Image: 73413244, Az Ózd mellett élő Horváthné Kiss Erika egy hétig éhségsztrájkolt a város polgármesteri hivatala előtt 2012 telén, miután egy behajtó cég elkezdte levonni segélyéből korábbi tartozását., Place: Ózd, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Belföld

Csoda, hogy élnek: 1,1 millió magyar nyomorog

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2016. 05. 06. 18:45

Tavaly óta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem számolja, hány magyar él a létminimum alatt. A létminimum nem egyenlő a szegénységi küszöbbel, a mérőszám azt mutatja meg, hogy egy háztartásnak mekkora jövedelem szükséges ahhoz, hogy tagjai számára biztosíthassa a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. A KSH utolsó mérése szerint 2014-ben a háztartások bő 35 százaléka nem érte el ezt a nagyon szerény életszínvonalat.

Németh Zsolt, a statisztikai hivatal elnök-helyettese a metódus kivezetését tavaly azzal indokolta, hogy az szakmai szempontból kevéssé alkalmas a szegénység mérésére, helyette egy új mutatót vezetnek be, amely azt mutatja majd, hogy hány embernek nehezebb a sorsa a társadalomban. A KSH döntésével több érdekvédő szervezet sem értett egyet, öt szakszervezet konföderációs formában, közleményben állt ki a régi rendszer megtartása mellett, nem elvetve egy új szisztéma kidolgozását sem. A Világgazdaság pénteki számában arról írt, hogy a módszert idén ősszel vezetheti be a KSH, amely jóval alacsonyabbra viszi le a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a létminimum számítás során kapott új mutató nemcsak egy nyers statisztikai adat, a tárgyalóasztaloknál fontos érvelési alap. Mint mondja,

a korrekt adatok fontosak a kormánnyal folytatott minimálbér-tárgyalások során, bizonyítanunk kell, hogy mi az a legkisebb jövedelem, amit minden munkavállalónak meg kell kapni. Ugyanezen okból lényeges a munkahelyeken folytatott egyeztetések során is „fegyver” a létminimum értéke és ennek növekedése.

Épp ezért a szakszervezet társmegbízóként felkérte a Policy Agendát, hogy – amennyire csak lehetséges – a KSH kivezetett létminimum-módszertanával készítsenek jellemzést Magyarország helyzetéről a 2015-ös évre vonatkoztatva.

A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: a Policy Agenda fejenként 88 016 forintban állapította meg a létminimumot, számításaik szerint ennél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5%-a (a teljes anyagot itt érheti el). 

Székely Tamás emlékeztet: a létminimum alatt élők aránya évről évre növekszik. Ha a küszöböt lejjebb viszik, az adatokból fals következtetést vonhat le a statisztikai módszertanban kevésbé jártas közönség: úgy tűnhet, hogy jó irányba mozdultunk el a szegénység tekintetében. Pedig hiába nő a leszakadók aránya, a szakszervezeti vezető úgy látja, hogy a kormány elfordul ettől az egyre duzzadó rétegtől. A minimumjövedelem leszállításánál hasznosabb ötlettel érné el, hogy javuljon a statisztika: a rossz tendenciát munkahelyteremtéssel, az oktatás fejlesztésével lehetne visszafordítani.

A létminimum alatt élők nagy része szakképzetlen. Ha érkezik is befektető Magyarországra, ezek az emberek labdába sem rúghatnak a hozzáadott értéket feltételező állásoknál. Biztosítani kell a korszerű szakképzés lehetőségét, ehhez azonban invesztálni kell az oktatásba.

Székely Tamás summázata szerint hiába a statisztikai számmágia, ha szegények tömegeitől zárják el a kitörés lehetőségét. Mint mondja, teljes tévút azzal hitegetni a közvéleményt, hogy rezsicsökkentéssel vagy a sertéshús áfájának mérséklésével lehet segíteni az elszegényedett magyar lakosságon, hiszen a nagy szükségben élők nem vagy alig használnak gázt és ritkán esznek sertéshúst.

Csepeli György: a létminimum úgy mér mindent, hogy semmit sem mér

Más állásponton van Csepeli György. A szociológus szerint a létminimum éppen olyan fikció, mint például a boldogság. A kutatók kialakítanak egy koncepciót, ez alapján mérnek, ám az közel sem biztos, hogy ennek eredményei valóban érvényesek a társadalomra.

Minden léthelyzeten belül van egy nullapont és egy maximum, de amíg a léthelyzeteket nem tisztázzuk, addig a létminimumhoz hasonló átlag úgy mér mindent, hogy közben nem mér semmit sem. Nincs köze a valódi élethelyzetekhez.

Ezért a társadalomtudós szerint a létminimum propaganda-eszköz, aminek hallatán a közvélemény azt hiszi, hogy fontos dolgokról értesül. Mint mondja, nincs kizárva, hogy a létminimum-vizsgálatok eltalálják a szegénység mértékét, de módszertana miatt akár félre is saccolhatnak.

Ma Magyarországon nincsen megbízható jövedelmi és életmód-statisztika, Csepeli György szerint ezekben mindenki hazudik mindenkinek.A létminimum számításánál egy központi étrend alapján meghatározzák az úgynevezett termékkosarat, amelybe meghatározott élelmiszereket helyeznek. Itt nincsen szó éhezésről, erősen korlátozott táplálkozási lehetőségekről. A KSH az új módszertanban szűkítené a termékkosarat, mivel – ahogyan a megújításról szóló idei tanulmányukban fogalmaznak – ezzel

csökkenthető a küszöb alá kerülők heterogenitása, és a mutató alkalmasabbá válhat azon szakpolitikai célok támogatására, hogy ott segítsünk, ahol a legnagyobb a szükség.

Csepeli György azonban naturális mutatókkal vizsgálná a jelenséget, tehát például a gyerekek élelmezésével, a húsfogyasztás gyakoriságával, az öltözködési jellemzőkkel (van-e cipője, ruhája) vagy a fűtési, higiéniai körülményekkel kapcsolatban tenne fel célzott kérdéseket. Ezek alapján össze lehetne állítani egy minimális létfeltétel-indexet – magyarázza Csepeli György, aki szerint a jelenlegi, forintosított létminimum nem megbízható adat.

Ezeket a naturális mutatókat figyelembe véve a szociológus 1,1 millió főre teszi azoknak a magyaroknak a számát, akikre azt lehet mondani, hogy “csoda, hogy élnek”.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Iraqi security forces arrest suspected militants of the al Qaeda-linked Islamic State in Iraq and the Levant (ISIL) during a raid and weapons search operation in Hawija April 24, 2014. The operation led to the arrest of wanted figures and the seizing of various weapons and ammunition, according to an Iraqi security forces officer.   REUTERS/Yahya Ahmad (IRAQ - Tags: CIVIL UNREST POLITICS)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.