A Fidesz-frakció délután kettőkor tartott rendkívüli frakcióülést, ahol két dologról döntöttek, ezekről Kósa Lajos frakcióvezető és Orbán Viktor beszéltek sajtótájékoztatón. Ezek a témák:
- A Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezményről
- És a népszavazás közjogi következményeiről.
Az elsőben azt kérték a kormánytól, hát, igazából kicsit érthetetlen módon szuverenitásról értekezett Kósa Lajos, de az egész értelme annyi, hogy csak azok a részei lépnek életbe a szabadkereskedelmi megállapodásnak, amelyek EU-s hatáskörbe tartoznak, azok nem, amelyek szuverén magyar hatáskörbe. (Nem sok ilyen lesz.)
A népszavazás közjogi következményeiként azt szeretnék, ha módosítanák az alaptörvényt, ahogy azt már korábban is mondták. A menetrend az, hogy október 10. délután fél ötig benyújtják a tervezetet, majd a 17-ei önálló ülésnapon (aznap amúgy is lenne, de saját napot kap) lefolytatják az általános vitát.
és ha megszavazzák, november közepén életbe is léphetne. A szövegről még nem döntött a frakció, mert nem látták, csak Orbán mondta el nekik szóban, mi lesz benne.
Orbán Viktor azt mondta, hogy azzal a helyzettel kellett valamit kezdenie a Fidesz-frakciónak, hogy
Október másodikán az érvényesen szavazók 98 százaléka voksolt nemmel.
(:D:D:D:D:D:D:D)
Orbán tehát elkerülte, hogy ki kelljen mondania, hogy érvénytelen lett a népszavazás. Azt mindenesetre elmondta, hogy ez nagyon sok ember, ezért
amely Magyarországért jött létre. Már csak az a kérdés szerinte, hogy mit kezdjenek ezzel. Orbán szerint ez a hárommillió ember egyetért vele abban, hogy a problémát ott kell megoldani, ahonnan származik. (Bár nem erről szólt a népszavazás.) A miniszterelnök szerint érvényt kell szerezni ennek az Országgyűlésben, aminek több módja van, de az ügy súlya – mivel Magyarország önrendelkezéséről van szó – azt jelenti, hogy az Alaptörvényben kell rögzíteni.
Négy helyen módosítják az alaptörvényt.
Holnap a kormány már megszövegezett szinten foglalkozik ezekkel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a szabad mozgás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar kormány telepíthet be egyéni mérlegeléssel,
vagyis tilos a csoportos betelepítés,
mondta Orbán. Ez a 14 cikkely második bekezdését egészíti ki.
Ezután valami furcsa történt, mert nem csak a kormányközeli médiumok kérdezhettek. Az M1 után rögtön az Alfahír kérdezett, arról, hogy miért nem a Jobbik már beterjesztett alkotmánymódisítását fogadják el. Mert nem jutott eszükbe, hogy mást tárgyaljanak, mint amit megszavaztak.
A Pesti Srácok nevű (wink wink) újság (wink wink) azt kérdezte, mi lesz, ha nem lesz elég szavazat az alkotmánymódosításhoz. Orbán szerint ez komoly kérdés, ezért ilyen nem lesz. Kósa azt mondta, hogy már korábban minden ellenzéki párt, az LMP kivételével, azt mondta, hogy támogatnának egy ilyen irányú törvénytervezetet. Szerinte, ha komolyan lehet az ellenzéki pártokat venni, akkor meg is fogják szavazni.
Utána a Blogstar kérdezett, bármi is legyen az.
Orbán szerint hiába mondja az Európai Unió, hogy a népszavazásnak nincs közjogi következménye, mert tényleg nincs neki, de pont azért kell neki adni. Szerinte erősebb a népszavazással az alkotmánymódosítás, mint nélküle. Arra egyébként nem számít, hogy az EU olyan törvényt hozna, ami felülírja az alkotmánymódosítást. Ennél többet gondol róluk.
Orbán azt mondta, hogy az alkotmánymódosítás csak a mostantól meghozott uniós döntésekre vonatkozik majd, ezzel kimondta, hogy ha a bíróság jóváhagyja az 1294 menedékkérő Magyarországra történő betelepítéséről szóló tanácsi határozatot, akkor
De azért Orbán reméli, hogy a bíróság nem így dönt majd.
Kósa Lajos azt mondta, azért sem foglalkoznak a Jobbik már beterjesztett alaptörvény-módosításával, mert az megszüntette volna Magyarország uniós tagságát, ezt pedig ők nem szeretnék. Csak olyan javaslatot szeretnének elfogadni, ami nem vezeti ki Magyarországot az Unióból.
