Budapest, 2016. április 7.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, független országgyűlési képviselő aktivistákkal vonul a budapesti Bajcsy-Zsilinszky úton, hogy felhívják a figyelmet a magyar egészségügy helyzetére az egészségügyi világnapon, 2016. április 7-én. A párt demonstrációján az egészségügy azonnali rendbetételét követelte Szabó Tímea, aki bejelentette, hogy ennek érdekében egy 15 pontos határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Belföld

Rosszul is elsülhet a baloldal nagy ötlete

Reiner Roland
Reiner Roland

politikai elemző. 2016. 06. 17. 16:16

A héten a Párbeszéd Magyarországért jóvoltából új lendületet kapott az előválasztás-vita: a párt olyan koncepciót dolgozott ki, ami bizonyos részterületeken mást javasol, mint az eddigi elképzelések (online részvétel, preferenciális szavazás, átlagosan 3000 forintos részvételi díj), illetve ajánlással élt az országos lista összeállítására is – utóbbit szintén személy-központúra szabta a párt.

Noha sokan úgy érzik, hogy a baloldali-liberális ellenzéki pártok túl sokat foglalkoznak önmagukkal és keveset a választókkal, hogy már megint az „összefogás” vita zajlik ahelyett, hogy szakpolitikai programokat dolgoznának ki, a 2018-as választási együttműködésnek valójában jót tenne, ha a technikai részletekről minél korábban meg tudnának egyezni. Ezzel ugyanis éppen azt lehetne elérni, hogy a

választást megelőző időszak már a választókról és a programokról szóljon, ne pedig az aktuálisan mért támogatottságok alapján át- és újraírt egyezségekről.

Egy időben – minél hamarabb – kialakított együttműködési menetrend – legyen az akár a teljes önálló indulás, koordinált jelöltállítás, vagy épp az előválasztás – alapján a következő időszakban minden párt követhetné azt a stratégiát, ami a közösen elfogadott játékszabályok szerint a legjobb helyzetbe hozza őket. Az ellenzéki pártok jelenlegi állapotát és struktúráját tekintve az előválasztás lehet egy jó módszer: egyrészt képes bevonni a választókat a jelöltállítási folyamatba, másrészt az újonnan felbukkant társadalmi mozgalmakat alacsony költséggel tudja integrálni a pártrendszerbe – nem kell feladniuk identitásukat, miközben nincs szükség egyből országos hálózat kiépítésére sem.

A jó előválasztási rendszernek ugyanakkor elengedhetetlen feltétele, hogy minden potenciális résztvevő igazságosnak ismerje el a szabályokat, azzal együtt, hogy semleges technikájú (elő)választási rendszer nem létezik. Akármilyen metódust alkalmazunk, mindig lesznek pártok vagy jelöltek, akiknek ez kedvezni fog – akár a pártméret okán, akár a szavazóbázis városias jellegén keresztül. Jól látszik ez az Egyesült Államokban, ahol a tagállamonként változó előválasztási rendszer helyenként szavazás, máskor pártgyűlésként zajlik, bizonyos államokban csak a regisztrált demokrata vagy republikánus szavazók vehetnek részt, míg más helyeken nyílt az előválasztás.

A magyarországi előválasztás csak akkor lehet sikeres, ha a szabályai nem kedveznek túlságosan egyetlen pártnak vagy politikai formációnak sem – ennek könnyen olyan torz eredmény lenne a vége, amit a szereplők nem tudnának elfogadni.

Budapest, 2016. június 8.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, Zugló polgármestere nyilatkozik a sajtónak a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a Városháza dísztermében 2016. június 8-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor
MTI Fotó: Illyés Tibor

Ebből a szempontból a PM javaslatában szereplő online szavazás, illetve a relatíve magas, átlagosan 3000 forintra tervezett részvételi költség (az európai előválasztásokon ez az összeg általában 1 euró) elsősorban a magasabban kvalifikált, jobb jövedelmi helyzetben lévő választók súlyát növelné meg. Hasonló torzítást jelentene ugyanakkor az egyéni választókerületekben a relatív többségi elvű kiválasztás: ez a résztvevő legnagyobb pártot segítené olyan mértékben, hogy bizonyos megosztottság mellett akár mindenhol győzni tudna – némiképp a centrális erőtér logikája alapján.

A PM által javasolt preferenciális szavazás ezt a torzítást mindenképp enyhíteni tudja: ezzel a nagyobb pártok által indított jelöltek előnye bár megmarad, győzelmük kulcsa, hogy minél kevésbé legyenek megosztó, elutasított jelöltek, így a másodlagos-harmadlagos preferenciák alapján nyerni tudjanak.

Az online szavazás azonban más szempontból is problémás:

az előválasztás célja ugyanis a választók aktív és tényleges bevonása és részvétele. Az előválasztás éppen azáltal növeli a pártok szervezettségét és társadalmi bázisát, hogy ténylegesen találkozniuk kell a választóikkal, illetve hogy helyben kialakulnak azok a kapcsolatok, amik a tényleges választáson aktivitásra és részvételre válthatók. A virtuális jelenlét ezt nem váltja ki, arra viszont mindenképp hasznos, hogy tájékoztassa és regisztrálja a potenciális választókat. A baloldali-ellenzéki pártok egy része jelenleg az online térben erős és aktív, ám országos szervezettséggel kevésbé bír, az előválasztással járó figyelem számukra megkönnyíti ezt a – hosszú távon elengedhetetlen – építkezést.

A PM az országos lista összeállítását is kizárólag a választókra bízná: az összes induló közül legfeljebb tíz név megjelölésével alakulna ki ez a sorrend. A technikai nehézségek (adott esetben több száz induló név kerülhetne egy szavazólapra) mellett a javaslat ugyanakkor szemléletében is radikális. Noha kétségtelen, hogy a választók valamilyen szintű bevonására érdemes figyelmet szentelniük a baloldali-ellenzéki pártoknak, ez az elem lényegében kiiktatná a pártokat és kizárólag a személyekre, politikusokra figyelne.

A magyar politikai rendszernek azonban a pártok fontos részei, és hiba lenne csupán a rosszat látni bennük és káros, meghaladandó intézményként tekinteni rájuk.

A párt sok esetben ugyanis belső egységet teremt, lefolytatja a táboron belüli vitákat, gondoskodik az utánpótlásról, figyel a társadalmi heterogenitásra – még ha a jelenlegi pártok e funkciókat részben vagy egészben nem jól töltik be. Egy tisztán személyi szavazáson összeállított országos lista esetén előfordulhat, hogy a meglévő párterőviszonyokhoz képest alapvetően eltérő erősorrend alakul ki, mely az egész előválasztás legitimációját kérdőjelezné meg. Továbbá korántsem egyértelmű, hogy a személyes népszerűség, megjelenés, kampányolási képesség az egyetlen tulajdonság, amitől valaki jó politikus lesz: egy ilyen szavazáson ugyanakkor ezek a képességek döntenének.

Ezen kívül, ha kizárólag egyének küzdenek az országos listás helyekért, az könnyen azzal járhat, hogy a befutó helyek közel sem reprezentálják majd a társadalmat: a budapesti jelöltek kapásból olyan ismertségi előnnyel indulnak egy hevesi vagy Zala megyei jelölthöz képest, amit még egy jó kampány sem tud kompenzálni.

valasztas-szavazas(27b117bc-4eab-4c10-a6d0-9fd34f95e29a)(210x140).jpg (Array)
valasztas-szavazas(27b117bc-4eab-4c10-a6d0-9fd34f95e29a)(430×286).jpg (Array)

Egy párt által összeállított lista alkalmas arra, hogy különböző reprezentációs szempontokat figyelembe vegyen: női jelöltek aránya, regionális összetétel, korosztályi sokszínűség – erre egy kizárólag egyénekre történő szavazás esetén nincs garancia. Végül, az országos listás helyért folyó kampány adott esetben zavarhatja, elnyomhatja az egyéni választókerületben zajló versengést – ami egyéni politikusi szempontból racionális, hiszen az országos lista 20-25 helye lényegében biztos helyet jelent, szemben az egyéni választókerületekkel, amikért még élesben is meg kell majd küzdeni. A baloldali-ellenzéki győzelem kulcsa ugyanis az egyéni kerületek: ezek többségében kell nyernie ahhoz, hogy parlamenti többséghez jusson, így az előválasztás legfontosabb terepei ezek.

Az előválasztás során az országos listás mandátumok meghatározása éppen ezért jobb, ha pártalapon történik – ez alkalmas arra, hogy kirajzolja az erőviszonyokat, a pártokat és civil szervezeteket érdekeltté teszi abban, hogy mozgósítsák szavazóikat és bemutassák programjaik vagy épp jelöltállításuk közti különbséget: egy női vagy ifjúsági kvótát alkalmazó párt megkülönböztetheti magát a többi indulótól.

Egy jó előválasztás segíti a pártok építkezését, társadalmi elérést, de nem redukálja közvetítő intézményekké azokat. A választók bevonásával a baloldali-liberális ellenzéki pártok a korábbinál közvetlenebb kapcsolatot teremthetnek, jobban fel tudják mérni a valódi igényeket, amin keresztül képesek lehetnek újabb szavazók bevonására is.

Egy rosszul kitalált előválasztás ugyanakkor az eddiginél is rosszabb kimenetelt eredményezhet:

az indulást megelőző vádaskodástól kezdve az eredmény megkérdőjelezéséig olyan helyzetek sokaságát hozza, ami a jelenleginél is ellenségesebb induláshoz vezet, ahol végül nem is a Fidesz legyőzése, hanem a baloldalon belüli pozícióharc lesz a választás tétje.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.