Belföld

Soha nem teljesített még ilyen rosszul a magyar oktatás

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 12. 06. 11:23

Úgy zuhan a színvonal, mintha kötelező lenne neki. Kijöttek a legújabb PISA teszt eredményei. A felmérést háromévente végzik el, matematikai ismeretekből, szövegértésből és természettudományos tárgyakból. A mostani eredmények a 2015-ös felmérés számai.

A magyar diákok a természettudományokban 477 pontot értek el.

  • Ez 2012-hez képest 17 pontos romlás.

Szövegértésből 470-et.

  • Ez 18 pontos mínusz,

Matematikából pedig szintén 477-et.

  • 2012-hez képest változatlan.

Soha nem voltak még ilyen rosszak az eredmények, megállás nélkül romlik a színvonal.

Az OECD átlag 493, 493 és 490 pont. Nagyon alatta vagyunk.

Szövegértésből az OECD országok közül Kanada lett az első, Finnország a második és Írország a harmadik, természettudományokban Japán, Észtország és Finnország a sorrend, matematikából pedig Japán, Korea és Svájc.

A hátrányos helyzetű diákok is nagy bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több szempontból is a leggyorsabban leszakadó országok közé került.

Ugyanis az OECD kiszámolta, hogy a szociális és kulturális helyzetnek mennyi köze van az elért természettudományos pontszámokhoz. Ezek után egy egységnyi jólét 38 extra pontot jelent, Magyarországon 45-50-et, vagyis a jó körülmények nagyban javítják az elért eredményeket.

A Magyar Idők érezhette a bajt, hétfőn szemléztük tőlük, hogy a negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok 12 százaléka kiváló szinten teljesít matematikából és természettudományos tárgyakból, ugyanakkor viszonylag magas azok aránya is, akik az alacsony szintet sem érték el egy nemzetközi felmérés szerint. Az a TIMSS felmérés volt. A mostani a PISA.

Mi ez?

A programot a kilencvenes évek végén hívta életre a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), melynek Magyarország 1996 óta tagja. A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával. Először 2000-ben, ezt követően 2003-ban, majd 2006-ban volt mérés. Az egyes mérések alkalmával egy-egy műveltségi terület nagyobb hangsúlyt kap, mint a többi. 2000-ben a szövegértés, 2003-ban a matematika, 2006-ban a természettudomány volt a kiemelt terület. 2009-ben ismét a szövegértés, 2012-ben pedig újra a matematika került a figyelem középpontjába. A PISA célpopulációját a tizenöt éves diákok alkotják, akik a legtöbb részt vevő országban az iskolaköteles kor vége felé járnak, egy-három évük van hátra a közoktatásban. A mérés állandó részét képezik még a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő információkat gyűjtő kérdőívek. Segítségükkel tanulmányozhatóvá válnak a tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők, így az eredmények több kontextusban is értelmezhetőek lesznek.

(BBC, OECD)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.