Belföld

Orbánnak hálálkodnak, a menekültre nemet mondanak a vajdaságiak

24.hu
24.hu

2016. 09. 19. 12:12

Idegenellenesség és hála Orbán Viktornak az állampolgárság megadásáért. Ezek viszik szavazni a vajdasági magyarokat az október 2-án esedékes, az európai uniós menekült-betelepítési kvóta elfogadásáról vagy elutasításáról szóló, Magyarországra érvényes népszavazáson. Aki részt vesz, az nagy valószínűséggel nemmel fog szavazni, sok fiatal viszont nem érzi magát feljogosítva arra, hogy egy ilyen kérdésben a magyar adófizetők szakállára döntsön.

A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Neuberger Eszter írta, Hajdú D. András fotózta.

Szeptember 17-ig regisztrálhattak a választói névjegyzékbe a határon túli magyar állampolgárok, ha részt akarnak venni az október 2-án esedékes népszavazáson, amelyet a menekültek Magyarországra való kötelező betelepítése ellen kezdeményezett a kormány.

A sajtóhírek szerint azonban az elmúlt hónapban hetente mindössze ezren kérték felvételüket a névjegyzékbe, ami az összes, 700 ezer fő körüli választókorú, határon túli állampolgárhoz képest így csak alig több mint 274 ezer főt számlált a szeptemberi határidő lejártáig. A kvótanépszavazás tehát a számok alapján nem igazán mozgatja meg a határon túli magyarságot – a névjegyzékben szereplők többsége ugyanis még korábban, például a 2014-es országgyűlési választások miatt kérte felvételét.

A 47 ezres vajdasági kisvárosban, Zomborban alig 3 ezer magyar él – főként idősek, hiszen a fiatalok körébenn folyamatos az elvándorlás, amire a magyar állampolgárság könnyű megszerezhetősége csak rásegített. I Fotó: Hajdú D. András

A kvótanépszavazásnak a határon túl igazi relevanciája a Vajdaságban van, ahol a szerb-magyar határ menti falvakban, városokban élő lakosság – köztük magyarok is – a saját bőrén tapasztalta Magyarország és az Európai Unió menekültpolitikájának hatásait: a tavaly nyár végi extrém menekülthullámot, a kerítés megépülését, és találkozik nap mint nap a tranzitzónákba való bejutásra várakozó menekültekkel. 180 ezer választókorú szerbiai magyarból viszont jelenleg csak körülbelül 29 ezren szerepelnek a választói jegyzékben.

Az Orbán-hívő idősek fognak elmenni

Zombor 47 ezer lakosú kis város Nyugat-Bácskában, közel a szerb-horvát-magyar hármashatárhoz. Elvileg a település minden tizedik lakosa magyar, az utcán sétálva azonban húsz járókelőt is meg kellett szólítanunk, mire valaki “Tessék!’-kel válaszolt a kérdésre, beszél-e magyarul.

Mint az illető hölgytől megtudtuk: hiába van papíron Zomborban a lakcímük, sok magyar már elhagyta a várost. Mióta könnyű szerrel megszerezhető a magyar állampolgárság – elég, ha valaki beszél magyarul és van olyan felmenője, aki magyar állampolgár volt -, sok magyar él a lehetőséggel, hogy EU-s útlevéllel Nyugat-Európában könnyebben munkát vállalhat. Zomborban és a környező falvakban így leginkább idős magyarok maradtak, az elvándorlás pedig gyakorlatilag megállíthatatlan.

Ha nem Magyarországon fizetek adót, akkor milyen jogom van beleszólni a magyar adófizetőket érintő kérdésekbe?

– ebből a megfontolásból nem vesz részt a még Zomborban maradt fiatalok nagy része az októberi népszavazáson egy helyi családanya szerint, aki nem szerette volna arccal és teljes névvel vállalni véleményét.

A zombori magyaroknak van tapasztalata a menekültek befogadásában – igaz, az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar menekültjeit látták szívesen 60 évvel ezelőtt, nem egy háború sújtotta közel-keleti ország polgárait. I Fotó: Hajdú D. András

Mónika és férje meglehetősen kritikusak a magyar kormány menekültpolitikájával, a fenti indok miatt azonban ők sem élnek majd a levélszavazás lehetőségével – még úgy sem, hogy bosszantja őket a “nem” szavazatra, azaz a menekültek befogadását elutasító szavazatra buzdító több százmilliós kormányzati kampány.

A zombori magyar közösségben is aktív fiatal nő szerint aki véleményt nyilvánít a vajdasági magyarok közül az októberi referendumon, az nemmel fog szavazni, de szavazatát nem az idegengyűlölet, hanem Orbán Viktor személyének és politikájának végtelen tisztelete motiválja majd – főleg az itteni idősek szerinte ugyanis mérhetetlenül hálásak a Fidesz-kormánynak, mert megadta nekik az állampolgárságot.

Jobban hatnak a politikai üzenetek

Zombor a Magyarországon át Nyugat-Európába vezető balkáni útvonal mellett és nem rajta fekszik, csakúgy, mint a tőle néhány tíz kilométerre fekvő kis határmenti falu: Kupuszina, ahol – mint az ottjártunkkor hamar nyilvánvalóvá vált – a helyiek többsége még a menekültválság kezdete óta sem találkozott egyetlen menekülttel sem. A menekültpolitikával kapcsolatos véleményüket így a csak a politikusok üzeneteire alapozzák.

Személyes élménye közel-keleti menekültekkel a vajdasági magyaroknak sincs sok, ha nem a közvetlenül a balkáni útvonalon fekvő településeken, például Horgoson élnek. I Fotó: Hajdú D. András

Noha a kormányzati plakátkampány nem ér el a határainkon túlra, a megkérdezett vajdasági magyarok közül szinte mindenki rendszeresen nézi a magyarországi tévécsatornák adásait. A legnépszerűbbnek a TV2 és a Duna TV műsora látszik, ezeken pedig bőven megjelennek a klasszikussá vált kék alapon fehér feliratos bevándorlásellenes kormányzati üzenetek. Itt találkozott velük először a megkérdezett vajdasági magyarok nagy része. “Mondjuk az olimpiai közvetítést félbeszakító kormányhirdetések eléggé idegesítettek” – mondta egyikük.

Noha a vajdasági magyar kisebbséget képviselő politikai pártok az általunk megkérdezett magyarok szerint nem foglaltak állást kifejezetten a kvótanépszavazás kérdésében, több szervezet vezetője már tett legalább egy olyan nyilatkozatot, ami arra utal: támogatja Orbán Viktor bevándorlásellenes politikáját. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke például Tusnádfürdőn a brüsszeli betelepítéspolitika elutasítására szólította fel a Kárpát-medencei magyarságot, míg Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte a magyar kormány menekültpolitikáját.

“Itt is épp elég kárt okoztak a kilencvenes években”

Mi sem mentünk innen egy lépést se, mikor itt háború volt, pedig nagyon féltem, hogy a fiaimat elviszik katonának. Hát akkor kérdem én, ők miért nem tudnak a hazájukban maradni?

– magyarázta a kupuszinai magyar nemzetiségi általános iskolában takarítóként dolgozó Vera néni, aki ha tehetné, elmenne a menekültek betelepítése ellen szavazni, azonban még nem igényelte az állampolgárságot. A magyar állampolgárság a fiainak volt fontos  – mondta, mert ők azok, akik igazán a hasznát veszik, ha Magyarországon vagy máshol munkát tudnak vállalni. “Én innen már úgyse megyek sehova” – tette hozzá az asszony.

A szerb-horvát határ mentén fekvő Kupuszinába vezető úton a közigazgatási mellett rovásírásos településnév-tábla üdvözli a faluba érkezőt. A helyi nemzetiségi iskola igazgatója állíttatta, elmondása szerint semmi gondja nem volt miatta a szerb hatóságokkal. I Fotó: Hajdú D. András

“A kilencvenes években a Vajdaságba telepített boszniai, dél-szerbiai és koszovói menekültek is okoztak elég gondot az itteni magyarságnak, az itteniek tudják, mivel jár ez” – vélekedett egy másik kupuszinai lakos. Sándor, aki a közszférában dolgozik, zsigerből ellenzi a menekültek betelepítését – legyen szó akár Szerbiáról, akár Magyarországról.

Sándor szerint nem igaz, hogy a vajdasági magyarok, akik részt vesznek a népszavazáson, olyan dologba szólnának ezzel bele, amihez nekik semmi közük, “Sokan közülünk az anyaországban dolgoznak, tanulnak, esetleg Magyarországra költöznének a jövőben” – magyarázta.

Sándor éppen ezért biztosan nemmel szavaz majd október 2-án, és erre buzdítja ismerőseit is. A vajdasági magyarok körében magas részvételi arányra számít, amit szerinte egyedül az akadályozhat, hogy nagyon macerás a választói névjegyzékre való regisztráció – főleg a számítógépes technikához nem értő időseknek.

Az együttélés rossz tapasztalatai mondatják ki a nemet

Ha a menekültek útvonalától távolabb eső területeken a politikai üzenetek győzik meg a helyieket a menekültek elutasításáról, a röszkei szerb-magyar határátkelő túloldalán található  háromezer lelkes faluban, Horgoson élők a mindennapi életből vett kellemetlenségeket  emlegették, amikor arról kérdeztük őket, részt vesznek-e az októberi referendumon.

Horgoson állandóan tartózkodik vagy 100-200 menekült, akik a tranzitzónába való bejutásra várakoznak. Átlag 2 hónapot töltenek el így, a helyiek angoltudásának hiánya miatt azonban ritka a barátkozás. I Fotó: Hajdú D. András

Mivel naponta csak 15 menedékkérő juthat be a Magyarország és Szerbia határán felállított tranzitzónákba, Horgoson legalább 100-200 ember várakozik állandóan, és mivel a táborban semmit nem lehet csinálni, sokan a napjaik nagy részét a falu központjában töltik, és csak estére térnek vissza a táborba.

Mindenhová szemetelnek, a boltban vodkáznak, és aztán ki sem fizetik, amit fogyasztottak. Ha pedig rájuk szólsz, hogy miért sétálnak át a körforgalom közepén, azt mondják, hogy Afganisztánban nincsenek aszfaltozott utak, és mennek tovább

– sorolja megállás nélkül a határ menti Horgoson a magyar-szerb határ átlépésére várakozó menekültekkel kapcsolatos panaszait a nyugdíjas Otília, aki épp a helyi élelmiszerben dolgozó menyét látogatta meg unokájával, késő délután. Otília hozzátette: úgy sejti, a szavazásra jogosult horgosi magyarok többsége biztosan részt vesz majd a referendumon és nemet mond a menekültek betelepítésére, mert “mindenkinek elege van” az ennyire gyökeresen más kultúrájú emberekkel való együttélésből.

“Az a baj, hogy nem nagyon beszélnek az itteniek angolul, ezért nem tudnak rendesen kommunikálni a menekültekkel, ebből meg sok félreértés akad” – mondja egy fiatal srác, aki az önkormányzatnak dolgozik: egy kollégájával a település központjában ügyel arra, hogy ne történjen semmilyen rendbontás, és ha kell, segít a határ közelében lévő menekülttáborból a faluba bejövőknek. Ő maga nem igényelte, és nem is tervezi igényelni a magyar állampolgárságot, de mint mondta, ha tehetné sem venne részt a referendumon. “Én sosem voltam az a típus, akinek politikai kampányüzenetek mondják meg, hogy mit gondoljon” – teszi hozzá.

Kiemelt kép: Idomeni a görög-macedón határ Horgosa. Stoptábla a szerb-magyar határátkelőtől néhány száz méterre, Hajdú D. András / Abcúg

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Iraqi security forces arrest suspected militants of the al Qaeda-linked Islamic State in Iraq and the Levant (ISIL) during a raid and weapons search operation in Hawija April 24, 2014. The operation led to the arrest of wanted figures and the seizing of various weapons and ammunition, according to an Iraqi security forces officer.   REUTERS/Yahya Ahmad (IRAQ - Tags: CIVIL UNREST POLITICS)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.