására költene néhány hónap alatt több mint kétmilliárd forintot a Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt. A probléma csak az, hogy az állami tulajdonban lévő ferihegyi cégnek egy vasa sincs ilyen beruházásra, mert évek óta veszteséget termel. A járműbeszerzés akkor valósulhat meg, ha a kormány a héten úgy dönt, hogy 4-5 milliárd forinttal támogatja a csődközelbe jutott Malév-leányvállalat újjászervezését. A Malév-utódot éppen feljelentették tiltott állami támogatás gyanújával, ezért különösen kellemetlen, hogy a vadonatúj járműveket a Malév GH valójában nem is akarja használni, hanem rögtön továbbpasszolná egy magáncégnek.

Unortodox tervet vitt a kormány elé az éppen az életben maradásért küzdő Malév GH Földi Kiszolgáló (MGH) Zrt.

A veszteségekben úszó cég azzal akar spórolni, hogy az államtól kapott támogatásból lecseréli a Liszt Ferenc-repülőtéren működtetett járműparkját, majd az egészet kiszervezi.

A 24.hu birtokába került reorganizációs terv lényegében ezzel az elgondolással igyekszik – állítólag sikerrel – meggyőzni a kormányt, hogy egy 4-5 milliárd forintos csomaggal támogassa meg a cég működésének átalakítását.

A Capitol Consulting Group Kft. által készített tanulmány meglehetősen sötét képet fest az MGH pénzügyi állapotáról, pedig a 2016-os év rekord rossz teljesítményének számait bele sem kalkulálták a kimutatásokba.

Áramvonalasítás helyett

Az MGH eredetileg az öt éve tönkrement Malév földi kiszolgáló leányvállalata volt, amely a jegyeladástól, a reptéri utaskiszolgáláson át a csomagszállításig számos feladatot látott el Ferihegyen. A céget a Malév bedőlése után nem alakították át jelentősen, megmaradt nagy létszámú, 380 fős állami vállalatnak. A következmény az lett, hogy 2013 óta folyamatosan veszít hazai piaci részesedéséből, ferihegyi versenytársai a török Celebi, a brit Menzies és a hazai hátterű BudPort mind jobb eredményt tudnak felmutatni. Az MGH mérlegeiben az utóbbi években már félmilliárd forintot meghaladó veszteségeket kellett regisztrálni, az adóssága pedig napi likviditási gondokat okozva csaknem 3 milliárd forintra nőtt.

A reorganizációs tervet készítő Capitol Consulting Group viszont a nyilvánvalóan súlyos gondok ellenére sem az áramvonalasítást tűzte ki célul a Malév-utódnak, hanem egy kifejezetten drága tervet tett a menedzsment elé.

A tanulmány szerint a cégnek meg kell szabadulnia a régi reptéri gépeitől, járműveitől, és teljesen újakat kell beszereznie, mert így a javítási és az üzemeltetési költségek jelentősen csökkennek.

Az amortizált régi eszközök eladásából a tanulmány szerint legfeljebb csak 50 millió forint jöhet be, az újak megvásárlása pedig összességében 2,7 milliárd forintba kerülne.

Budapest, 2012. február 9.
A Malév egyik működő leányvállalata, a földi kiszolgálási szolgáltatásokat nyújtó Malév Ground Handling járművei a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A légitársaság 66 évnyi, csaknem folyamatos működés után, 2012. február 3-án leállt.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A Malév Ground Handling járművei a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a légitársaság 2012. februári leállásakor.
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A különbözet előteremtéséhez nyilvánvalóan külső segítségre lesz szükség. Információink szerint az elmúlt hónapokban még feljebb srófolták a kormányzati támogatási igényt. Sajtóhírek szerint a héten olyan támogatási javaslat került a kormány elé, amely majd kétszerese a beszerzési keretnek.

Kiszervezés

A tanácsadók azonban valójában nem a géppark szimpla modernizációjában látták meg a legnagyobb lehetőséget a kiadások lefaragására. Az MGH a tanulmány szerint akkor jönne ki igazán jól a felújításából, ha a jövőben nem saját maga bíbelődne a működtetésükkel, hanem – bár ez aggályos az állami vagyon szempontjából – rövid időn belül ki is szervezné a feladatot egy meg nem nevezett magáncégnek. A tanácsadók számításai szerint ezzel a „hatékonyabb eszközmenedzsmenttel” több mint 200 millió forintos kiadáscsökkenés érhető el évente.

Az életfontosságú mentőcsomagban reménykedő MGH-nak viszont éppen a legrosszabb ütemben jött, hogy tiltott állami támogatás gyanújával feljelentették az európai uniós bíróságon. A Magyar Nemzet szerint a feljelentésben az áll, hogy a cég a fejlesztésre kapott pénzt működésre fordíthatta, ami ütközik az EU versenyjogi szabályaival.  A perben nagyjából 900 millió forint állami támogatás és hitel felhasználását kell napokon belül tisztáznia a cégnek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.