Belföld

Levelet írtak a miniszternek a semmibe vett szegedi tanárok

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2016. 09. 20. 12:41

Komoly nehézségeket okozott, hogy hónapokkal csúszott az egyik szegedi gimnázium igazgatójának kinevezése, de végül a tantestület véleményét is lesöpörték az asztalról.

Levélben fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez a szegedi Deák Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsa a tantestület nevében, annak kapcsán, hogy az intézmény vezetésével azt a Faragó Klárát bízták meg, akinek pályázatát a 76 fős tantestületből mindössze hárman támogatták.

Speciális szempontok

A szegedi Deák Ferenc Gimnázium ügye a parlamentben is előkerült. Szabó Sándor szegedi szocialista képviselő kérdezte Balog Zoltánt, hogy normálisnak tartja-e, hogy valaki pályázata csupán 3 szavazatot kap a 76 fős tantestülettől, mégis ő lesz az intézmény vezetője, „csak azért, mert a Kisteleki Tankerület igazgatója volt”. A miniszter nevében Rétvári Bence válaszolt a kérdésre, melyben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „a véleménynyilvánításra jogosultak véleménye nem köti a döntéshozót”, és meg nem nevezett speciális szempontokra hivatkozott, amelyek alapján Faragó Klárát találták a legalkalmasabbnak. Erről a Délmagyarország számolt be.

A levélben azt írják, mélységes csalódottságuknak szeretnének hangot adni az iskola intézményvezetői posztjára kiírt pályázat körüli huzavona, a pedagógusi munkát jelentősen megnehezítő, indokolatlanul késleltetett eredményhirdetés, valamint a szakmai véleményüket teljesen figyelmen kívül hagyó végső döntés miatt.

Tájékozatlannak és felkészületlennek látták

Emlékeztetnek: a döntést a miniszternek a kiírás szerint 2016. június 17-én kellett volna meghoznia, de erre a július eleji tanévzáró értekezletig sem került sor. Így nem volt az intézménynek tantárgyfelosztása, elmaradt a következő tanév előkészítése is. Végül a fenntartó mindhárom pályázatot érvénytelennek nyilvánította, noha épp csak a végül kinevezett Faragó Klára pályázata volt formailag, és minden értékelő szerint tartalmilag is hiányos – írja a Közalkalmazotti Tanács.

Aggályosnak tartják, hogy a megbízást olyan külsős pályázó nyerte el, akinek a benyújtott pályázata, és a meghallgatása során feltett szakmai kérdésekre adott válaszai is tájékozatlanságot, felkészületlenséget tükröztek – áll a levélben.

Elvész a diákokkal szembeni bizalom

Kitértek arra is, hogy amíg nem derült ki, hogy ki vezeti az intézményt, addig a megbízási szerződések érvényessége is megkérdőjeleződött. Mivel nyáron a határozott idejű szerződéssel rendelkezők eleve nem kaptak fizetést, egyikük nem tudta tovább vállalni a bizonytalanságot, és nemcsak a pályát, de az országot is elhagyta. Egy GYES-ről visszatérő tanár pedig csak egy hónappal később tudja igénybe venni a családi adókedvezményt, mert augusztus 8-án még nem volt az iskolának felelős vezetője, aki aláírta volna az igénylőlapot.

A tanárok felteszik a kérdést, hogyan tudnának mindezek után érdemi beszélgetést, vitát folytatni a tanulókkal bármilyen, a mindennapjaikat érintő problémáról, ha azt látják, hogy a „felnőtt életben” semmibe lehet venni szavazatokat, figyelmen kívül hagyni véleményeket, és nem kell indokolni a döntéseket? Szerintük súlyos veszteség érte a hosszú évek munkájával felépített bizalmi tőkét, amely a diáksággal közös hitüket biztosította a demokratikusan meghozott döntésekben, a jogállamiság értelmében.

Megalázó és demoralizáló

A fenntartói döntést súlyosan demoralizálónak és megalázónak tartják, továbbá a mostani gyakorlat alapján áldemokratikusnak és fölöslegesnek tekintik a pályázati folyamat azon elemét, mely során a tantestület lelkiismeretesen véleményezi és szavazatával minősíti a pályázatokat, noha ennek eredménye semmilyen szempontból nem befolyásolja a döntéshozatalt.

A levélírók tisztában vannak azzal, hogy esetük nem egyedi az országban, ezért javasolják, hogy az intézményvezetői kinevezés esetén a nevelőtestületeknek legyen egyetértési joga.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind