Hungry boy with beautiful eyes waiting for dinner. Holding empty plate in his hands
Belföld

Rezsi vagy vacsora: több ezer családnak kell választania

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 12. 02. 19:30

Zsíros kenyéren, tésztán és krumplin kívül ritkán jut más ételhez otthon kétszázezer gyerek Magyarországon. Ötvenezer pedig szó szerint éhezik, mert be kell érnie az óvodai és iskolai étkezésekkel. Bár a KSH legfrissebb felmérése szerint a gyermekszegénység javulóban van, a Gyermekétkeztetési Alapítvány ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalja.
Korábban a témában:

Az elborzasztó számok a Gyermekétkeztetési Alapítvány az adó 1 százalékos adományozására buzdító levelében olvashatóak.

Ebben többek között az áll, hogy:

  • a magyar gyerekek közül 200 ezer kríziséhező, 50 ezer pedig nem tudja, mit fog enni aznap
  • az öt év alatti gyermekhalálozások fele éhezés miatt történik

A sokkoló számok láttán megkerestük az alapítvány vezetőségét, hogy megtudjuk, milyen forrásokból származnak a számaik.

Nincs egyetértés a mértékeket illetően

A KSH legfrissebb adatai ugyanis derűlátók. A 2015-ös háztartások életszínvonala kiadványukban A tavalyi évhez képest javult a háztartások jövedelmi helyzete. A tavalyi évben az egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelem 1 millió 150 ezer forint volt, ami 4,6 százalékos növekedést jelent – írják kiadványukban. Emellett hivatkoznak még a fogyasztói árakra, amelyek kimutatásaik szerint 0,1 százalékkal csökkentek, vagyis összességében mintegy 4,7 százalékos reáljövedelem-emelkedést regisztráltak a szakértők.

A legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén következett be, áll a kimutatásban, a 18 év alattiak körében a szegénységi arány 25-ről 19,9 százalékra csökkent, ami 5,1 százalékpontos javulás 2014-hez képest.

A Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke, Kromek Henriett ezzel szemben elmondta,

ők nem tapasztalnak semmiféle javulást, sőt.

Saját statisztikájuk mellett támaszkodtak még a 2014 őszén megjelent UNICEF Innocenti Kutatóintézetének „A válság gyermekei” című 12. éves jelentésére, emellett a MTA és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyerekéhezésről készített közös tanulmányára is.

Előbbi 41 OECD és európai uniós tagállamot rangsorol aszerint, hogy a gyermekszegénység 2008 óta nőtt vagy csökkent. A gyermekszegénység változását vizsgálva Magyarország a 41 fejlett ország rangsorának alsó harmadában, a 29. helyen helyezkedett el. Az MTA kutatása pedig tökéletesen összecseng az alapítvány saját munkája során tapasztalt arányokkal – mondta el a vezető.

Leginkább olyan programokon keresztül segítjük a szegény sorban élő gyerekeket, melyekhez pályázatokon keresztül jutnak hozzá nemcsak a családok, hanem az önkormányzatok is. Emiatt rengeteg adatot bekérünk a lakosságra vonatkozóan, és miután több ezer település pályázik hozzánk minden évben, ezért mi pontosan tudjuk, hogy egyes településeken milyen arányban élnek a létminimum alatt. Azt sem hasraütésszerűen döntjük el, hogy ki a rászoruló. Elég komoly kritériumrendszerünk van arról, hogy ki kaphat támogatást tőlünk: nézzük az egy főre jutó jövedelmet, azt, hogy ki milyen segélyezésben vagy plusz támogatásban részesül, hány gyerek van a családban, tehát azt, hogy összességében mennyi pénzből élnek.

A szegénység ördögi kör

A Gyermekétkeztetési Alapítvány nagyjából ötezer gyereket támogat évente, főként élelmiszerrel, ritkábban pénzadománnyal. Az általuk támogatott családokat a helyi önkormányzatok választják ki, nekik pedig nagyon gyakran segítenek gyermekorvosok, papok és tanítók, akik testközelből szemlélik a családok mindennapjait.

A Mindenki Ebédel program lényege például, hogy a hétvégék és a hosszabb iskolaszünetek idején az alapítvány támogatást biztosít a szegény sorban élő gyerekek étkezéséhez, hiszen ezek a legveszélyesebb napok. Egy településről harminc gyereket tudnak bevonni a programba, így ebben az esetben azt szokták javasolni az önkormányzatoknak, hogy a településen élő harminc legrosszabb helyzetben élő gyereket válasszák ki.

A programra az alapítvány elnöke szerint nagy szükség van, ugyanis – ahogy levelükben is írták – számításaik szerint Magyarországon jelenleg

40-50 ezer olyan gyerek él, aki az ingyenes óvodai és iskolai étkezésen kívül egyáltalán nem jut ételhez otthon.

A leírásban említett kétszázezer kríziséhező kiskorú pedig az iskolán kívül nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű élelemet. Kromek Henriett elmondása szerint jellemzően tésztát, krumplit, zsíroskenyeret vagy rizst esznek ezek a gyerekek, egyebet csak az intézményekben kapnak. Az egyoldalú, ásványi anyagban és vitaminban szegény táplálkozás következménye viszont az, hogy előbb-utóbb betegek lesznek.

Ferge Zsuzsa  szociológus hozzáteszi még, hogy az alultápláltságnak súlyos következményei lehetnek.

Nyilvánvalóan elindít egy ördögi kört, melynek végeredményeként a gyerekek sokszor kórházba kerülnek, ahonnan gyakran azért nem tudják hazaengedni őket, mert otthon nem tudnak enni adni nekik. Mindehhez hozzájárul még a lakókörnyezet állapota, ami a nagyon szegény családok esetében fűtetlen vagy alig fűzött otthont jelent, penészes falakat és közös mosdót a folyosón.

Az ilyen körülmények között felnövő gyerekek élete akár 10 évvel is megrövidülhet – teszi hozzá a szakember. Ide kapcsolódik  a Gyermekétkeztetési Alapítvány másik megdöbbentő adata, miszerint: az öt évnél fiatalabb gyermekek halálozásának fele az éhezés miatt történik.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kicsik szó szerint éhen halnak, mert ez így nem lenne igaz. Összefüggéseiben kell érteni. Ha nem eszik eleget, vagy nagyon egyoldalúan táplálkozik, akkor legyengül az immunrendszere és megbetegszik. A tüdőgyulladástól kezdve rengeteg daganatos megbetegedés vezethető vissza ilyen okokra.

dramatic portrait of a little homeless boy, dirty hand, poverty, city, street

Az egykeresős családok vannak a legnagyobb veszélyben

Kromek Henriett és az alapítvány tapasztalata szerint az elmúlt években egyre több olyan család van, amelyek régebben a középosztály tagjai voltak, de történt valami, ami miatt lecsúsztak. Jelenleg pedig azok a családok vannak a leginkább kitéve az elszegényedés kockázatának, ahol az egyik szülő elveszíti a munkáját.

Egy fizetésből képtelenség ma fenntartani egy családot. Ilyenkor sokaknak döntenie kell, hogy a rezsit fizetik ki, vagy élelmiszert vásárolnak. Sok szülő pedig inkább úgy dönt, hogy nem vacsorázik, inkább a gyereknek jusson.

Ferge Zsuzsa hozzáteszi, a kormányzat részéről pozitív lépés, hogy kiterjesztették az ingyenes étkezést az intézményekben, és a közmunkaprogrammal is 30-40 ezer forinttal több pénz kerül a családok zsebébe, ám ezek a fő problémákat nem oldják meg.

Magyarországon az egyenlőtlenség, illetve a gyerekszegénység közvetlen oka az, hogy nagyon magas a munkanélküliség, a keresetek pedig alacsonyak. A keleti és a déli régió egyes megyéiben pedig a munkalehetőség is rettentő kevés, a közlekedés pedig borzalmas.

A témával kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Mindenki Lakjon Jól Alapítvány kuratóriumának elnökét Hegedűs Zsuzsát, illetve kértünk adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól is. Válaszokat egyelőre egyik helyről sem kaptunk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.