Belföld

Oroszországtól tartanak legjobban a magyarok

Hiába Orbán és Putyin barátsága, sem Oroszország, sem az orosz elnök nem túl népszerű itthon. Igaz, a Fidesz-szavazók közül már többen kedvelik Putyint, mint ahányan nem. Ugyanakkor még a kormánypárt támogatói között is azok vannak jelentősen többen, akik szerint az Európai Unióhoz kellene közelednünk, nem az oroszokhoz – derül ki a Republikon Intézet kutatásából, amely a 24.hu megbízásából készült.

Vlagyimir Putyin hétfőn bő fél éven belül másodszorra utazott Budapestre. Az orosz elnök februárban az Orbán Viktorral évente szokásos találkozójára érkezett, ezúttal pedig a cselgáncs-világbajnokság megnyitója miatt jött. Az orosz elnök egyetlen európai országba sem látogatott el annyiszor az idén, mint Magyarországra, ha pedig a nem európai államokat nézzük, akkor is csak Kazahsztán versenyezhet velünk.

Az utóbbi pár évben egyre több olyan vád éri a magyar kormányt – főként a paksi bővítés és az arra kapott gigahitel miatt –, hogy egyre közeledik Oroszországhoz, Magyarország az oroszok fő politikai szövetségese lett az Európai Unión belül, és olykor úgy tűnik, a magyar kormányfő felszabadultabban érzi magát Putyin mellett, mint Brüsszelben.

Ez a közeledés akkor különösen érdekes, ha megnézzük, hogyan viszonyulnak a magyar választók Oroszországhoz és Putyinhoz. A Republikon Intézet legfrissebb felmérése szerint ugyanis, amelyet a 24.hu megbízásából készített,

a magyarok nagy része ellenzi, hogy távolodjunk az Európai Uniótól és közeledjünk Oroszországhoz.

Az intézet arról az állításról kérdezte meg az embereket, hogy

Magyarországnak nem kellene eltávolodnia Európától és közelednie Oroszországhoz, inkább az Európai Unióval való kapcsolatait kellene erősítenie.

Ezzel az állítással a válaszadók 50 százaléka egyetért, és csak 8 százalék nem, míg 32 százalék úgy gondolja, az unióhoz és Oroszországhoz egyaránt közelednünk kellene.

A Fidesz szavazóinak véleménye sem igazán tér el a többségétől, közülük is sokkal többen – 49 százaléknyian – gondolják, hogy hazánknak nem kellene eltávolodnia az Európai Uniótól, bár az is igaz, hogy közöttük vannak a legkevesebben azok, akik a fenti állítással teljes mértékben egyetértenek (23 százalék), és a legtöbben (37 százalék), akik az is-is választ adták. De még a Fidesz-szavazók közül is mindössze 9 százaléknyian mondták, hogy az EU helyett inkább Oroszországhoz kellene közelednünk. Az nem meglepő, hogy a baloldali és liberális szavazók 69 százaléka szerint az uniós kapcsolatainkat kellene elmélyíteni.

Érdekesebb, hogy a Jobbik tábora is uniópártibb a Fideszénél.

A jobbikosok 55 százaléka mondja azt, hogy az orosz közeledés helyett erősíteni kellene Magyarország és az EU kapcsolatait, míg 34 százalékuk szerint mindkettő fontos.

Vlagyimir Putyin népszerűsége is az előbbiekhez hasonló tendenciákat mutat. Azok közül, akik ismerik őt, 38 százalék kedveli, 62 százalék pedig nem. Donald Trump amerikai elnök nála is elutasítottabb (67 százalék nem kedveli), a népesség egészét nézve viszont Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke valamivel, Emmanuel Macron francia elnök pedig jócskán népszerűbb nála. Ahogyan Orbán Viktor is. A Republikon megjegyzi: Putyin a középmezőnyben helyezkedne el a magyar politikusok népszerűségi listáján, a sor végén található Gyurcsány Ferencet például messze megelőzi.

Csak a fideszesek között vannak szűk többségben, akik kedvelik az orosz elnököt: 52 százalék igen, 48 százalék nem kedveli. Legkevésbé a baloldali és liberális szavazók kedvelik Putyint (74 százalék van róla rossz véleménnyel), de a bizonytalanok és a jobbikosok sem rajonganak érte: 70, illetve 64 százalékuk elutasító.

A felmérésből kiderül, hogy Trumpot még a fideszesek többsége (52 százaléka) sem kedveli, persze a fideszes válaszadóknál Macron és Juncker még rosszabbul szerepelt (54, illetve 64 százalék mondott róluk rossz véleményt). Az amerikai elnököt a liberális és baloldali válaszadók kedvelik a legkevésbé, 77 százalékos elutasítottsággal, miközben Junckert 59, Macront 65 százalékuk szimpatikusnak találja. Különösen hangzik, de a Jobbik szimpatizánsainál Juncker végzett a négy vizsgált külföldi politikusból az első helyen, őt többen kedvelik (47 százalék), mint Trumpot, Putyint és Macront (34, 36, valamint 44 százalék).

A Republikon Intézet kutatása azt is vizsgálta, hogy a válaszadók mely államokat vagy nemzetközi szervezeteket tekintik Magyarország szövetségesének. Itt látszik igazán az, hogy mennyire nem oroszbarát a magyar népesség nagy része:

Az Európai Uniót majdnem négyszer annyian tekintik szövetségesnek, mint Oroszországot.

Az EU-ra 59 százalék tekint szövetségesként, Moszkvára mindössze 16. Benjamin Netanjahu júliusi magyarországi látogatásával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a mért országok közül Izraelt tartják a legkevesebben Magyarország szövetségesének, de Kína sem áll sokkal jobban, hiába látja ott a magyar miniszterelnök a jövőt. A Visegrádi Négyek viszont jól szerepelt (52 százalék), többen említették szövetségesként, mint a NATO-t.

A kutatás ennek az ellenkezőjére is rákérdezett, vagyis arra:

Ön szerint az alábbi államok és nemzetközi szervezetek közül jelent bármelyik veszélyt Magyarország függetlenségére?

 

Ebből kiderült, hogy a magyarok 13 százaléka szerint jelent veszélyt Oroszország a magyar függetlenségre, ami önmagában nem tűnik soknak, mégis a legnagyobb arány az összes válaszlehetőség közül.

A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. Az adatfelvétel augusztus 3. és 15. között volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik