Belföld
Budapest, 2016. május 10.
Drónfelvétel a budapesti Puskás Ferenc Stadion bontási munkálatairól 2016. május 10-én. A tervek szerint több hónapig tart az 1953-ban átadott stadion bontása. Az új aréna építése decemberben kezdődhet el és 2019-ben fejeződik be.
MTI Fotó: Ruzsa István

Olimpia nem lesz, de a Puskás-stadionra azért rákölt még 60 milliárdot a kormány

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 02. 23. 14:45

Korábban a témában:

Bruttó 190 milliárd forint lesz az új Puskás Ferenc Stadion építési költsége, ezt Lázár János jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Vagyis az olimpiai pályázatért felelős Fürjes Balázs kormánybiztos vezette Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja a drasztikus költségnövekedésre hivatkozva 60-70 milliárdos plusz támogatást kért a kormánytól.

A 24.hu információja szerint kormány ezt a kérést a budapesti olimpiarendezésről szóló népszavazási aláírásgyűjtés idején elutasította, csütörtökön azonban a Miniszterelnökséget vezető miniszter már tényként prezentálta.

A 2020-as Európa-bajnokság több meccsének otthont adó Puskás-stadion költsége eddig is meglehetősen bizonytalan volt.

2013 elején még arról volt szó, hogy egy év múlva elkezdődik a lebontott Népstadion helyén az építkezés, és 2017 végére át is adják az új létesítményt. Akkoriban 70-90 milliárd forintos összköltségről beszéltek Fürjesék. A Magyar Nemzet szerint azonban előrevetítette az ár növekedését, hogy abban az évben 4,8 milliárd ment volna a Puskás körüli teendőkre, amit a kormány hamar megtoldott 587 millió forinttal. Ez azonban szinte aprópénz a teljes költséghez képest.

Egy évvel később a Sport Televízió tudta meg, hogy az átadás 2018-ra csúszott, és az ár is emelkedett, 90-100 milliárdnál tart.

A Népszabadság tavaly azt írta, hogy a stadion költsége 128 milliárd forint lehet. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának sajtóosztálya erre azt közölte, hogy a beruházás pontos értéke a nyílt kivitelezői pályázat lefolytatását követően határozható meg,

„az viszont már most biztonsággal kijelenthető, hogy az eredeti elképzelésekhez képest számottevően olcsóbb lesz”.

Ez azonban nem jött be: a stadion ára csaknem a másfélszeresére hízott egy év alatt.

Megkerestük a Fürjes vezette központot, hogy milyen okok vezettek az eredeti terveket szinte megháromszorozó állami költségekhez. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

FRISSÍTÉS:

Bár korábban, mint idéztük, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja nyilatkozott a Puskás-stadion ügyében, kérdéseinkre érdemi válasz helyett azt írták, hogy az építésért nem ők, hanem a Nemzeti Sportközpontok a felelős, ezért ettől a szervezettől kell információt kérni.

A felelősségi körökben nyilván ők is nehezen tudnak eligazodni. Az NSK honlapján ugyanis ez az alábbi felirat olvasható az új stadion makettfotója alatt:

A projekt programja és felügyelete dr. Fürjes Balázs egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos alá tartozik.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.