Belföld

Orbánnak hálálkodnak, a menekültre nemet mondanak a vajdaságiak

24.hu
24.hu

2016. 09. 19. 12:12

Idegenellenesség és hála Orbán Viktornak az állampolgárság megadásáért. Ezek viszik szavazni a vajdasági magyarokat az október 2-án esedékes, az európai uniós menekült-betelepítési kvóta elfogadásáról vagy elutasításáról szóló, Magyarországra érvényes népszavazáson. Aki részt vesz, az nagy valószínűséggel nemmel fog szavazni, sok fiatal viszont nem érzi magát feljogosítva arra, hogy egy ilyen kérdésben a magyar adófizetők szakállára döntsön.

A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Neuberger Eszter írta, Hajdú D. András fotózta.

Szeptember 17-ig regisztrálhattak a választói névjegyzékbe a határon túli magyar állampolgárok, ha részt akarnak venni az október 2-án esedékes népszavazáson, amelyet a menekültek Magyarországra való kötelező betelepítése ellen kezdeményezett a kormány.

A sajtóhírek szerint azonban az elmúlt hónapban hetente mindössze ezren kérték felvételüket a névjegyzékbe, ami az összes, 700 ezer fő körüli választókorú, határon túli állampolgárhoz képest így csak alig több mint 274 ezer főt számlált a szeptemberi határidő lejártáig. A kvótanépszavazás tehát a számok alapján nem igazán mozgatja meg a határon túli magyarságot – a névjegyzékben szereplők többsége ugyanis még korábban, például a 2014-es országgyűlési választások miatt kérte felvételét.

A 47 ezres vajdasági kisvárosban, Zomborban alig 3 ezer magyar él – főként idősek, hiszen a fiatalok körébenn folyamatos az elvándorlás, amire a magyar állampolgárság könnyű megszerezhetősége csak rásegített. I Fotó: Hajdú D. András

A kvótanépszavazásnak a határon túl igazi relevanciája a Vajdaságban van, ahol a szerb-magyar határ menti falvakban, városokban élő lakosság – köztük magyarok is – a saját bőrén tapasztalta Magyarország és az Európai Unió menekültpolitikájának hatásait: a tavaly nyár végi extrém menekülthullámot, a kerítés megépülését, és találkozik nap mint nap a tranzitzónákba való bejutásra várakozó menekültekkel. 180 ezer választókorú szerbiai magyarból viszont jelenleg csak körülbelül 29 ezren szerepelnek a választói jegyzékben.

Az Orbán-hívő idősek fognak elmenni

Zombor 47 ezer lakosú kis város Nyugat-Bácskában, közel a szerb-horvát-magyar hármashatárhoz. Elvileg a település minden tizedik lakosa magyar, az utcán sétálva azonban húsz járókelőt is meg kellett szólítanunk, mire valaki “Tessék!’-kel válaszolt a kérdésre, beszél-e magyarul.

Mint az illető hölgytől megtudtuk: hiába van papíron Zomborban a lakcímük, sok magyar már elhagyta a várost. Mióta könnyű szerrel megszerezhető a magyar állampolgárság – elég, ha valaki beszél magyarul és van olyan felmenője, aki magyar állampolgár volt -, sok magyar él a lehetőséggel, hogy EU-s útlevéllel Nyugat-Európában könnyebben munkát vállalhat. Zomborban és a környező falvakban így leginkább idős magyarok maradtak, az elvándorlás pedig gyakorlatilag megállíthatatlan.

Ha nem Magyarországon fizetek adót, akkor milyen jogom van beleszólni a magyar adófizetőket érintő kérdésekbe?

– ebből a megfontolásból nem vesz részt a még Zomborban maradt fiatalok nagy része az októberi népszavazáson egy helyi családanya szerint, aki nem szerette volna arccal és teljes névvel vállalni véleményét.

A zombori magyaroknak van tapasztalata a menekültek befogadásában – igaz, az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar menekültjeit látták szívesen 60 évvel ezelőtt, nem egy háború sújtotta közel-keleti ország polgárait. I Fotó: Hajdú D. András

Mónika és férje meglehetősen kritikusak a magyar kormány menekültpolitikájával, a fenti indok miatt azonban ők sem élnek majd a levélszavazás lehetőségével – még úgy sem, hogy bosszantja őket a “nem” szavazatra, azaz a menekültek befogadását elutasító szavazatra buzdító több százmilliós kormányzati kampány.

A zombori magyar közösségben is aktív fiatal nő szerint aki véleményt nyilvánít a vajdasági magyarok közül az októberi referendumon, az nemmel fog szavazni, de szavazatát nem az idegengyűlölet, hanem Orbán Viktor személyének és politikájának végtelen tisztelete motiválja majd – főleg az itteni idősek szerinte ugyanis mérhetetlenül hálásak a Fidesz-kormánynak, mert megadta nekik az állampolgárságot.

Jobban hatnak a politikai üzenetek

Zombor a Magyarországon át Nyugat-Európába vezető balkáni útvonal mellett és nem rajta fekszik, csakúgy, mint a tőle néhány tíz kilométerre fekvő kis határmenti falu: Kupuszina, ahol – mint az ottjártunkkor hamar nyilvánvalóvá vált – a helyiek többsége még a menekültválság kezdete óta sem találkozott egyetlen menekülttel sem. A menekültpolitikával kapcsolatos véleményüket így a csak a politikusok üzeneteire alapozzák.

Személyes élménye közel-keleti menekültekkel a vajdasági magyaroknak sincs sok, ha nem a közvetlenül a balkáni útvonalon fekvő településeken, például Horgoson élnek. I Fotó: Hajdú D. András

Noha a kormányzati plakátkampány nem ér el a határainkon túlra, a megkérdezett vajdasági magyarok közül szinte mindenki rendszeresen nézi a magyarországi tévécsatornák adásait. A legnépszerűbbnek a TV2 és a Duna TV műsora látszik, ezeken pedig bőven megjelennek a klasszikussá vált kék alapon fehér feliratos bevándorlásellenes kormányzati üzenetek. Itt találkozott velük először a megkérdezett vajdasági magyarok nagy része. “Mondjuk az olimpiai közvetítést félbeszakító kormányhirdetések eléggé idegesítettek” – mondta egyikük.

Noha a vajdasági magyar kisebbséget képviselő politikai pártok az általunk megkérdezett magyarok szerint nem foglaltak állást kifejezetten a kvótanépszavazás kérdésében, több szervezet vezetője már tett legalább egy olyan nyilatkozatot, ami arra utal: támogatja Orbán Viktor bevándorlásellenes politikáját. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke például Tusnádfürdőn a brüsszeli betelepítéspolitika elutasítására szólította fel a Kárpát-medencei magyarságot, míg Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte a magyar kormány menekültpolitikáját.

“Itt is épp elég kárt okoztak a kilencvenes években”

Mi sem mentünk innen egy lépést se, mikor itt háború volt, pedig nagyon féltem, hogy a fiaimat elviszik katonának. Hát akkor kérdem én, ők miért nem tudnak a hazájukban maradni?

– magyarázta a kupuszinai magyar nemzetiségi általános iskolában takarítóként dolgozó Vera néni, aki ha tehetné, elmenne a menekültek betelepítése ellen szavazni, azonban még nem igényelte az állampolgárságot. A magyar állampolgárság a fiainak volt fontos  – mondta, mert ők azok, akik igazán a hasznát veszik, ha Magyarországon vagy máshol munkát tudnak vállalni. “Én innen már úgyse megyek sehova” – tette hozzá az asszony.

A szerb-horvát határ mentén fekvő Kupuszinába vezető úton a közigazgatási mellett rovásírásos településnév-tábla üdvözli a faluba érkezőt. A helyi nemzetiségi iskola igazgatója állíttatta, elmondása szerint semmi gondja nem volt miatta a szerb hatóságokkal. I Fotó: Hajdú D. András

“A kilencvenes években a Vajdaságba telepített boszniai, dél-szerbiai és koszovói menekültek is okoztak elég gondot az itteni magyarságnak, az itteniek tudják, mivel jár ez” – vélekedett egy másik kupuszinai lakos. Sándor, aki a közszférában dolgozik, zsigerből ellenzi a menekültek betelepítését – legyen szó akár Szerbiáról, akár Magyarországról.

Sándor szerint nem igaz, hogy a vajdasági magyarok, akik részt vesznek a népszavazáson, olyan dologba szólnának ezzel bele, amihez nekik semmi közük, “Sokan közülünk az anyaországban dolgoznak, tanulnak, esetleg Magyarországra költöznének a jövőben” – magyarázta.

Sándor éppen ezért biztosan nemmel szavaz majd október 2-án, és erre buzdítja ismerőseit is. A vajdasági magyarok körében magas részvételi arányra számít, amit szerinte egyedül az akadályozhat, hogy nagyon macerás a választói névjegyzékre való regisztráció – főleg a számítógépes technikához nem értő időseknek.

Az együttélés rossz tapasztalatai mondatják ki a nemet

Ha a menekültek útvonalától távolabb eső területeken a politikai üzenetek győzik meg a helyieket a menekültek elutasításáról, a röszkei szerb-magyar határátkelő túloldalán található  háromezer lelkes faluban, Horgoson élők a mindennapi életből vett kellemetlenségeket  emlegették, amikor arról kérdeztük őket, részt vesznek-e az októberi referendumon.

Horgoson állandóan tartózkodik vagy 100-200 menekült, akik a tranzitzónába való bejutásra várakoznak. Átlag 2 hónapot töltenek el így, a helyiek angoltudásának hiánya miatt azonban ritka a barátkozás. I Fotó: Hajdú D. András

Mivel naponta csak 15 menedékkérő juthat be a Magyarország és Szerbia határán felállított tranzitzónákba, Horgoson legalább 100-200 ember várakozik állandóan, és mivel a táborban semmit nem lehet csinálni, sokan a napjaik nagy részét a falu központjában töltik, és csak estére térnek vissza a táborba.

Mindenhová szemetelnek, a boltban vodkáznak, és aztán ki sem fizetik, amit fogyasztottak. Ha pedig rájuk szólsz, hogy miért sétálnak át a körforgalom közepén, azt mondják, hogy Afganisztánban nincsenek aszfaltozott utak, és mennek tovább

– sorolja megállás nélkül a határ menti Horgoson a magyar-szerb határ átlépésére várakozó menekültekkel kapcsolatos panaszait a nyugdíjas Otília, aki épp a helyi élelmiszerben dolgozó menyét látogatta meg unokájával, késő délután. Otília hozzátette: úgy sejti, a szavazásra jogosult horgosi magyarok többsége biztosan részt vesz majd a referendumon és nemet mond a menekültek betelepítésére, mert “mindenkinek elege van” az ennyire gyökeresen más kultúrájú emberekkel való együttélésből.

“Az a baj, hogy nem nagyon beszélnek az itteniek angolul, ezért nem tudnak rendesen kommunikálni a menekültekkel, ebből meg sok félreértés akad” – mondja egy fiatal srác, aki az önkormányzatnak dolgozik: egy kollégájával a település központjában ügyel arra, hogy ne történjen semmilyen rendbontás, és ha kell, segít a határ közelében lévő menekülttáborból a faluba bejövőknek. Ő maga nem igényelte, és nem is tervezi igényelni a magyar állampolgárságot, de mint mondta, ha tehetné sem venne részt a referendumon. “Én sosem voltam az a típus, akinek politikai kampányüzenetek mondják meg, hogy mit gondoljon” – teszi hozzá.

Kiemelt kép: Idomeni a görög-macedón határ Horgosa. Stoptábla a szerb-magyar határátkelőtől néhány száz méterre, Hajdú D. András / Abcúg

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.