Belföld

Tíz éve történt az ország egyik legtragikusabb tűzesete

24.hu
24.hu

2016. 08. 08. 12:51

2006. augusztus 8. – Budapesten, a Műegyetem K épületének pincéjében az esti órákban lőgyakorlatot tartottak.  Tűz ütött ki a pincében a helyszínre 29 autóval összesen 130 tűzoltó vonult. A kétszáz négyzetméteres helyiség gumifal kapott lángra, az égett a különféle szigetelőanyagokkal együtt. Az alagsor kialakítása „labirintusszerű”, a füst pedig mindent beborított. A helyszínen három fiatal tűzoltó – Pintér Gábor, Reppman és Horváth Ákos – vesztette életét. Hét társuk kórházba került, ők füstmérgezést szenvedtek. Mindennek már tíz éve.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság már a tragédia éjszakáján két vizsgálóbizottságot hozott létre, amelynek tagjai az oltás közben használt technikai eszközök és a tűzoltás szakszerűségének vizsgálták, beleértve a parancsnoki tevékenységet, a halálesetek, sérülések okait és körülményeit, a tűzoltók felkészültségét is. Az eredményt pár héttel később nyilvánosságra hozták: szakmai hibákat, hiányosságokat állapítottak meg, bár konkrét felelősöket, személyeket nem tudtak megnevezni, mondván, a szakmai hibák külön-külön nem voltak ok-okozati összefüggésben. Szakmai hiányosságokat állapítottak meg a híradó-ügyeleti tevékenységben, a tűzoltás-vezetésben, valamint azt is, hogy két tűzoltó nem rendelkezett a beosztásához szükséges teljes körű szakmai képesítéssel. Bár utóbbi kapcsán Bende Péter vezérőrnagy hozzátette, hogy az érintett két áldozat szakmailag eddig kifogásolhatatlan munkát végzett. 


Fotó: Katasztrófavédelem

Kiderült az is, hogy a riasztás éjszakáján az irányítás számítógépe néhány percre “lefagyott”, de a riasztott egységek időben a helyszínre értek. A parancsnoki tevékenység felelősségével kapcsolatban úgy fogalmazott: “ha súlyos szakmai hibákat követtek volna el a parancsnokok, akkor nem fegyelmi, hanem büntető eljárásra lenne szükség”. Azt mondta továbbá, hogy:

 egy tragikus tévedés, a behurkolódott tűzoltó tömlő által okozott “tájékozódásvesztés” járult hozzá a műegyetemi lőtér oltásakor a három tűzoltó halálához.
Az igazságügyi orvosszakértő egyébként azt állapította meg, hogy a tűzoltók halálát füstmérgezés miatt fellépő keringési elégtelenség, illetve légzésbénulás okozta. Az áldozatokat hősi halottá nyilvánították.

A tragédia körülményeit a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendkívüli haláleseti osztálya vizsgálta, a közigazgatási eljárást 2007 januárjában fejezték be. Akkor azt közölték, hogy a vizsgálat olyan adatot, körülményt nem tárt fel, amely szabálysértés vagy büntetőeljárás kezdeményezését indokolná.

2011 decemberében az országos rendőrkapitány úgy döntött, felülvizsgáltatja az eljárást. Ezt azzal indokolta a rendőrség, hogy a korábban eljáró szerv nem tisztázta a vallomások és a szakértői vélemények közötti ellentmondásokat, nem vizsgálta a lőtér vezetőjével szemben megállapított mulasztások és a három tűzoltó halála közötti ok-okozati összefüggést, és nem tett feljelentést a felmerült bűncselekmény gyanúja miatt. A hivatalos tájékoztatás szerint arra keresték a választ, hogy ténylegesen miért kellett meghalnia a három tűzoltónak, továbbá, hogy tűzoltószakmai mulasztások közrejátszottak-e a tragédiában.

Egy nappal később már arról számoltak be, hogy az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, méghozzá több ember halálát okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. A nyomozás 2013-ban megszűnt, felelőst nem találtak.


Fotó: Katasztrófavédelem

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.