Belföld
Hungry boy with beautiful eyes waiting for dinner. Holding empty plate in his hands

Rezsi vagy vacsora: több ezer családnak kell választania

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 12. 02. 19:30

Zsíros kenyéren, tésztán és krumplin kívül ritkán jut más ételhez otthon kétszázezer gyerek Magyarországon. Ötvenezer pedig szó szerint éhezik, mert be kell érnie az óvodai és iskolai étkezésekkel. Bár a KSH legfrissebb felmérése szerint a gyermekszegénység javulóban van, a Gyermekétkeztetési Alapítvány ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalja.
Korábban a témában:

Az elborzasztó számok a Gyermekétkeztetési Alapítvány az adó 1 százalékos adományozására buzdító levelében olvashatóak.

Ebben többek között az áll, hogy:

  • a magyar gyerekek közül 200 ezer kríziséhező, 50 ezer pedig nem tudja, mit fog enni aznap
  • az öt év alatti gyermekhalálozások fele éhezés miatt történik

A sokkoló számok láttán megkerestük az alapítvány vezetőségét, hogy megtudjuk, milyen forrásokból származnak a számaik.

Nincs egyetértés a mértékeket illetően

A KSH legfrissebb adatai ugyanis derűlátók. A 2015-ös háztartások életszínvonala kiadványukban A tavalyi évhez képest javult a háztartások jövedelmi helyzete. A tavalyi évben az egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelem 1 millió 150 ezer forint volt, ami 4,6 százalékos növekedést jelent – írják kiadványukban. Emellett hivatkoznak még a fogyasztói árakra, amelyek kimutatásaik szerint 0,1 százalékkal csökkentek, vagyis összességében mintegy 4,7 százalékos reáljövedelem-emelkedést regisztráltak a szakértők.

A legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén következett be, áll a kimutatásban, a 18 év alattiak körében a szegénységi arány 25-ről 19,9 százalékra csökkent, ami 5,1 százalékpontos javulás 2014-hez képest.

A Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke, Kromek Henriett ezzel szemben elmondta,

ők nem tapasztalnak semmiféle javulást, sőt.

Saját statisztikájuk mellett támaszkodtak még a 2014 őszén megjelent UNICEF Innocenti Kutatóintézetének „A válság gyermekei” című 12. éves jelentésére, emellett a MTA és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyerekéhezésről készített közös tanulmányára is.

Előbbi 41 OECD és európai uniós tagállamot rangsorol aszerint, hogy a gyermekszegénység 2008 óta nőtt vagy csökkent. A gyermekszegénység változását vizsgálva Magyarország a 41 fejlett ország rangsorának alsó harmadában, a 29. helyen helyezkedett el. Az MTA kutatása pedig tökéletesen összecseng az alapítvány saját munkája során tapasztalt arányokkal – mondta el a vezető.

Leginkább olyan programokon keresztül segítjük a szegény sorban élő gyerekeket, melyekhez pályázatokon keresztül jutnak hozzá nemcsak a családok, hanem az önkormányzatok is. Emiatt rengeteg adatot bekérünk a lakosságra vonatkozóan, és miután több ezer település pályázik hozzánk minden évben, ezért mi pontosan tudjuk, hogy egyes településeken milyen arányban élnek a létminimum alatt. Azt sem hasraütésszerűen döntjük el, hogy ki a rászoruló. Elég komoly kritériumrendszerünk van arról, hogy ki kaphat támogatást tőlünk: nézzük az egy főre jutó jövedelmet, azt, hogy ki milyen segélyezésben vagy plusz támogatásban részesül, hány gyerek van a családban, tehát azt, hogy összességében mennyi pénzből élnek.

A szegénység ördögi kör

A Gyermekétkeztetési Alapítvány nagyjából ötezer gyereket támogat évente, főként élelmiszerrel, ritkábban pénzadománnyal. Az általuk támogatott családokat a helyi önkormányzatok választják ki, nekik pedig nagyon gyakran segítenek gyermekorvosok, papok és tanítók, akik testközelből szemlélik a családok mindennapjait.

A Mindenki Ebédel program lényege például, hogy a hétvégék és a hosszabb iskolaszünetek idején az alapítvány támogatást biztosít a szegény sorban élő gyerekek étkezéséhez, hiszen ezek a legveszélyesebb napok. Egy településről harminc gyereket tudnak bevonni a programba, így ebben az esetben azt szokták javasolni az önkormányzatoknak, hogy a településen élő harminc legrosszabb helyzetben élő gyereket válasszák ki.

A programra az alapítvány elnöke szerint nagy szükség van, ugyanis – ahogy levelükben is írták – számításaik szerint Magyarországon jelenleg

40-50 ezer olyan gyerek él, aki az ingyenes óvodai és iskolai étkezésen kívül egyáltalán nem jut ételhez otthon.

A leírásban említett kétszázezer kríziséhező kiskorú pedig az iskolán kívül nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű élelemet. Kromek Henriett elmondása szerint jellemzően tésztát, krumplit, zsíroskenyeret vagy rizst esznek ezek a gyerekek, egyebet csak az intézményekben kapnak. Az egyoldalú, ásványi anyagban és vitaminban szegény táplálkozás következménye viszont az, hogy előbb-utóbb betegek lesznek.

Ferge Zsuzsa  szociológus hozzáteszi még, hogy az alultápláltságnak súlyos következményei lehetnek.

Nyilvánvalóan elindít egy ördögi kört, melynek végeredményeként a gyerekek sokszor kórházba kerülnek, ahonnan gyakran azért nem tudják hazaengedni őket, mert otthon nem tudnak enni adni nekik. Mindehhez hozzájárul még a lakókörnyezet állapota, ami a nagyon szegény családok esetében fűtetlen vagy alig fűzött otthont jelent, penészes falakat és közös mosdót a folyosón.

Az ilyen körülmények között felnövő gyerekek élete akár 10 évvel is megrövidülhet – teszi hozzá a szakember. Ide kapcsolódik  a Gyermekétkeztetési Alapítvány másik megdöbbentő adata, miszerint: az öt évnél fiatalabb gyermekek halálozásának fele az éhezés miatt történik.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kicsik szó szerint éhen halnak, mert ez így nem lenne igaz. Összefüggéseiben kell érteni. Ha nem eszik eleget, vagy nagyon egyoldalúan táplálkozik, akkor legyengül az immunrendszere és megbetegszik. A tüdőgyulladástól kezdve rengeteg daganatos megbetegedés vezethető vissza ilyen okokra.

dramatic portrait of a little homeless boy, dirty hand, poverty, city, street

Az egykeresős családok vannak a legnagyobb veszélyben

Kromek Henriett és az alapítvány tapasztalata szerint az elmúlt években egyre több olyan család van, amelyek régebben a középosztály tagjai voltak, de történt valami, ami miatt lecsúsztak. Jelenleg pedig azok a családok vannak a leginkább kitéve az elszegényedés kockázatának, ahol az egyik szülő elveszíti a munkáját.

Egy fizetésből képtelenség ma fenntartani egy családot. Ilyenkor sokaknak döntenie kell, hogy a rezsit fizetik ki, vagy élelmiszert vásárolnak. Sok szülő pedig inkább úgy dönt, hogy nem vacsorázik, inkább a gyereknek jusson.

Ferge Zsuzsa hozzáteszi, a kormányzat részéről pozitív lépés, hogy kiterjesztették az ingyenes étkezést az intézményekben, és a közmunkaprogrammal is 30-40 ezer forinttal több pénz kerül a családok zsebébe, ám ezek a fő problémákat nem oldják meg.

Magyarországon az egyenlőtlenség, illetve a gyerekszegénység közvetlen oka az, hogy nagyon magas a munkanélküliség, a keresetek pedig alacsonyak. A keleti és a déli régió egyes megyéiben pedig a munkalehetőség is rettentő kevés, a közlekedés pedig borzalmas.

A témával kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Mindenki Lakjon Jól Alapítvány kuratóriumának elnökét Hegedűs Zsuzsát, illetve kértünk adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól is. Válaszokat egyelőre egyik helyről sem kaptunk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.