A Pilis kapujában, Pilisszántó állandóan lakott külterületétől pár száz méterre tervez az ELMŰ egy 10 ezer négyzetméteren elhelyezkedő transzformátorállomást építeni. 2015 nyarán merült fel először a település “fejlesztése”. A településrendezési tervekből derült ki, hogy az Önkormányzat a 601 ingatlannal, ebből körülbelül 150 állandóan lakott háztartással rendelkező telep mellé egy 10 ezer nm-es transzformátorállomást, iparterületet tervez.
A lakosok egy része azt mondja, Pilisszántónak nincs szüksége a transzformátorállomásra, a környező városok (Pilisvörösvár, Piliscsaba) már meglévő iparterületeinek viszont van. Az ELMŰ az ellátásbiztonságra hivatkozik, azonban a helyiek úgy tudják, az ellátás biztonsága Pilisszántón jelenleg is kiváló. Sokak szerint az önkormányzat és az ELMŰ a fejük felett hozta meg a döntést, egy darabig semmit sem tudtak az egészről,
Mire a lakosok észbe kaptak, már jóváhagyták a Helyi Építési Szabályzatot és Településrendezési Tervet, és mivel a tárgyalások az ELMŰ-vel zárt képviselő-testületi üléseken zajlottak, az önkormányzat nem hívta fel a figyelmüket a beruházás közeledtére.
Lementünk Pilisszántóra, ahol helyiek körbevezettek minket, és
Pilisszántó önkormányzata azért egyezhet bele az állomás megépítésébe, mert így hozzájárulást kaphatnak egy évtizedek óta hiányzó tornateremhez és egyéb fejlesztésekhez, amikről viszont a lakosok nem tudnak.
Miközben a helyiek azt mondják,
Szent hely
Csakrák ott alakulnak ki, ahol a Földet behálózó energiavonalak, az úgynevezett Szent György-vonalak keresztezik egymást. Állítólag a Pilisben található ezeknek az energiavonalaknak a legfőbb metszéspontja, így itt van a legfőbb csakra is. Dobogókőn kívül még számos szentnek tartott hely található a Pilisben, például a pilisszántói templom.
Pilisszántó, a Pilis-hegység legmagasabb pontja, a 756 méter magas Pilis-csúcs és a 485 méter magas Hosszú-hegy határolta völgyben. Néhány évvel ezelőtt a hegy oldalában lévő régi kőbánya területét rendbe tették, és Pilisszántóból zarándokhely lett. A faluból egy köves gyalogúton, a Csillagösvényen keresztül lehet feljutni a kőkápolnáig. Az épület Makovecz Imre és tanítványa, Őrfi József tervei alapján készült.
Kerestük a polgármester-asszonyt, aki először beleegyezett abba, hogy rövid interjút készítsünk vele, később viszont már azt mondta, inkább a január 20-i lakossági fórum után nyilatkozna.
A területért a Duna-Ipoly Nemzeti Park a felelős, őket is kérdeztük arról, mit szólnak a tervekhez, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
Azért a Pilis kapujában, mert a Börzsönyben is van
Kérdeztük az ELMŰ-t is, ők azt írták, a tervezése jelenleg folyamatban van. Hozzátették,
új vállalkozások és munkahelyek teremtése is csak akkor lesz lehetséges ebben a térségben (is), ha az ehhez szükséges energia rendelkezésre áll. Az építkezés – mint minden hasonló nagyberuházás – természetesen munkalehetőséget is teremt a helybelieknek és mint mindig lehetnek ellenzők is.
Arra a kérdésünkre, hogy igaz-e az, hogy egy zárt ülésen már jóváhagyták a Helyi Építési Szabályzatot és Településrendezési Tervet októberben, azt írták:
Erre a kérdésre az önkormányzat tud válaszolni, hiszen az ő kompetenciájuk. Ez a fajta engedélyezési eljárás csupán egy feltétel a sok közül.
De miért pont a Pilis kapujában tervezik ennek megépítését?
Pontosan azért, amiért a Börzsönyben, Cserháton, Bakonyban stb. is épültek az ilyen állomások, itt van az energiaigény és a villamos energia egy bizonyos távolságon túlra ilyen mennyiségben nem szállítható másként, csak megfelelően nagyfeszültségű hálózaton
– jött a válasz.
A transzformátorállomás környezetre gyakorolt hatására azt írták, az országban sok száz ehhez hasonló állomás esetén ilyen hatásokról hitelt érdemlő beszámoló nem érkezett. Az Elmű-Émász területén ilyen jellegű panasz pedig egyáltalán nem fordult elő, tették hozzá.
Számunkra korántsem tűnik úgy, hogy a lakosság nagy része ellene lenne a beruházásnak. Sőt. Vannak támogatók, üzleti és munkalehetőséget látók és vannak ellenzők.
