Belföld

Parlament előtt a vagyonnyilatkozatok reformja

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 01. 09. 14:02

Azt szeretnék, ha a nyilatkozat a valós vagyoni helyzetet mutatná.

Az LMP két társelnöke olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a politikusok jelenlegi, önbevalláson alapuló vagyonnyilatkozata helyett gyakorlatilag kötelezővé tenné a vagyonosodás vizsgálatát. A Szél Bernadett és Hadházy Ákos által jegyzett előterjesztés érintene minden parlamenti képviselőt, kormánytagot, közjogi méltóságot, önkormányzati vezetőt, állami és önkormányzati cégvezetőt.

A cél, hogy a közbizalom helyreállításáért a közhatalmat gyakorlók vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok megújuljanak, a vagyonnyilatkozatok legyenek valósak és ellenőrizhetőek.

Az LMP társelnökei szerint korrupcióellenes programjuk kulcsszereplője az érdemi hatáskörökkel rendelkező,

a politikai osztállyal való rendszeres ütközésre, a háttéralkuk felrúgására egyértelmű eljárási szabályokkal kényszerített Állami Számvevőszék, amely kifejezetten keresi a korrupciós kockázatokat, és folyamatosan szállítja a feltárt ügyek miatti büntetőfeljelentéseket és jelentéseket. Ehhez természetesen a pártfinanszírozási szabályoktól a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokig számos törvényt át kellene alakítani, ám ez lépésenként is megtörténhet.

Szerintük ebbe az elképzelésbe illeszkedik törvényjavaslatuk fő változása, hogy az ÁSZ hivatalból vizsgálná, helytálló-e törvényben meghatározott személyi kör (államfő, országgyűlési képviselők, politikai vezetők, az Országgyűlés által kinevezett tisztségviselők, állami és önkormányzati cégek, a nagyvárosi polgármesterek, köztulajdonban álló nagyvállalatok vezetői) vagyonnyilatkozata. Emellett nyilvánossá, összevethetővé és kereshetővé tennék a vagyonnyilatkozatokat, kizárnák utólagos módosításukat.

A törvényjavaslat a misztikusan növekvő ingatlanok problémája mellett a nagyvonalú családi ajándékokra hivatkozó védekezés régi hagyományának is gátat szab: a vagyonnyilatkozat kötelező vizsgálata kiterjedne az ingyenes juttatásoknak a forrás jogszerűségére vonatkozó vizsgálatára is.

Az országgyűlési képviselők és az általuk választott tisztségviselők (MNB-elnök, legfőbb ügyész, alkotmánybírák) vagyonnyilatkozatait közzétételük után 60 napon belül kellene a számvevőknek főleg a közhiteles állami nyilvántartások adatai alapján ellenőrizniük. Hivatalból indulna vizsgálat abban a nem várt esetben,

ha a képviselővel kapcsolatban olyan adat — például a bevallott jövedelem által nem fedezett életvitel vagy egyedi kiadások – merülnének fel, amelyek a bevallott adatok valóságtartalmát megkérdőjelezik.

A számvevők ehhez minden hatósági, állami nyilvántartáshoz hozzáférést kapnának. Mivel a vizsgált adatok jelentős része még politikai közszereplőknél sem tartozik a nyilvánosságra, így a vizsgálatról a Mentelmi bizottságnak készülne jelentés, de a megállapított hiányosságokról az ÁSZ megállapításait közzétenné.

Az LMP – Szijjártó Péter külügyminiszter példája alapján – javasolja, hogy a bevallott jövedelmi forrásokkal nem magyarázható vagyonnövekedést ne lehessen családtagok juttatásaival magyarázni, ilyenkor vizsgálják meg, hogy valóban ingyenes volt-e a juttatás, adományozás.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C), Secretary of Defense James Mattis (L) and US Navy Captain Richard McCormack (R) attend an operations briefing at the pre-commissioned USS Gerald R. Ford aircraft carrier in Newport News, Virginia, March 2, 2017. / AFP PHOTO / SAUL LOEB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.