Physician Susanne Eipper vaccinates a refugee boy from Damascus, Syria, against diseases such as mumps and measles at the Berlin State Office for Health and Social Affairs in Berlin, Germany, 01 October 2015. Around 2,000 refugees have been vaccinated in the Berlin area since the refugees have started arriving in large groups. Photo: KAY NIETFELD/dpa
Belföld

Tíz emberből kilenc elkaphatja a kanyarót

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 03. 14. 12:52

Ma nincs kanyarójárvány-veszély Magyarországon, de betegek már vannak: a vírus rendkívül fertőző, ha valaki semmiféle védettséggel nem rendelkezik, és súlyos szövődményei is lehetnek.
Korábban a témában:

Magyarországon nincs ugyan most járványveszély, de terjed a kanyaró: már tizenegy megyéből jelentettek gyanús eseteket. Veszélyes a betegség, noha volt idő megtanulni, miként kell bánni vele, hiszen a vírus okozta kanyaró hosszan elkísérte az emberiséget. Már a VII. századból találunk írásos emléket kanyarójárványra. Adott korokra jellemző járványügyi intézkedéseken és a tüneti kezelésen túl őseink gyakorlatilag védtelenek voltak ellene, sőt egészen a XX. század közepéig azt sem tudtuk, mivel állunk szemben: a kórokozót 1954-ben sikerült izolálni, az első oltóanyagot 1963-ban fejlesztették ki.

A korábban két-három évente jelentős járványokat okozó betegséget az oltóanyag széleskörű alkalmazásával sikerült jelentősen visszaszorítani, az egyensúly azonban törékeny. Amennyiben csökken az átoltottság, a kanyaró ismét szedi áldozatait, ezért nem magányügy a védőoltás

– mondta lapunk megkeresésére Béres Zsuzsanna járványügyi főorvos, a Budai Oltóközpont orvosa.

Védettség híján 10-ből 9

A kanyaró vírusa a légúti hámsejtekben is szaporodik, így egy köhögés, tüsszentés alkalmával könnyen a külvilágba jut, azaz cseppfertőzéssel terjed. Nem is kell, hogy a beteg az “arcunkba tüsszentsen”, a kórokozó két óráig fertőzőképes marad a levegőben, a tárgyakon. Rendkívül fertőző betegségről van szó, ha a környezetünkben beteg ember volt, 90 százalék az esélyünk arra, hogy mi is kanyarósak leszünk.

Vagyis 10 emberből minden bizonnyal 9-en megbetegednek majd a találkozást követően.

A kanyaró lappangási ideje 7-13 nap, majd jelentkeznek a tünetek:

  • először mint az influenza: magas láz, orrfolyás, köhögés, kötőhártya-gyulladás;
  • gyakran a szájon belül pontszerű fehér pöttyök, úgynevezett Koplik-foltok alakulnak ki;
  • majd ez elmúlik és testszerte kiütések jelennek meg.

A bőrtünetek elsőként mindig a hajas fejbőrön, arcon jelennek meg, később a törzsön és a végtagokon is láthatóak lesznek, nem viszketnek, egybefolyhatnak. Fokozatosan, mintegy hat nap alatt múlnak el.

A kanyarós beteg már a bőrtünetek megjelenése előtt négy nappal fertőzőképes, és ezek elmúltával is még négy napig az marad.

Minden 500. beteget elveszítjük, a szövődmények is gyakoriak, 30 százalék eséllyel alakulnak ki: agyhártyagyulladás, középfül gyulladás, tüdőgyulladás, bakteriális felülfertőződés. A kanyarón átesett beteg immunrendszerének működése csökken, a legfrissebb kutatások szerint ez az állapot pedig akár három évig is eltarthat. Bizonyos esetekben hosszú évek múlva degeneratív idegrendszeri betegség indulhat – mondja a doktornő.

A védettségről

Ami a “magyarországi védettséget” illeti, a hírekben három korosztály és több oltás szerepel, ami nem biztos, hogy mindenki számára teljesen érthető. Ezért lássuk nagyon egyszerűen:

  • az 1989 után születettek két oltásban részesültek – 15 hónapos és 11 éves korukban -, így vélhetően ők egy életre szóló védettséget élvezhetnek.
  • az 1969 után és 1989 előtt születettek csak egy oltást kaptak kötelező jelleggel. Ez a korosztály a védettségét már kizárólag védőoltással szerezte, így az nem biztos, hogy esetükben egy életre szóló védettséggel számolhatunk. Ezért számukra javasolt egy második oltás is.
  • Az 1969 előtt születettek nagy valószínűséggel már átestek a fertőzésen gyermekkorukban, így egy életre szóló védettség alakult ki náluk.

A jelenleg használt oltóanyagok (PRIORIX, M-M R-VAXPRO) mindegyike egy hármas kombináció – mumpsz, rubeola, kanyaró -, ami jól bevált az európai védőoltási rendszerben. Létezik olyan változat is, amely tartalmazza már a bárányhimlő elleni komponenst is, így gyakorlatilag kevesebb szúrással alakítható ki a védelem.

Oltsunk, vagy ne oltsunk? A kérdés eldöntéséhez mindkét “tábornak” ajánljuk ezt a rövidke videót:

Az oltással örökre száműzhetnénk

Magyarországon az elmúlt 15 évben a jól működő kötelező védőoltási rendszernek köszönhetően nem volt megbetegedés, csupán egy-két behurcolt eset fordult elő. Sajnos a közelmúltban hazánkban is több – eddig 41 – alkalommal igazolták a betegséget a román határ melletti egészségügyi intézményekből kiindulva.

A közelmúltban Európa-szerte előfordultak kisebb-nagyobb járványok, amelyek oka az oltásellenesség, vagyis ami ebből következik: az átoltottság csökkenése. Romániában 2014 előtt a lakosság 97 százaléka volt kanyaró ellen beoltva, a tiltakozás miatt viszont mára ez az arány 80 százalék alá esett. Ennek természetes következménye a kialakult jelenlegi járványügyi helyzet – emeli ki a főorvos.

Az emberiség jelen pillanatban képes lehetne a kanyaró vírus által okozott megbetegedések felszámolására, hiszen a kórokozó csak embereket képes megbetegíteni, stabil a szerkezete, nincs tünetmentes hordozói állapot, illetve a hatékony és biztonságos oltóanyag már évtizedek óta rendelkezésre áll. Konkrét stratégiai elképzelés is létezik a betegség felszámolására.

Ugyanúgy múlt időbe tehetnénk, mint a korábban halálos fekete himlőt, amely az átfogó oltási kampánynak köszönhetően mára már csak két laboratóriumban lelhető fel a világon.

Fokozottan figyeljenek

Most viszont a kanyaró még valós probléma, a betegség kialakulása szempontjából fokozottan érintettek:

  • egészségügyi dolgozók,
  • csökkent immunitású személyek,
  • 15 hónap alattiak (oltatlanok),
  • várandós nők, valamint
  • akik nem kaptak két védőoltást, és természetes úton sem vészelték át a betegséget.

Tizenöt hónapnál fiatalabb gyermekkel lehetőség szerint ne utazzunk Romániába, ha mégis akkor csak a védőoltás beadása után tegyük – javasolja Béres Zsuzsanna. Szükség esetén ez 9 hónapos kórtól beadható, de akkor később egy plusz oltás kell majd három hónap múlva – a védettség két hét alatt kialakul. Az oltást követően láz, rossz közérzet jelentkezhet, illetve fájdalom, duzzanat, bőrpír a szúrás helyén. Ezek a tünetek egyébként egyéni érzékenységtől függően bármely oltást követően kialakulhatnak.

Az ÁNTSZ külön aloldalt indított a kanyaróval kapcsolatos tájékoztatásra, a kérdések megválaszolására, az aktuális helyzet bemutatására. Érdemes felkeresni és vissza-vissza térni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

"Beautiful and relaxing view of beach in Ocho Rios, JamaicaSee more Jamaica images in this Lightbox:"
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.