A karácsonyi szünet után szokás szerint februárban nyúl ismét szavazógomb után a törvényhozás – és ez már az. Értsd: az Országgyűlés négynapos üléssel ma kora délután kezdte meg tavaszi ülésszakát.
Gyász
Méghozzá azzal, hogy négy, a közelmúltban elhunyt volt képviselőről is megemlékezik: a rendszerváltó MDF-es Katona Kálmánról, a MIÉP-es Erkel Tiborról, és két kisgazdáról, Kocsenda Antalról és Torgyán Józsefről.
A szokásos napirend előttiekről, interpellációkról, azonnalikról folyamatosan beszámolunk; aztán úgy öt órától majd olyanokkal múlatják az időt a képviselők, mint hogy vitáznak nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról, tárgyalnak az illegális bevándorlók őrizetbe vételéről szóló törvénycsomagról, s a jegybank 2015-ös beszámolója is szóba kerül.
Orbán a komóton
De a lényeg.
Egyrészt megvonta 2016 mérlegét. Másrészt elkezdte a 2017-es költségvetés végrehajtását. Harmadrészt jelezte: megkezdte idei politikai és gazdasági tervének végrehajtását. Negyedszer: felmérte a kockázatokat.
Egy
Ahogy szokta, méltatta a “számokat”, egyebek mellett ígérte, meglesz a 2,4 százalékos hiánycél; uniós átlagot meghaladó növekedést, sok működő tőkét, a jelenlegi 5,4 százalékról tovább csökkenő munkanélküliséget vár.
Merthogy “a magyar modell működőképes”.
Kettő
Idén “elérhető közelségbe kerül a teljes foglalkoztatottság”, legalábbis Orbán szerint. Béremelés lett a tanároknál, a katonáknál, az információs hivatal munkatársainál, mondjuk ez tavaly történt, de van folytatás, mások mellett az óvodai dolgozóknál meg az egészségügyben, sőt a nyugdíj és a gyermekek utáni adókedvezmény is nőtt.
Három
Az otthonteremtés idén is terítéken, tavaly 211 milliárd jutott rá, dagadt is az építési engedélyek száma.
Megtudtuk, 2020-ra harmincezer elektromos járművet akar Orbán, ennek érdekében megállapodott Tarlóssal töltőoszlopok és egyéb hozzávalók telepítésére.
A menekültek kapcsán eredmény, hogy van gyodánk a déli határon, s hozzá “emberi erőforrás” is adatott. Az általános tanulság pedig így hangzik:
Nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz.
És még egy szép kép ebből a gondolatkörből: “Fekete bárányokból a higgadt előre látás emberei lettünk.”
Négy
A veszélyforrások legelsőbbike az, hogy Brüsszel támadja a magyar rezsicsökkentést.
A második veszélyforrás: az illegális bevándorlók ügye. Itt az a remélt új szint, hogy kérelmük elbírálásáig őrizetbe kell venni őket, a schengeni határokon belül tilos a migránskóborolás.
A negyedik veszélyforrás az, hogy Brüsszel idén hagyományosan nemzeti hatásköröket akar majd magához vonni.
Az ötödik szintén Brüsszelhez kötődik, mégpedig az hogy az EU megvonná a nemzeti kormányok jogát a munkahely-teremtési támogatásokhoz.
Mit dob a gép?
A föntiek kibeszéléséhez Orbán nemzeti összefogást, ahhoz pedig nemzeti konzultációt akar, hogy a gép a végén azt dobja ki, hogy megőriztük nemzeti szuverenitásunkat.
A legutóbbi esély 1990 volt, azt is elpuskáztuk, illetve elpuskázta a ballib politika meg a 2008-as válság.
De 2010-ben „új irányítást és új irányítót kapott” Magyarország. Azóta viszont nőtt a… (lásd fönt).
Az évadnyitó zárógondolata:
Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között. Ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra!
Mészáros vagy pénztáros?
Elsőként a jobbikos Vona Gábor reagálhatott.
Az olimpiáról szólt Orbánhoz, mégpedig azt, hogy:
Ezt ön nagyon elrontotta. Hiába próbál nyuszi módra Tarlós István szoknyája mögé bújni, a felelősség az öné.
Vona szerint Orbán “a korábban olimpiai lázban égő” Magyarországot oda taszította, hogy “emberek verekednek az aluljárókban”.
A Fideszre tekintve “döbrögiket és kis gömböcöket” lát Vona, aki szerint “vissza kell adni az országot az embereknek”.
Kicsit mészároslőrincezett is Vona, majd kérte a kormányfőt, közvélemény-kutatói…
…kérdezzék meg az embereket, hogy Mészáros Lőrinc Mészáros Lőrinc, vagy pénztáros Lőrinc! Kilóg a lóláb, vagy inkább a gázcső.
A frakcióvezető szerint “ma kaland itthon maradni”; az egészségügy és az oktatás erősítését, valamint a korrupció letörését követelte.
Miniszterelnök úr, kezdje vágni a centit!
Erre szólította fel a kormányfőt Vona, s ígérte: ha a Jobbik hatalomra kerül, lesz elszámoltatás, s Orbánnak felelnie kell a korrupcióért, a pharaonokért.
Százezer. Nettó
A szoci képviselőcsoport vezetője, Tóth Bertalan szintén az alacsony bérekről és a szegénységről szólt. Nettó százezres minimálbért, versenyképes vállalkozásokat, további rezsicsökkentést követelt.
A zöld Szél Bernadett antiolimpiázott, majd azt mondta, szerinte Orbán nem az emberek, hanem a kormány problémáiról beszélt. És az orbáni szónoklat hangulatára utalva kádározott egyet:
Gyerekkoromban hallhattunk ilyen felszólalásokat!
Szél az Orbán által sorolt veszélyeket kormányfői szorongásnak tudja be, s más öt pontot kínált, egyebek mellett a jelenleginél jobb oktatást, korrektebb egészségügyet.
Nem éhezik a fél ország
A kereszténydemokrata Harrach Péter demagógnak minősítette az ellenzéki reakciókat, leginkább azt, hogy az egyik rétor szerint “a fél ország éhezik”.
A Fidesz-frakció vezetője, Kósa Lajos az ellenzék fölött sajnálkozott, mondván:
Lassan több az ellenzéki szervezet, mint az ellenzéknek jutó parlamenti helyek száma.
Kósa szóba hozta a korrupciót is, igaz, az ellenzék kapcsán: a szocik a négyes metró, a jobbikosok KGBéla révén részesültek feddésben.
Szokásos fordulatával élve arra hívta fel a figyelmet, hogy aki a kormányt támadja, “az embereket támadja”, őket sértegeti.
Csökkenő, de meglévő tisztelet = buzizás
Hosszan érvelt a bérmegállapodások, a béremelések és a rezsicsökkentés mellett.
A szocialistákat “csökkenő, de még meglévő tisztelettel” okosította: nem mond igazat, aki szerint a nyugdíjasok idén az inflációnál szerényebb emelésre számíthatnak. Kérte a balosokat, ne feledjék, annak idején ők vették el az idősektől a tizenharmadik havi nyugdíjat.
A nap mélypontja egy könnyű kis buzizás lett, melyet Vonának címzett Orbán:
Nem szoktam, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.
(Aki nem emlékezne az előzményre, tájékozódjon: itt.)
És még nem volt vége. Orbán szerint Vona dühös. A miniszterelnök úgy véli:
Így szoktak járni azok, akik eladják a pártjuk lelkét.
Orbán szerint Vona “antiszemita pártból filoszemita pártot, bevándorlásellenes pártból bevándorláspártit” csinált.
Buzi-e vagy? Lopol!
Végül kérte Vonát, “az érpataki modellt ne akarják kiterjeszteni a teljes országra”, ugyanis:
amit Érpatakon művelnek, azt a lakásmaffia is megirigyelheti.
Orbán úgy vélte, “ma azért jut pénz fejlesztésekre, mert nem hagyjuk, hogy önök ellopják, és addig lesz Magyarországon pénz, amik önök ellenzékben vannak, és nem férnek a kasszához”.
Vona személyes megtámadtatás miatt azonnal szót kért, Kövér házelnök megszavaztatta a képviselőket a kérésről, akik ezt elutasították.
A komplett élményt itt lehet elérni, a zanza pedig ekképpen szól:
Én nem buzizok vissza, mert az tényleg kocsmaszint. Hanem arra kérem, Orbán Viktort, ne bújjon Kövér szoknyája, illetve nadrágja mögé.
Dupla dörzsi
Nem tagadjuk, elszomorodtunk a buzizástól. Letargiánkból Rétvári Bence szónoklata zökkentett ki az alábbi, interpellációra reagáló mondattal, melyet fogalmunk sincs, mely témáról dobbanva alkotott:
A szentírás olyan, mint a gyógynövény: minél többet dörzsölik, annál jobban illatozik.
Dörzsöljétek, skacok.
