Belföld

Nem kell új adót fizetniük a kutyásoknak

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 05. 04. 13:23

Az ebadó nem új, az önkormányzatoknak már öt éve megvan a lehetősége arra, hogy kivessék - de többnyire nem teszik. Az állatvédelmi törvény módosítása mégsem előrelépés, sőt. Tüntetés jöhet.
Korábban a témában:

Óriási felháborodást váltott ki a kutyatulajdonosok, számos civil szervezet és a sajtó körében is az állatvédelmi törvény Semjén Zsolt által benyújtott módosítása. A biztosítékot elsősorban az verte ki, hogy ebben ebrendészeti hozzájárulás címen “új adóval” sújtanák az ebtartókat:

Az ebrendészeti hozzájárulás ebenként nem haladhatja meg a hatezer, veszélyes eb esetében a húszezer forintot.

Ez ugye egyrészt kiadás a gazdiknak, de állatvédelmi szempontból is aggályos, hiszen nyilvánvalóan sok honfitársunk dönthet úgy, hogy nem fizet, hanem inkább megszabadul az állattól.

Az adó már öt éves

Csakhogy van itt egy óriási félreértés. Az 1998. évi XXVII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről már tartalmazza ugyanezt az ebrendészeti hozzájárulást, az “ebadó” egy 2012-es módosítással került a szövegbe, azóta érvényes. Itt a hatályos törvény szövege és itt a miniszterelnök-helyettes módosítója, tessék összehasonlítani – előbbinél a 42/C §, utóbbinál a 42. §.

Ráadásul az adó kivetése nem kötelező, hanem adott település, a fővárosban pedig a kerület dönthet róla. Az elmúlt öt év tapasztalata pedig azt mutatja, az “ebadót” gyakorlatilag sehol nem vezették be, ahol mégis, ott a legtöbb helyen rövidesen vissza is vonták.

Épp azért, mert sok kutyatartónak aránytalan terhet jelentene, és jó eséllyel  a kóbor, kidobott állatok számát növelné, amelyek szabályos elhelyezésére az önkormányzatoknak nincs kapacitása – mondta el megkeresésünkre Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért politikusa.

Sok sebből vérzik

17 településen kell fizetni

Az mfor.hu 17 olyan településről tud, ahol a kutyatartóknak már évek óta adót kell fizetniük. Van, ahol már egy kutyát is adóztatnak, máshol sávossá alakították a rendszert, és olyan is akad, ahol csak jelképes összeget kérnek a tulajdonosoktól. A teljes listát és az adók mértékét itt olvashatja.

A törvény módosításával mégis nagyon sok a probléma. Mindjárt az elején például az, hogy a 2016 februárjában rendezett nagy állatvédelmi tüntetés után az Igazságügyi Minisztérium egyeztetéseket kezdett civilekkel, fél éves munka után meg is született egy javaslatcsomag. Amiből a jelen módosítóba egy betű sem került be.

Nemcsak az a baj, hogy “feleslegesen” dolgoztak, hanem hogy az állatvédelem helyzete nemhogy javulna, inkább romlik. A civilek részvétele tovább csökken az állatvédelmi eljárásokban, és bár a gazdátlan állat az új szabályok szerint 16 nap után állami tulajdonba kerül, de a törvény továbbra is lehetővé teszi elpusztítását csupán a helyhiányra hivatkozva – sorolja Szabó Rebeka.

Ami pozitívumként említhető, az nem a magyar törvényalkotók és Semjén fővadász érdeme, hanem uniós jogharmonizáció, vagyis kötelező – teszi hozzá. A politikus úgy véli, egyrészt az állatvédő civil szervezetekkel valóban egyeztetett jogszabály módosításra van szükség, másrészt pénzre és gyakorlati tettekre.

Például hiába büntethető az állatkínzás letöltendő börtönnel, a magyar joggyakorlat nagyon enyhén kezeli az ilyen eseteket. A támogatás pedig nagyon kevés, a gazdátlan ebek elhelyezésére nincs kulturált lehetőség, és nem is lesz addig, amíg – mint idén – az állam országos szinten mindössze 30 millió forintot szán erre a célra.

Anyagi források kellenének ahhoz, hogy egész Magyarországon európai szintű, emberséges ebrendészeti telepek hálózatát hozzák létre állami és civil segítséggel. Olyan helyeket, ahol semmilyen körülmények között nem pusztítanak el egészséges állatokat. Emellett természetesen a szemléletformálásra, az ivartalanítás támogatására is forrást kell elkülöníteni – emeli ki Szabó Rebeka.

Elég volt!

Időközben pedig megjelent Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete elnökének állásfoglalása is, amiről az Állatportál.hu írt. A háromoldalas dokumentum teljes egészében itt olvasható. Néhány fontosabb megállapítás:

  • A jogszabálytervezetben alapdefiníciók vannak tévesen rögzítve.
  • Az ebrendészeti telepen lévő állatok továbbra sem tartoznak az állatvédelmi törvény hatálya alá.
  • Az előterjesztés gyakorlatilag alkotmányos alapjogot sért, amennyiben a civilektől elveszi a perindítás jogát.
  • Nagyon kevés az a 16 nap, ami után az elkóborolt kutya állami tulajdonba kerül.

A jogalkotó szándékosan elkerüli a gyökérkérdéseket és nem törekszik a probléma megoldására. Ez viszont ártatlan állatok tízezreinek szenvedésébe és halálába kerül. Rendszerszintű átalakításra és új nemzeti ebrendészeti stratégiára van szükség. Végpont közeli krízisállapot van a mai magyar állatvédelemben. ELÉG volt !

– nyilatkozta az elnök az Állatportál.hu-nak. A jelenleg megfogalmazható végszó pedig: állatvédő szervezetek és támogatóik, szimpatizánsaik tüntetésre készülnek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed police patrol near Manchester Arena following a deadly terror attack in Manchester, northwest England on May 23, 2017.
Twenty two people have been killed and dozens injured in Britain's deadliest terror attack in over a decade after a suspected suicide bomber targeted fans leaving a concert of US singer Ariana Grande in Manchester. / AFP PHOTO / Oli SCARFF
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.