Belföld

Kósa Lajos egy klubba tenne bennünket Fehéroroszországgal és Koszovóval

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 03. 28. 06:59

A Fidesz frakcióvezetője az Emberi Jogok Európai Egyezményét is felrúgná a bangladesi menedékkérőkről szóló döntés miatt, aminek kellemetlen következményei lehetnek hazánkra nézve.
Korábban a témában:

Kósa Lajos szerint meg kell nézni, hogyan lehet megszüntetni az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát Magyarországon, miután a strasbourgi testület két bangladesi menedékkérőnek adott igazat a magyar állammal szemben. A Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádióban politikai ítéletnek nevezte a strasbourgi döntést, a bangladesiekre pedig azt mondta, nem menekültek, hanem migránsok.

Hiányzik a kormány jogi érvelése

A két férfi a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele volt. A jogvédő szervezet társelnöke, Pardavi Márta szerint Kósa hiába fejtegette, jogosultak voltak-e a bangladesiek a védelemre vagy sem, a magyar hatóságok erről nem is döntöttek, csak arról, hogy elfogadhatatlan a menedékkérelmük, és erre hivatkozva küldték vissza őket Szerbiába.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a két menedékkérő több emberi jogát is megsértették, megállapította, hogy nem jogszerűen voltak fogva tartva, és Szerbiába való visszaküldésük nem a megfelelő jogi garanciák mentén történt – mondta a 24.hu-nak Pardavi.

Ha Kósa Lajosnak nem tetszik a bíróság döntése, az szíve joga, de attól még egyhangú döntés született

– mutatott rá a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, hozzátéve, hogy a magyar kormánytól ebben az ügyben nem lehetett jogi érvelést hallani.

Ha nem sértenének jogot, nem kellene fizetni

Kósa Lajos felemlegette­, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak 2,7 millió forint perköltséget és ügyvédi díjat megítéltek az ügyben. „Ez jól jön nekik, feltalálták a migránsbizniszt. Ez egy 45 milliárd forintos piac, amelyből jó szeletet lehet hasítani. A migránsbizniszből nemcsak az embercsempészek élnek kitűnően, hanem az emberi jogi harcosok is rátelepednek erre” – fejtegette a frakcióvezető.

Pardavi Márta szerint a „migránsbiznisz” a kormány oldaláról áll fenn, akár a letelepedési kötvényekre, vagy a kedvezményes honosítással kapcsolatban indult büntetőeljárásokra gondolunk. A Helsinki Bizottság olyan embereknek nyújtott jogi segítséget, akiknek a jogait megsértették, ezért bírósághoz fordultak. „Ha a kormány ezt biznisznek minősíti, azzal az emberi jogok védelmét kérdőjelezi meg” – mondta.

Kitért arra is, hogy a pernyertes feleknek, ahogy a magyar bíróságokon, úgy Strasbourgban is ügyvédi munkadíjat ítélnek meg, a 2,7 millió forintot a bíróság állapította meg és nem találta túlzónak a mértékét.

Ezt a kiadást meg lehetett volna előzni azzal, hogy nem követ el a magyar kormány jogsértést

– jelentette ki a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Mint mondta, a szervezet is többször felhívta a figyelmet arra, hogy jogellenes az a szabályozás, ami alapján a tranzitzónában fogva tartanak embereket, mert nincs róla bírósági döntés, de ezt az aggályt a kormány nem hallgatta meg. A megítélt 2,7 millió egyébként eltörpül a kormány által megbízott ügyvédi irodák díjai mellett – mondta.

Magyar állampolgárok is  elesnének a jogvédelemtől

Pardavi Márta cáfolta, hogy a tranzitzónákba járnának „ügyfeleket felhajtani”. Rámutatott: a menedékkérők a magyar és uniós jogszabályok szerint is jogosultak civil szervezetek jogi segítségét elfogadni, de ezt a tevékenységet most a bevándorlási hivatal korlátozza, csak olyan ügyekben tudnak eljárni, ahol meghatalmazást kapnak.

Arról, hogy Kósa Lajos szerint meg kell vizsgálni, hogyan vonhatjuk ki magunkat a strasbourgi bíróság joghatósága alól, Pardavi Márta úgy vélekedett:

amíg a kormányzat részéről ez nem vetődik fel, addig a frakcióvezető megszólalása politikai handabanda,

amit szépelgésnek azért nem minősítene, mert „nem szép ilyet mondani”. Az Emberi Jogok Európai Bírósága sok olyan magyar állampolgárnak is jogvédelmet nyújt, aki a magyar igazságszolgáltatás és jogalkotás áldozatává vált – mondta.

Így kell elüldözni a befektetőket

A brit parlament vizsgálta korábban, milyen következményekkel járna az ország EU-tagságára nézve, ha felmondanák az Emberi Jogok Európai Egyezményét – idézte fel Magyar Gábor ügyvéd. Kifejtette: az unió felvételi követelményei között van az emberi jogok tiszteletben tartása, ami a gyakorlatban az egyezmény aláírását jelenti, de nem rúghatnak ki egy tagállamot akkor sem, ha később tagként már nem teljesíti a felvételi követelményeket.

Az viszont megtörténhet, hogy felfüggesztik a tagállam szavazati jogát az Európai Unió Tanácsában, ami a gyakorlatban azzal jár, hogy a döntések kötelezőek ránk nézve, de nem tudunk beleszólni.

Európában három állam van, amely nem csatlakozott az egyezményhez: a Vatikán mellett Koszovó és Fehéroroszország

– mondta az ügyvéd. Kitért arra, hogy a befektetők is megnézik, mennyire kiszámítható egy ország jogrendszere, és ha nincsenek megfelelő jogi garanciák, annak az a következménye, hogy nem jönnek ide. Példaként említette a szerencsejáték-szektor és a trafikok államosítását, rámutatva, hogy a konkrét ügyeknél nagyobb baj, hogy ezzel szétverik a jogbiztonságot.

Olyan gyakorlati következménye is lehet a kilépésnek, hogy ha egy magyar bíró európai elfogatóparancsot ad ki, nem hajtják végre, mert az egyezmény értelmében csak olyan államnak adhatnak ki embereket, ahol garantálják az emberi jogokat. És a döntés a menekülthelyzetre is kihat: Magyarország így nyilvánvalóan nem lesz biztonságos állam, nem lehet menedékkérőket sem visszaküldeni. Bár lehet, hogy ennek örülne is a kormány – jegyezte meg ironikusan Magyar Gábor.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. január 12.
Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség új elnöke a sajtótájékoztatója után a fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben 2017. január 12-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.