Budapest, 2016. május 5.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. május 5-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Belföld

Célegyenesben a „kormányzati ámokfutás”

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 06. 20. 09:09

Konzultációt akarnak a bürokrácia csökkentéséről az érdekvédők.

Az öt szakszervezeti konföderáció (ÉSZT, Liga, MASZSZ, Munkástanácsok, SZEF) megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy megszületett a döntés a bürokrácia csökkentéséről és megjelent a kormány határozata a központi hivatalok, minisztériumi háttérintézmények átalakításáról.

Visszautasítjuk, hogy ez a jelentős munkavállalói csoportot, sőt a társadalom egészét is mélyen érintő kormányzati döntés a megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg. A közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, „bizonytalan” államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, ahol komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, jórészt hiába, mert a döntéshozók nagyon sok, a munkavállalókat illetve a társadalmat hátrányosan érintő, figyelmeztető jelzést figyelmen kívül hagytak.

Jelentős elbocsátások jöhetnek

A magyar szakszervezeti konföderációk szerint elfogadhatatlan a 80 százalékos bértömeg tervezése. Az jelentős elbocsátásokkal járhat, miközben már a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak.

Az az elképzelés, hogy az innen eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában gyakorlatilag alaptalan és cinikus. Növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma.

Úgy vélik, az elképzelt változtatások, a generális struktúraváltás komoly napi munkaerőmozgást eredményez. A megyei kormányhivatalokból naponta buszokkal kell majd levinni a számfejtőket a járási kormányhivatalokba, ahol nincs, aki elvégezze a feladatot.

A jelenlegi mobilitási feltételek nem teszik lehetővé a munkavállalók jelentős tömegeinek települések közötti költözködését.

Mi lesz a nyugdíjbiztonsággal?

Szerintük a társadalom egészét hátrányosan érinti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megszüntetése.

Az OEP közel 2000 milliárd forintot kezelt évente. Reméljük, hogy nem erre az összegre vetett valaki szemet. A magyar egészségügy jelenleg is a szakadék szélén tántorog. Egy ilyen mértékben alulfinanszírozott ágazatból egyetlen forintot sem lehet kivonni. Az tisztán látszik, hogy az OEP megszüntetésével a betegek kerülnek veszélybe! Az eddig sem rövid döntési mechanizmusok, tovább bonyolódhatnak.

Úgy vélik, a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság tervezett megszüntetése veszélyt jelent a munkavállalók jövőbeni nyugdíjbiztonságára.

Ráadásul mindkét alap a munkavállalók járulékából áll össze és növekszik, ezért nincs helye és biztonsága az Államkincstárban.

Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy országos intézmények városi, megyei kormányhivatalokba olvadva szűnjenek meg. Arra kérik a kormányt, hogy elfogadott határozata ellenére gondolja újra korábbi elképeléseit, merjen változtatni, mert ezt indokolja a társadalom érdeke. Követelik, hogy csak érdemi országos vagy ágazati egyeztetések után történjen intézménybezárás vagy átalakulás.

A Miniszterelnökség másként emlékszik

Korábban az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) ironikus közleményben köszöntötte Lázár Jánost, amire a Miniszterelnökség úgy reagált: nem felel meg a valóságnak az az állítás, amely szerint a háttérintézmények átalakítása előtt nem volt szakmai vita.

A Miniszterelnökség levelében azt állította: az átalakításokkal összefüggő kérdéseket a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum kétszer és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács is tárgyalta, az ÉSZT képviselői azon még fel is szólaltak.

A bürokráciacsökkentés célja Magyarország versenyképességének javítása, a gyorsabb ügyintézés biztosítása, a párhuzamos feladatellátások megszüntetése.

A Miniszterelnökség akkor azt írta, hogy a kormány 2015 elején fogadta el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 dokumentumot, amit előzőleg az Európai Bizottság, és az Államreform Bizottság is jóváhagyott.

A kormány a háttérintézmények ügyében 2015 végén hozott határozatot, és további majdnem fél év telt el, míg hosszas, alapos, és végiggondolt szakmai, politikai egyeztetések eredményeképpen megszületett a döntés. A Miniszterelnökség szerint a kormány szerkezetátalakítási szabadsága, még a szakszervezet részéről sem korlátozható.

 

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Krasznaja Poljana, 2014. március 11.
Szétszerelt olimpiai ötkarika a 2014-es szocsi téli paralimpia idején a Krasznaja Poljana-i Roza Hutor Síközpontban 2014. március 11-én. (MTI/EPA/Julian Stratenschulte)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.