Belföld

Blöffre épül szinte minden állami projekt

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 03. 03. 07:05

Nem a világbajnokságra készülő uszodánál volt az első és az egyetlen blöff a budapesti állami építkezések lebonyolításában. A beruházások egész rendszerét áthatja az átverés, és súlyos milliárdok jelentik a tétet.
Korábban a témában:

Az egy blöff volt.

A kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, Fürjes Balázs egy őszinte pillanatában nyilvánosan vallotta be, hogy a budapesti vizes világbajnokságra készülő Dagályról (Duna Aréna) olyan látványtervet tettek közzé, amelyről az első pillanattól fogva tudták, kivitelezhetetlen, statikai képtelenség megépíteni. A budapestiek így hiába várták a bemutatott érdekes tervek kibontakozását, a Duna-parton egy hajlított lemezekkel körülvett dögunalmas kocka nőtt ki a földből.

A magyar államigazgatásban szokatlan őszinteség ellenére Fürjes megnyilatkozása nem mutatta be az állami blöffök és átverések valódi méreteit.

A kormánybiztos nem ejtett szót arról, hogy az állami nagy beruházások mellett az elmúlt években valóságos iparággá alakult a csalóka látványtervek gyártása. A milliárdos fővárosi projekteknél a hatalmas betonmonstrumok miatt rendszeresen bevetik mint eszközt, hogy mutatósabb, izgalmasabb képekkel tegyék a közvélemény számára elfogadhatóvá a beruházásokat.

Különösen az éles tiltakozást kiváltó Liget-projektnél volt szükség arra, hogy vizuális trükkökkel szépítsék meg a tervezett valóságot. A nyilvánosságra hozott látványterveknél az volt a cél, hogy az óriási méretek és a nagy épületmagasságok ellenére is hangsúlyozzák a park, az zöld felületek és a betonépítmények harmóniáját.

Átverték a közvéleményt az olimpiai pályázathoz készült képekkel is. Nem valószínű, hogy a politikusok várakozásainak megfelelően öregbítette volna Budapest jó hírét, ha tényleg a főváros legnagyobb szennyvíztisztító telepének tőszomszédságában épül meg a Csepel-sziget végében az olimpiai park egyik része. A nemzetközi pályázatban is szerepeltetett madártávlati látványterveken azonban déli napsugarak jótékonyan elterelték a figyelmet az iszaprothasztó tornyokról és az ülepítő medencékről.

A blöffölés a rendszer működésének egyik központi eleme lett.

A nagy állami építkezések között ma már csak elvétve akad olyan, amelyre a politikusok által kedvelt átadási ünnepségig valóban csak annyit költenek, mint amennyit az első hivatalos döntéskor beterveztek.

A színfalak mögötti játszmákat ismerő forrásunk szerint ez többnyire azért van így, mert a pénzügyekben is hasonló trükközés megy, mint a látványterveknél. Forrásunk szerint Fürjes kormánybiztos megtalálta a megfelelő szót, amellyel meg lehet ragadni az óriás ingatlanberuházások egyik lényegi elemét.

Az ötletgazdák a valós árnál nagyságrendekkel kisebb összeget lőnek be, és a hírekben ezek a becsült számok jelennek meg, amikor először beszélnek egy újabb nagyberuházás megvalósításáról. Forrásunk szerint egyszerű meggondolások diktálják ezeket a becsléseket:

ha kisebb az ár, az érdekeltek reményei szerint a kormányban is sokkal könnyebben kap majd zöld utat a projekt, és a kormány is könnyebben tudja kommunikálni az újabb kiadásokat.

A szerényen beárazott elképzelések azonban a legfelső szintű igen után szinte rögtön drágulni kezdenek.

A legfrissebb példa erre a mostani Nagycirkusz helyszínére álmodott biodóm körül kialakult helyzet. A Fővárosi Állat- és Növénykerthez kapcsolt Pannon Park létrehozásának bejelentésekor 10-15 milliárd forintot mondtak be várható árként. 2015 januárjában, amikor már a mérnökök is átnézték a terveket, hirtelen 21 milliárd forintra nőtt a hatalmas üvegház költsége.

A kiírt közbeszerzésre két pályázó jelentkezett. A Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő és az osztrák Strabag azonban információink szerint legkevesebb 30-35 milliárd forintért vállalná csak a munkát. A kormánynak ezért várhatóan a zsebébe kell nyúlnia, ha továbbra is azt szeretné, hogy a hatalmas fedett csarnok, amelybe buja növényzetet, gazdag állatvilágot és akváriumot képzeltek el, elkezdjen épülni.

A kormány nem is tehet mást, minthogy újabb és újabb milliárdokkal fedi el a korábbi blöfföket.

Ma már nehéz elképzelni, hogyan számolhattak például a Puskás Ferenc stadion kezdeti terveinél. A Nemzeti Sportközpontok irányítása alatt 2013-ban még azt állították, hogy 70 milliárd forintból egy szuperstadiont építenek úgy, hogy abban a futball- mellett atlétikai pálya, sportmúzeum, 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, mélygarázs és számos más funkció is lesz. A projektet két éve – még a Népstadion bontása előtt – Fürjes Balázsnak adták át, aki azonnal kidobta az extra funkciókat, de még szimpla focistadionra csupaszítva is 100 milliárdra becsülte a költségeket. Az építés még azóta sem kezdődött el, de a kormány a múlt héten emelte 190 milliárdra az építkezés keretét.

Fürjes egyébként többször több projekttel kapcsolatban is kijelentette, hogy “egy fillérrel sem fognak emelkedni a költségek”, és hogy “költségkereten belül” fejezik be az építkezést. Ezt mondta a már emlegetett Dagály, új nevén Duna Aréna esetében is, amikor már 49 milliárd forintnál járt a költségvetésből a Garancsi-féle Market Építő munkájára szánt keret.

Az úszóvébé rendezési jogának megszerzése előtt Gyárfás Tamás – még úszószövetségi elnökként – a teljes világbajnokság szervezési költségeire prognosztizált 25 milliárd forintot, az úszópalota árát pedig szerény 8 milliárdra tette.Közben simán elszálltak az olyan kisebb, kevésbé szem előtt lévő Fürjes-projektek is, mint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campus-beruházása. A marketes beruházás 12,6 milliárdját decemberben toldották meg 6,8-cal úgy, hogy tovább 11-et is kilátásba helyeztek.

Csendben, de dinamikusan nő a ma 200 milliárdosra taksált Liget-projekt épületeinek ára is. Baán Lászlóék is inkább tetszetős látványtervek kibocsátásában voltak erősek, mint a pontos tervezésben. Korábban 2018-as választásokra harangozták be a Magyar Zeneházát, ám az építkezés még el sem indult, a Nemzeti Galéria Japánból importált tervei átrajzolás alatt vannak.

Ami biztos, hogy időközben az új Közlekedési Múzeum ára megduplázódott. Sőt. Baán Lászlóék eredetileg 7 milliárdos költséget emlegettek, ma viszont már 15,6 milliárd forintot szánnak a mélygarázsba süllyesztett múzeumi kiállítótermekből és a hatalmas, 61 méter magas nosztalgiacsarnokból álló létesítményre. A hvg.hu-nak adott magyarázat is komoly kétségeket ébreszt az előkészületi munkák alaposságával kapcsolatban. E szerint azért drágult az építkezés, mert az egy „organikus folyamat, mely során számos, előre nem látható igény és kihívás merül fel”.

A beruházások hátterét ismerő forrásunk szerint a projekteket lebonyolító rendszer összes szereplője tisztában van azzal, hogy a kezdeti szakaszban kiadott becslések a közelében sincsenek a majdani valós kiadásoknal, azaz lényegében blöffnek tekinthetők. Ennek ellenére senki nem tesz semmit a költségvetési pénzek elfolyatása ellen.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.